Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Csökkenő keresletre és a gyengébb minőségű termékek újbóli megjelenésére számítanak a jövőben a magyar húsipar szereplői az elmúlt időszakban a jelentősen megemelkedett árak miatt. Az ágazat szereplői a mostani ünnepi időszakban azonban még a tavalyihoz hasonló forgalomban bíznak - írta meg a Világgazdaság. Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) elnöke szerint a fogyasztók által tapasztalt, drasztikusnak nevezett áremelkedés nagyon is relatív, ugyanis a feldolgozók költségei az év eleje óta olyan mértékben megemelkedtek, hogy azt sok esetben már nem is fedezi a termékek ára. Ezért a szakember szerint a következő hónapokban további drágulás várható a húskészítmények piacán.
A húskészítmények gyártásának legfontosabb alapanyaga, az élő sertés ára február óta 70-80%-kal emelkedett meg. Hozzáadódik még ehhez az energia és a munkabér költsége is, amely területeken szintén nagyon komoly növekedést tapasztaltak a gyártók. A Hússzövetség elnöke szerint vannak olyan cégek, amelyek a tavalyi szinthez képest akár kilenc-tízszer nagyobb gáz- és villamos energia számlát kénytelenek fizetni, ráadásul az idén csakúgy mint az előző években a bérek is két számjegyű százalékos emelkedést értek el az ágazatban. Éder Tamás szerint éppen ezért nem tekinthető túlzónak a készítmények 30-40%-os drágulását.
A fogyasztók ugyanakkor nagyon érzékenyek az árakra, ezért már érkeznek a jelzések arról, hogy a korábbinál többen fordulnak az olcsóbb termékek irányába, ahogyan a forgalom visszaesését is tapasztalják a feldolgozók
- mutatott rá Éder Tamás.
A szakember szerint a növekvő árak a hazai húskészítmények piacán az elmúlt tíz évben elért minőségi megújulást is veszélyeztetik. Az ágazat várakozásai szerint a következő év elején a gyengébb minőségű termékek súlya növekedni fog a kínálatban. A Hússzövetség elnöke arról is beszélt, hogy a fogyasztók eddig szívesen költöttek a drágább, minőségibb termékekre, aminek eredményeként sokat javult a hazai húskészítmények kínálata, ez a folyamat azonban most megtört.
Jogos a félelem, hogy ha az infláció szintje továbbra is magasan lesz, újra megjelennek majd a piacon a silányabb áruk, amelyek nem férnek bele a Magyar Élelmiszerkönyv által meghatározott termékkategóriákba. Így félő, hogy hamarosan virsli mellett „pálcikák”, vagy „rudacskák” is lesznek majd a polcokon, a szalámik és párizsik mellett pedig „feltétek”, vagy „szeletek” jelennek meg
- tette hozzá Éder Tamás.
Az élelmiszerkönyv rendelkezései szerint a hazai kereskedelemben kapható virsliknek például 2017 óta magasabb, minimum 51% feletti hústartalommal kell készülniük, és ebbe az úgynevezett mechanikusan szeparált hús nem is számítható bele. Azok a termékek tehát, amelyek nem felelnek meg ennek a követelménynek, nem viselhetik a virsli megnevezést. Ezek a termékek teljesen legálisan kerülhetnek a kínálatba, a minőségi alapanyagok hiánya miatt azonban különböző fantázianeveket kell a gyártóknak alkalmazni - jegyezte meg a Hússzövetség elnöke.
Az év végi ünnepi időszakban azonban várhatóan változatlan marad a kereslet. Virsliből és füstölt árukból is a tavalyihoz hasonló mennyiség kerülhet a magyarok asztalára. A virsli forgalma hagyományosan megnő az év utolsó napjaiban, a gyártók pedig abban bíznak, hogy a vásárlók az idén is megtöltik majd kosaraikat a különböző készítményekkel. Abban reménykedünk, hogy az emberek próbálnak mindenből ugyanannyit vásárolni az ünnepi időszakban, mint tavaly, s ha a pénztárcájuk engedi, a minőségből sem szívesen vesznek vissza ilyenkor
- emelte ki Éder Tamás.
Hasonló félelmekről számolt be Raskó György is. Az Agrárszektor által nemrég megkérdezett agrárközgazdász úgy látja, hogy
az élelmiszerfogyasztás volumenében is jelentős csökkenés lesz megfigyelhető. A lakosság ugyanis úgy gondolkozik, hogy inkább legyen fűtés és világítás, és majd kevesebb élelmiszert fognak vásárolni. A következő időszakban az élelmiszerfogyasztás minőségi összetétele emiatt negatív irányba fog fordulni, vagyis a magyarok inkább a gyengébb minőségű, de olcsóbb élelmiszereket fogják keresni a boltokban.
Újabb nagy élelmiszerdrágulás jön itthon: ez vár a magyarokra 2023-ban
Giacomo Pedranzini, a Kometa 99 Zrt. ügyvezető igazgatója szerint az energiaválság és az infláció együttes hatása kőkeményen csattan a termelők mellett a fogyasztókon is, akik emiatt sokszor az olcsóbb, gyengébb minőségű termékek vásárlására vannak rákényszerülve. A szakember lapunknak beszélt arról is, hogy a következő időszakban búcsút lehet inteni az olcsó élelmiszereknek, és meg kell barátkozni azzal a gondolattal, hogy a magas árak velünk fognak maradni.
