Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
2023. január 13-án lép életbe az a 2022. december 29-én kihirdetett kormányrendelet, amely szigorúbb szabályozást fogalmaz meg az ársopos élelmiszerek árusításával kapcsolatban. Enek értelmében a kereskedőknek kétszer akkora mennyiséget kell készleten tartaniuk az ársapkával érintett élelmiszerekből, mint másból - írta meg a Népszava. Mivel a rendelet a „szükség esetén” kitételt is tartalmazza, Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint a jogszabályban foglaltakat ezért a következőképpen kell értelmezni: a 2021 évi átlagkészletet továbbra is kell tartani, de most már a jog ereje révén is alkalmazkodni kell a vásárlók nagyobb igényeihez, aminek a felső határa a kétszeres mennyiség. Ha például háromszor akkora mennyiségben vinnék a vásárlók ezeket az árucikkeket, mint az árstop előtti napi átlag, akkor ezt az igényt már nem köteles kiszolgálni a kereskedő. Ha pedig csak másfélszeres az igény, akkor elég csak másfélszeres mennyiséget tartani, de azt ki is kell szolgálni.
Az eddigi szabályozás alapján a 2021. évi adott napi átlagkészletet kellett tartani a boltokban a hatósági áras termékekből. Ha ezt a mennyiséget készleten tartotta a kereskedő, akkor nem büntethette meg a fogyasztóvédelmi ellenőr, hiába talált esetleg üres polcokat. Ha viszont az előírt mennyiségnél kevesebbet tartott készleten, bírságolható volt. Péntektől azonban, ha a kereskedő csak a korábbi átlagmennyiség másfélszeresét tartja készleten és azt adja el, de az ellenőr üres polcot és raktárt lát, akkor büntethet, hiszen a vásárlók záróráig még kereshetik az adott árstopos terméket - magyarázta a szakember.
A jogalkotói cél, hogy több árstopos termék legyen a polcokon
- tette hozzá Vámos György.
Vagyis a kereskedőnek jól fel kell tudnia mérni a vásárlói igényeket - ami a hullámzó és az árstopok által jelentősen átalakított, olykor pánikvásárlási rohamokban kicsúcsosodó kereslet miatt nagyon nehéz -, vagy pedig a biztonság kedvéért az árstop előtti mennyiség kétszeresét kell készleten tartania. Ez persze nagyobb veszteséget is jelent számára: ha rajta marad az áru, akkor azért, ha pedig elfogy, akkor azért, hiszen a hatósági áras termékeket sok esetben már drágábban szerzik be, mint amennyiért eladhatják.
Ez egy nagyon jelentős szigorítás a korábbiakhoz képest, mert a lényege mégiscsak az, hogy a kereskedőknek a korábbiaknál nagyobb készletet kell biztosítaniuk a hatósági áras termékekből
- fogalmazott Vámos György.
Most lehull a lepel: kiderült az igazság az árstopos élelmiszerekről
Az üzletek szinte a hatósági árak bevezetése óta korlátozzák az árstopos termékekből vevőnként egyszerre megvásárolható mennyiséget, a médiában és a közösségi oldalakon mégis egyre gyakoribbak a beszámolók arról, hogy nem lehet kapni például kristálycukrot vagy 2,8 százalékos UHT-tejet. A Publicus egy decemberi felmérése szerint a vásárlók több, mint háromnegyedével előfordult már, hogy nem tudott valamilyen hatósági áras élelmiszert megvenni a boltokban, mert hiány volt belőle. Az üzemanyagok hatósági árának december eleji eltörlésekor ugyanakkor Gulyás Gergely miniszter azt mondta: minden ársapkának addig van értelme, amíg nem vezet áruhiányhoz. A kormány most tehát - számos értékelés szerint - rendeleti úton igyekszik orvosolni az áruhiányt, amelynek egyik oka ugyanakkor éppen az árstop, hiszen ezen termékek iránt jócskán megnőtt a kereslet.
Hivatalos adatok ennek mértékéről nincsenek, ráadásul termékenként, üzlettípusonként és vállalkozásonként is eltérőek a tapasztalatok, de tény, hogy számottevően többet vásárolnak az emberek a hatósági áras termékekből, mint korábban - jelezte az OKSZ főtitkára. Az áruhiány másik oka, hogy az ipar sem tudja lekövetni a jelentősen megváltozott és váratlan hullámokat vető vásárlói igényeket. Kérdésünkre, hogy ebben a helyzetben megoldást jelent-e az áruhiányra a kormányrendelet, a szakember úgy reagált: abban segíthet a vásárlóknak, hogy ha a korábbiaknál nagyobbak az igények, akkor a kereskedő tegyen meg mindent, hogy akár a kétszeres mennyiséget is ki tudja szolgálni. Ez viszont nem tőle függ, hanem attól, hogy a gyártó, vagy a mezőgazdasági termelő az alapanyagokból tud-e az akár naponta változó vásárlói igényekhez igazodva szállítani. Így ez nagyon nehéz kérdés egy ilyen kiszámíthatatlan piacon, ahol például a tejzsír hiánya - amit a 2,8 százalékos UHT-tej megugró kereslete okoz - drágítja a sajtot, vagy a jól eladható csirkemell mellett a többi csirkehúsféleség már nehezebben értékesíthető - fogalmazott Vámos György.
Az árstop miatti veszteségeket lassan egy éve görgetik maguk előtt a kereskedők. Egyre jobban rákényszerültek arra, hogy legalább részben ellensúlyozzák ezt más árucikkek árának emelésével. Ahogy Vámos György fogalmazott, ebben a kisboltok mozgástere „nulla”, ráadásul egy szűkülő piacon bármelyik, bármilyen nagy üzletben erős korlátai vannak az áremelésnek. Márpedig a tavalyi harmadik negyedéves KSH adatok már azt mutatják, hogy - mennyiségben mérve - 5-6%-kal kevesebb élelmiszert vásároltak az emberek, mint egy éve. Eközben az élelmiszeripari átadási árak drasztikusan emelkednek - a bolti áraknál némileg nagyobb mértékben -, vagyis a kereskedők „nem kényük kedvük szerint” emelik az árakat: ők is drágábban veszik át a termékeket - hívta fel a figyelmet az OKSZ főtitkára, aki azt is hangsúlyozta: az árstopok hatalmas terhet jelentenek a kiskereskedelemnek.
Nagy a veszélye, hogy a korábbi években megszokottnál több üzlet fog bezárni, amiben jelentős szerepe van az árstopoknak is. A vásárlók nyilván örülnek a hatósági áraknak, hiszen a nem szabályozott áru termékek hatalmasat drágultak az elmúlt évben. Ha kivezetnék az árstopot, a most hatósági áras termékek is felzárkóznának a többihez
- összegezte a kialakult helyzetet Vámos György.
Az élelmiszerárstop a jelenlegi szabályozás szerint 2023. április 30-ig lesz érvényben. Az árstopok kivezetését ugyanakkor meg kell tervezni lassan - erről már az Orbán Viktor főtanácsadójaként is ismert Parragh László beszélt a Magyar Nemzetnek. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint ehhez kezdenek összeállni a szükséges feltételek. Ilyen az infláció és a forint árfolyamának a kedvező alakulása, de ide sorolható a növekedés és a fogyasztás visszaesése is. Ez mind abba az irányba mutat, hogy újra kell gondolni az ársapkák fenntartását - mondta Parragh László.
