Az Európai Unióban a sertéshúságazatnak már jó pár éve azzal kell szembesülnie, hogy kisebb-nagyobb mértékben csökken a termelés. 2021 és 2023 között a sertésvágások száma az Unióban jelentős mértékben, mintegy 12%-kal csökkent, jó hír viszont, hogy idén májusig 1,5%-os növekedés volt megfigyelhető a vágásokban. Ez talán jelzés arra, hogy az elmúlt évek negatív tendenciája leáll - mondta el Éder Tamás. A szakember ugyanakkor rámutatott, hogy az ágazat gazdasági okokból már egy ideje nehéz helyzetben van, ugyanis az elmúlt két évben a sertés termékpályán végbement áremelkedés az önköltségek jelentős növekedését hozta a húsipar számára.

Ahogy az EU-ban, úgy Magyarországon is az élősertés ára mellett jelentősen megnövekedtek az energiaárak és a munkabérek, és az ágazat szereplői sem a tőkehús-, sem pedig a húskészítmények területén nem tudták a megemelkedett önköltségeket érvényesíteni a fogyasztói árakban

- mondta el Éder Tamás.

A Hússzövetség elnöke beszélt arról is, hogy folyamatosan növekvő árak mellett természetesen megfigyelhető a fogyasztás érdemi csökkenése is. Egyes országokban ez ugyan nem drámai mértékű, de határozottan észrevehető. Nyugat-Európában és az északi országokban ennek főleg elvi okai vannak: mint például az életmódváltás, de a döntés mögött meghúzódhatnak, környezetvédelmi, etikai megfontolások is. A hazai fogyasztáscsökkenésnek ennél jóval prózaibb okai vannak: a lakosság jövedelmi helyzete és az élelmiszerárak alakulása befolyásolja leginkább a vásárlásokat. Az élelmiszerek árának növekedése miatt a fogyasztók csökkentették a vásárlásaikat, a húskészítményeknél pedig az látható, hogy az emberek az alacsonyabb minőségű, olcsóbb termékek felé fordították a figyelmüket. Vagyis van egy eleve alacsonyabb szintű forgalom, aminek ráadásul a szerkezete is megváltozott - mutatott rá Éder Tamás. A szakember szerint tehát input és output oldalon is negatív hatások figyelhetők meg az ágazat számára.

Mindennek természetes következménye, hogy Európában jócskán romlott a húsipari cégek eredményessége: nemcsak itthon, de az Európai Unión belül máshol is vannak veszteséges, vagy ahhoz közeli cégek

- mutatott rá Éder Tamás.

Hasít a magyar sertésexport, nagyot nőtt a kivitel

Mind az élőállat-, mind pedig a húskivitel jelentősen emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, de az árak már csökkennek.

Erősödő koncentráció, gyengülő export jellemzi az ágazatot

A Hússzövetség elnöke kiemelte, hogy az Unióban az ágazatra általánosan jellemző a konszolidáció, a koncentráció folyamatának felgyorsulása. A nagyobb szereplők felvásárolják a kisebbeket, más vágóhidak működését - ideiglenesen vagy végleg - pedig felfüggesztik. Fontos figyelembe venni azt is, hogy egyes európai országokban - például Dániában, Németországban, Hollandiában - az állattenyésztés egészét rendkívül hátrányosan érintő szabályozási környezet alakult ki, így ezeknél szűkül az ágazat élettere. Azt azonban még nem lehet látni, lesz-e majd nyugatról keletre tartó vándorlás az ágazatban, hogy eljön-e a mi régiónkba annak a nyugat-európai tőkének egy része, ami kénytelen kivonulni a termelés jelenlegi helyéről.

Most határozottan úgy tűnik, hogy Nyugat-Európában az állattenyésztésben és a feldolgozásban végbemenő termeléscsökkenés nagyobb, mint a fogyasztás csökkenése. Ha ez tartós marad, akkor ez az import növekedésével fog járni, és a szakértők szerint a hiányzó mennyiségek pótlása részben Kelet-Európából, így Lengyelországból és Magyarországból történhet. A következő 10 évnek az lesz az egyik nagy kérdése, hogy ha a tenyésztők egy része átteszi a működését ebbe a régióba, akkor arra a feldolgozó ágazat hogyan válaszol

- húzta alá a FÉSZ elnöke.

A szakember beszélt arról is, hogy bár az Európai Unió a legnagyobb exportőr a világpiacon, ám a sertéshús exportja idén áprilisig 6%-kal csökkent, miközben a nagy vetélytársak, az USA, Kanada és Brazília egyre inkább felzárkóznak. Az EU helyzetét az is rontja, hogy az élő sertés ára itt 50-60%-kal magasabb, mint a versenytársaknál, ez pedig negatívan befolyásolja az uniós exportot.

Milyen várakozások vannak most az ágazatban?

Éder Tamás szerint most az a nagy kérdés, hogy megvalósul-e a húságazat részleges földrajzi átstrukturálódása nyugatról keletre. A régióban az ágazat szereplői arra számítana, hogy a nagy inflációs hatás utáni normalizálódás a fogyasztást is el fogja érni és az emberek megengedhetik majd maguknak, hogy több húst vásároljanak. Ennek egyelőre még nem mindenhol látszanak nyomai, így például az elmúlt időszakban a magyar vágóhidak belföldi értékesítése tovább csökkent, míg a húskészítményeknél volt némi növekedés.

A fogyasztás remélhetőleg vissza fog majd térni a koronavírus-járvány, vagy a magas infláció előtti szintre

- jelezte Éder Tamás.

A szakember szerint a mindenkori ágazati várakozásokat az is befolyásolja, hogy milyen élő állat árral kell számolni. Szerencsére most a takarmányárak egészen stabilak, és a sertéstenyésztők önköltségei nagy valószínűséggel nem fognak jelentősen növekedni, így nem lesz nagy nyomás rajtuk. Az ágazat húsfeldolgozó szereplői abban bíznak, hogy az elmúlt két év önköltségi növekedését be fogják tudni építeni az átadási árakba. Amivel még számolni lehet, hogy uniós szinten jó esetben is stagnálás lesz az állatlétszámokban, de egy kedvezőtlenebb forgatókönyv esetén tovább fognak csökkenni az állatállományok. Ha Nyugat-Európában vagy uniós szinten fennmaradnak a szigorúbb szabályozások, vagy lesz valamilyen más önköltséget növelő intézkedés, annak negatív hatása egészen biztosan érezhető lesz - tette hozzá Éder Tamás.

Bőven lenne min javítani, fejleszteni

Az lenne a jó a húsipar számára, ha az alapanyag, vagyis az élősertés árak közelítenének az ötéves átlaghoz, mert az a jelenlegi szintnél körülbelül 15-20%-kal is alacsonyabb árakat jelentene. Ez pedig sokat segítene a húságazatnak - jelezte a FÉSZ elnöke, hozzátéve, hogy az is segítene a termékpálya szereplőinek, ha nem kellene az elmúlt 1-2 év szabályozásból fakadó költségnövekedéseit is (EPR, különadók) rápakolniuk az árakra. A szakember szerint a vágóhidak többségénél hatékonyabbá kellene tenni a vágásokat, így többek között csökkenteni kellene az 1 kg húsra vetített energia- és vízfelhasználást.

Emellett csökkenteni kellene az anyagveszteségeket, és arra kellene törekedni, hogy a vágás során minél kevesebb nem értékesíthető melléktermék képződjön. Az lenne jó, ha a disznó minden része piacon jól értékesíthető lenne és gazdaságosan felhasználásra kerülne

- mondta Éder Tamás.

Jelenleg mindenki a közeljövő termelési és fogyasztási prognózisait keresi, de óriási kérdés az is, hogy mi lesz az Európai Unió és a harmadik országok közötti kereskedelmi megállapodások - például a Mercosur - sorsa. Fontos lenne tudni, hogy ezek milyen változásokat hoznak majd az ágazatban, illetve hogy mennyiben fogják javítani vagy rontani az EU értékesítési lehetőségeit - jelezte Éder Tamás. A FÉSZ elnöke szerint az afrikai sertéspestis ügye is egy komoly megoldatlan probléma Európában. Az elmúlt években több nagy uniós tagállam - így Németország és Olaszország - is bekerült a fertőzöttek közé, és mostanáig se a lengyeleknek, se a románoknak, se a magyaroknak nem sikerült mentesíteni a fertőzött területeiket. A legtöbb és legjobb, amit Magyarország el tudott érni, hogy kordában tartja a járványt, de a lengyelek és a románok szemlátomást eredménytelenül küzdenek a betegség ellen. Az ágazat szereplői tartanak attól, hogy a vírus megjelenik másik nagy sertéstenyésztő országokban, mert akkor ezek előtt is bezárulnának az unión kívüli exportpiacok. Ez pedig a keletkezett felesleg miatt súlyos problémákat okozhatna az Unió sertéshús piacán.

A csökkenő nyugat-európai fogyasztásnak és a szűkülő exportnak van egy olyan kellemetlen hatása is, hogy a nyugat-európai többlet újra és újra megjelenik a közép-európai piacokon, olykor dömpingszerűen is. Ez pedig nagyon nehéz helyzetbe tudja hozni a hazai húsipari cégeket

- emelte ki Éder Tamás.

A szakember elmondta, hogy a magyar vágóhidak tavalyi eredménykimutatásaiból az látszik, hogy szinte mindenkinél romlott az eredmény, sokan veszteségesek is voltak. Ebben része volt a Nyugat-Európából származó termék árleverő hatásának is. Probléma továbbá, hogy a kiskereskedelmi és a beszállítói oldal között az elmúlt években kicsit megromlott a viszony. A kiskereskedői oldalon a kormányzati intézkedésekből származó tehernövekedések egy részét megpróbálták a beszállítókon „megtakarítani”, ami feszültséget szült a felek között. Éder Tamás azt is elmondta, hogy Siófokon biztosan fognak majd beszélni arról is, hogy milyen lehetőséget jelentenek az ágazat számára a KAP Stratégiai Terv pályázatai által nyújtott fejlesztési támogatások. Remélhetőleg ezekből sok olyan beruházás fog megvalósulni, amelyek a termelés méretét és annak hatékonyságát is növelik.