Olaszországban a legjelentősebb és legnagyobb mezőgazdasági érdekképviseleti szakmai szervezet, a Mezőgazdasági Termelők Nemzeti Szövetsége (Coldiretti) tájékoztató kampányt indított az állati eredetű termékek helyettesítésére törekvő, mesterségesen előállított élelmiszerekről, mely kampányban első sorban a már engedélyezett hús-, tej- és tojás-imitátumokra, valamint a piacra dobásra csaknem kész fázisban lévő haltermék-helyettesítőkre fókuszáltak - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán. Giuseppe Pulina, az olasz Tudományos és Állattenyésztési Szövetség rezidens emeritusa, a Sassari Egyetem Mezőgazdasági Tanszékének állattenyésztési professzora és a Fenntartható Hús Egyesület elnöke egy olasz lapban osztotta meg gondolatait a mesterségesen előállított élelmiszerekkel kapcsolatos álhírekről. A szakember véleménye szerint az ezekkel a helyettesítő termékekkel kapcsolatos, folyamatos promóciós tevékenység öt álhíren alapul, amely állításokat az alábbi pontokban tudományos bizonyítékokkal és ”józan ésszel” próbált megcáfolni.

1. Állítás: A mesterséges élelmiszerek tápértéke hasonló a természetes élelmiszerekéhez.

A metabolomika - azaz az anyagcsere-termékeket, a metabolitokat érintő biokémiai-élettani folyamatok tudományos vizsgálata - egy olyan kifinomult elemzés, amely a természetes állati eredetű termékekre és a mesterséges növényi helyettesítőikre alkalmazott biológiai mátrixokban több ezer vegyületet különböztet meg, ezáltal képes a természetes eredetű termékek és azok imitátumainak összetevőit az élő szervezet anyagcseréjének szempontjából összehasonlítani. Az anyagcsere-termékek elemzésén alapuló tudományos vizsgálatok során kimutatták, hogy az előállított növényi helyettesítők összetevői több mint 90%-ban különböznek az eredeti, állati eredetű termékekétől.

Az élelmiszer-címkéken feltüntetett tápérték-egyenértékűségre vonatkozó állítások ezért félrevezetőek lehetnek a fogyasztók számára. Az állati őssejttenyészetekből származó in vitro húsról azonban nincs adat, mivel a gyártók ügyelnek arra, hogy ne álljanak minták rendelkezésre az elemzésekhez. Kísérletek történtek olyan minták beszerzésére, amelyeket laboratóriumi vizsgálatoknak vethetnének alá, sikertelenül, ami talán azt mutatja, hogy a gyártók nem hajlandóak megfelelő tudományos alapokon nyugvó információk alapján tájékoztatni az állampolgárokat.

Ítélet: HAMIS

2. Állítás: A mesterséges élelmiszerek ugyanolyan jók, mint a természetesek.

A természetes élelmiszerek minél tökéletesebb lemásolása érdekében a szintetikus élelmiszerek előállítói számos komponenst használnak az érzékszerveink befolyásolására annak érdekében, hogy az imitátum termékek - amelyek valójában növényi alapú homogenizált élelmiszerek, vagy biológiai szubsztrátok és szintetizátumok hidrolizátumai - tej-, hús-, tojás-, vagy halhús-szerűvé ”váljanak”. A ”Vega Burger” bukása - amelyet a McDonald's amerikai étteremláncai gyorsan le is vettek az étlapjukról - a fogyasztói kereslet hiányának szenzációs demonstrációja volt, ami a ”Beyond Meat” laborhús-előállító cég részvényeinek árfolyamesését eredményezte a tőzsdén. Ami pedig a tejtermék-utánzatok érzékszervi egyenértékűségét illeti, elég csak az olasz minőségi sajtok aromájának változatosságára és összetettségére gondolni, hogy rájöjjünk mennyire lehetetlen kísérlet e termékek szerkezetének és zamatának mesterséges rekonstruálása.

Ítélet: HAMIS

3. Állítás: A mesterséges élelmiszerek egészségesebbek, mint a természetesek.

A növényi, mikrobiális, gomba és szintetikus biológiai mátrixok gyűjteményei ultra feldolgozott élelmiszerek, amelyeket az EU gyakran feketelistára tesz. A labor-hús esetében például több mint 40-féle összetevőt, köztük nagy mennyiségű konyhasót adnak a növényi alapú péphez. Az őssejt-származékok esetén a rendelkezésre álló tudományos adatok hiánya miatt nem világos, hogy azokban milyen katabolitok, azaz ”anyagcsere-hulladékok” - amelyeket az állati szervezet természetes úton eltávolít - vagy egyéb kémiai, vagy biológiai maradványanyagok vannak jelen. Az egyes szintetikus élelmiszerek előállítási folyamatainak otthont adó nagy bioreaktorokban szaporodó sejtek génexpressziójára használt növekedési hormon promóterek (azaz a növekedési hormont kódoló gének átíródását altiváló génszakaszok) hatása sem tisztázott. Mindezek mellett a természetes eredetű, élelmiszerek alapvető mikrotápanyagokat és kofaktorokat - azaz  olyan szerves molekulákat, amely nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy egy enzim kifejtse a hatását - biztosítanak az emberi táplálkozásban, amelyek általában hiányoznak a mesterséges élelmiszerekből, így a természetes úton előállított élelmiszerek egészségesebbek, mint az utóbbiak. Végezetül, azt az állítást, hogy a természetes állati eredetű élelmiszerek károsak az egészségre mára már, számtalan tudományos bizonyíték cáfolta, ezért itt az ideje, hogy erre a jövőben ne hivatkozzanak a viták során.

Ítélet: HAMIS

4. Állítás: A mesterséges élelmiszerek sokkal kisebb hatást gyakorolnak a környezetre, mint a természetes élelmiszerek.

Az állati eredetű élelmiszereket nagyrészt a vidéki térségekben állítják elő, olyan körülmények között, ahol a károsanyag kibocsátás és -elnyelés egyensúlyban van. Az üvegházhatású gázok esetében az állattartó gazdaságok metán és dinitrogén-oxid-kibocsátását a kultúrnövények és az erdős területek szénmegkötő képessége ellensúlyozza. Az olasz mezőgazdaságban a károsanyag-kibocsátási és -elnyelési egyenleg átlagosan egyenlő, annak értéke az Olasz Környezetvédelmi és Kutatóintézet (ISPRA) óvatos becslése szerint 2021-ben megközelítőleg 20 millió tonna CO2 egyenérték volt.

A mesterséges élelmiszerek biogyárakban történő előállításánál azonban csak a kibocsátást veszik figyelembe. Hangsúlyozandó emellett, hogy a kibocsátások hatásait az élelmiszerek tápértékéhez viszonyítva kell mérni, és mint korábban említettük tápértékben a természetes élelmiszerek sokkal jobbak, mint a növényi származékok. Tehát a természetes élelmiszerek táplálkozási jóllétünkhöz való hozzájárulása alapján újraszámított kibocsátások funkcionális egységenként sokkal alacsonyabbak.

Ítélet: HAMIS

5. Állítás: A mesterséges élelmiszerek etikusabbak, mert ”kegyetlenségtől mentesek”.

A halászokat és a haltenyésztőket állatkínzóként, egyféle ”főgonosz karakter”-ként történő feltüntetése egy olyan vád, amely súrolja a rágalmazás határát, ami miatt csoportosan benyújtott bírósági keresetlevéllel lehetne élni azon vállalatokkal szemben, amelyek a saját termékeik reklámozása során ezt a kifejezést használják kommunikációjukban. A haszonállatok jóléte az állattenyésztés etikájának egyik sarokköve, amelyet nem a jogalkotó ír elő, hanem az mélyen a gazdálkodók mindennapi magatartásában gyökerezik. Az állatokkal való rossz bánásmód az olasz büntető törvénykönyv szerint bűncselekménynek minősül, továbbá az a hatékony és produktív állattenyésztést is akadályozza. A gazdálkodók számára az állatjólét tiszteletben tartása alapvető érték a szakmájukban.

Ítélet: HAMIS