2022. február 1-jén lépett életbe az Orbán Viktor miniszterelnök által január 12-én bejelentett élelmiszerárstop, amely bizonyos alapvető élelmiszereket érintett. A bejelentés értelmében február hónap elejétől az előző év október 15-i áron rögzítették a sertéscomb, a csirkemell, a 2,8%-os UHT-tej, a búzafinomliszt, a kristálycukor és a napraforgó-étolaj árát. Az érintett élelmiszerek köréhez köréhez nem sokkal később a csirke far-hátat is hozzáadták, novemberben pedig a friss tojás és az étkezési burgonya is ársapka alá került, igaz, ezeknél a szeptember 30-i, vagy azt megelőző árat kellett nézni. Ugyan a kormány a hatósági ár bevezetésével az élelmiszerek drágulását tervezte megfogni, mostanra ki lehet mondani, hogy ezt a célt nem sikerült elérni, hiszen a tavalyi évben az Európai Unión belül toronymagasan Magyarországon volt a legmagasabb az élelmiszerinfláció: a statisztikák szerint 2022 decemberére 49,6%-kal nőttek meg az árak az egy évvel korábbihoz képest.

Most lehull a lepel: kiderült az igazság az árstopos élelmiszerekről

2022-ben a közbeszédet és az emberek mindennapi életét leginkább meghatározó kifejezések egyike az árstop, ársapka volt.

Most akkor marad, vagy megy az ársapka?

Noha az újra és újra meghosszabbított árstopot annak piactorzító hatása miatt az élelmiszeripari ágazat több szereplője és szakértők is kritizálták, ezek 2023-ig egyedi események voltak. Idén januárban azonban egyre több több terméktanács, szakmai szervezet, szövetség és kamara emelte fel a szavát az élelmiszerárstop határidő előtti kivezetése mellett, ennek egyelőre nem volt foganatja. A kormány egyelőre ragaszkodik a saját maga által kijelölt határidőhöz, vagyis egyelőre arra kell készülnie mindenkinek, hogy 2023. április 30-ig velünk lesznek az árstopok.

Mivel azonban az üzemanyagokra kivetett ársapkát decemberben jóformán egyik pillanatról a másikra vezették ki, az élelmiszerek esetében is előfordulhat ilyesmi. Igaz, ennek vajmi kevés az esélye, legalábbis Raskó György agrárközgazdász szerint, akit az Agrárszektor korábban megkérdezett erről is. A szakember akkor azt mondta, hogy az árstoppal érintett élelmiszereknél egyáltalán nem várható olyan lépés, mint a benzinnél, mivel az élelmiszerekből nem lesz hiány. Importból minden beszerezhető, méghozzá olyan árszinten, ami a kereskedők részéről még nagyjából finanszírozható. Az üzemanyagok és az élelmiszerek árstopja között ugyanis az a nagy különbség, hogy az előbbi nem volt helyettesíthető. Az üzemanyag nem váltható ki mással, míg az élelmiszer ezerféle más termékkel helyettesíthető. Ráadásul annál az átvételi és a piaci ár közötti veszteséget a kereskedők rá tudják teríteni minden másra, míg a benzin és a gázolaj esetében a benzinkutasoknak nem volt ilyen opciójuk - emlékeztetett Raskó György.

Újabb nagy élelmiszerdrágulás jön itthon: ez vár a magyarokra 2023-ban

A következő évben is drágák lesznek élelmiszerek Magyarországon, kevés esély látszik az árak csökkenésére.

Melyik hiányozna a legjobban?

Az élelmiszerárstop azonban - már ha az esetenkénti áruhiányoktól és az élelmiszerek árának általános emelkedésétől eltekintünk - a fogyasztók egy része számára elérhetővé tett olyan élelmiszereket is, amelyeket egyébként talán nem engedhettek volna meg maguknak, így az ársapka kivezetése és az azt követő elkerülhetetlen élelmiszer-drágulás ezen termékek fogyasztásának csökkenését vonhatja maga után. Az Agrárszektor ezért megkérdezte olvasóit, hogy az ársapka esetleges kivezetése után melyik élelmiszer  fog nekik a leginkább hiányozni. A kis közvélemény-kutatásra közel 1500 válasz érkezett, a szavazatok aránya pedig egy jól körülírható fogyasztói gondolkodást mutat. De milyen eredmény született? A válaszadók csaknem egynegyede (344 szavazat, ami a válaszadók 23,5%-a) a csirkemellet jelölte meg, míg a beérkezett voksok közel egyötöde (278 szavazat, vagyis 18,9%) a sertéscombra érkezett. Harmadik helyen az étolaj végzett (221 szavazat, 15,1%), míg a dobogóról éppen csak, de végül lemaradt a 2,8%-os UHT-tej (184 szavazat és 12,6%). Ezt követte a tojás (135 szavazat, 9,2%), a csirke-farhát (87 szavazat, 5,9%), a burgonya (80 szavazat, 5,4%), a cukor (78 szavazat, 5,3%), míg a lisztre csak a válaszadók elenyésző hányada (58 szavazat, 3,9%) mondta, hogy hiányozna neki a mostani, alacsonyabb ára.

Az eredmények azt mutatják, hogy a fogyasztók a korábban drágának, már-már prémium kategóriásnak tekintett csirkemell hatósági árát találják a legkényelmesebbnek, de a szintén jó minőségű sertéscomb is kedvelt és keresett terméknek számít körükben. Az étolaj dobogós helye sem meglepő, hiszen ez az alapanyag a magyar konyha egyik sarokköve, amelyet ugyan lehet különböző alternatívákkal helyettesíteni, ám mostanra már azok is jelentősen megdrágultak.

Az azonban kissé meglepő, hogy a tej és a kristálycukor csak ennyi szavazatot kapott, hiszen ez volt az a két termék, amelynél a leggyakrabban felmerült az áruhiány kérdése. Ennek ellenére ezeknél a vásárlók hajlandóbbnak mutatkoznak kifizetni a magasabb árat. Ami a tojást és a burgonyát illeti, bár Magyarország egyikből se önellátó, a vásárlók mostanra mintha kevésbé tartanának attól, hogy ezekből a termékekből hiány alakulhat ki a boltokban. A lista egyik meglepetése a csirke far-hát, amely a jelek szerint mégsem örvend olyan népszerűségnek, hogy az emberek ragaszkodjanak a hatósági árhoz. Ami pedig a lisztet és a cukrot illeti, az árstopok esetleges kivezetésével ezek ugyan jelentősen megdrágulnának, mégis, a lakossági felhasználás ezekből meglehetősen csekélynek mondható, arról nem is szólva, hogy mivel hosszan elálló termékekről van szó, feltételezhető, hogy mostanra már mindenki bespájzolt belőlük.