Az élelmiszerárak és a fogyasztás változásait illetően a szakember elmondta, hogy a koronavírus-járvány évében jelentős visszaesés volt látható az élelmiszeripar értékesítési volumenében, amely visszaesést 2021-ben, az újraindulás évében az ágazat teljesen le is dolgozta, ám 2022-ben újra csökkent az élelmiszeripar belföldi értékesítésének mennyisége. Az export értékesítés 2022-ben ugyanakkor nem csökkent, sőt, stabilabb maradt. Az élelmiszer jellegű kiskereskedelmi forgalom mutatója is hasonló pályát járt be, tavaly év elején még „csak” az árak emelkedtek látványosan, majd a második félévtől azt tapasztaltuk, hogy a kiskereskedelemben értékesített élelmiszerek mennyisége is csökken. Ez a volumencsökkenés most már mintegy fél éve folyamatos. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint márciusban is 10%-os volt az élelmiszerüzletek forgalmának csökkenése az egy évvel korábbihoz. Ez alapján egyértelmű, hogy alapvetően kevesebb élelmiszert vásárolnak a magyarok - mondta Veres Attila.

A FÉSZ ügyvezető igazgatója szerint az élelmiszervásárlások mennyiségének visszaesése mögött a legfőbb ok az ár. A mezőgazdasági termékek árai 2022-ben brutális mértékben emelkedtek, a feldolgozott élelmiszereket gyártók költségei ennek megfelelően szintén nagyon megnőttek.

Az alapanyagok árai talán a legnagyobb mértékben járultak hozzá a költségek emelkedéséhez, de nem szabad figyelmen kívül hagynunk az energiaköltségeket, a szállítás, fuvarozás költségeit, vagy a munkabérek emelkedését sem. Mindez azt eredményezte, hogy a feldolgozott élelmiszerek árai is kényszerű növekedésnek indultak. Fontos megjegyezni, hogy csak a feldolgozók alapanyagainak árai több, mint 50%-os emelkedést mutattak, amihez még társult az energiaárak (olykor 8-10-szeres mértékű) emelkedése. Úgy tűnik, hogy a feldolgozott élelmiszerek árszínvonala nem is követte le teljes mértékben az input oldali költségnövekedést

- emelte ki Vörös Attila.

A szakember szerint a kormány az emelkedő árakra reagálva vezette be ideiglenesen az élelmiszerárstopokat, ami a FÉSZ tapasztalatai szerint inkább zavarokat okozott az ellátási láncokban, mintsem, hogy az inflációt csökkentette volna. A különadók bevezetése szintén nem segítette az árak alakulását, a Népegészségyügyi termékadó (Neta) 2022-es emelése és kiterjesztése is sok terméket drágított tovább.

Az alapvető élelmiszerek forgalma csak kisebb mértékben csökkent az elmúlt időszakban

Arra a kérdésre, hogy milyen trendek érvényesülnek most az élelmiszervásárlás és -fogyasztás terén, Vörös Attila elmondta, hogy ezekre leginkább a termékek ára van hatással. Az élelmiszeripar és így az előállított termékek piaca is nagyon változatos, heterogén szerkezetet mutat. Rendkívül nagy eltérések lehetnek egyes termékpályák között, illetve egyes termékpályákon belül is. A teljes forgalom csökkenése jól látható, de az egyes kategóriákon belül már vegyes kép rajzolódik ki. Ahogy a szakember fogalmazott, az utóbbi hónapokban kialakulni látszik egy trend, amely szerint az alapvetőbb élelmiszerek forgalma kisebb mértékben csökken, vagy akár stagnál is, hiszen ezek az emberek mindennapi alap szükségleteit fedezik, mint például a kenyérfélék. A kevésbé alapvetőnek mondható termékek forgalmára már sokkal jobban hatnak a magas ára, így a kenyér példájánál maradva a péksütemények, extrább termékek fogyasztása jobban csökken.

Megfigyelhető az is, hogy a vásárlók tudatosabban osztják be pénzüket, szeretnének a rendelkezésükre álló keretből minél többet kapni

- mutatott rá Vörös Attila.

A FÉSZ ügyvezető igazgatója szerint az infláció miatt kevesebbet érő pénzből ezért az emberek vagy kevesebb márkás terméket választanak és áttérnek a kereskedői márkákra, vagy akár a megvásárolt mennyiséget is csökkentik, bizonyos termékek pedig már be sem kerülnek a kosárba. Megfigyelhető, hogy az egész élelmiszerpiac értékesített mennyiségét jelképező, hónapok óta zsugorodó tortából egyre nagyobb szeletet tesznek kis a kereskedelmi márkák értékesített mennyiségei. Ez a trend inkább a nagyobb hozzáadott értékű termékek esetében - húskészítmények, tejtermékek - látványosabb, hiszen az egyszerű tömegtermékek - mint például a dobozos tej - esetében már eddig is számottevő volt a kereskedői márkák szerepe.

Kész, vége? Tényleg búcsúzhatunk az olcsó élelmiszerektől Magyarországon?

Évek óta túl alacsony volt az élelmiszerár, a drágulás tulajdonképpen egy ár-újrapozícionálás volt Magyarországon.

Itt az ideje gatyába rázni az élelmiszeripart Magyarországon

Előre kellene lépnünk abban, hogy minél több tőkeerős és exportképes magyar nagy cégünk legyen.

Jelentős átalakulások figyelhetőek meg az egyes termékek fogyasztását illetően

Vörös Attila beszélt arról is, hogy az élelmiszerpiacon egymástól különböző termékek sokasága van jelen, és az egyes kategóriákon belül is sokféle termék található a különböző fogyasztói igényekre válaszul. Ebből adódóan nem lehet általánosítani, még akár termékkategóriákon belül is nagy lehet szórás a tekintetben, hogy a fogyasztás miként alakul át. A szakember szerint ugyanakkor amíg egyes kategóriák viszonylag kis mennyiségi csökkenéssel fogják túlélni az idei évet, addig más kategóriáknál bőven két számjegyű forgalom-visszaesések vannak az elmúlt év azonos időszakához képest. Mégis, általánosítva kirajzolódni látszik egy olyan kép, hogy az alapvetőbb élelmiszerek forgalma kevésbé csökken. Ilyenek lehetnek a kenyér, liszt, tészta, tartósított zöldségek és gyümölcsök. A nem alap élelmiszereknél már nagyobb változások, jelentős, akár kétszámjegyű forgalomcsökkenések is mutatkoznak, üdítőitalok, vagy bizonyos édesipari termékek, de már a különlegesebb péksütemények is ide sorolhatók.

Bizonyos kategóriákon belül is megfigyelhetőek eltérések, máshogy alakulnak a fogyasztói szokások a tej és a tejtermékek, készítmények esetében is, mivel utóbbiak forgalma érezhetően jobban csökken. Ebből az is jól látszik, hogy az alapvető szokásainkon nem szeretünk változtatni, de az ötletszerű, nem tervezett vásárlásainkról hamarabb lemondunk

- emelte ki Vörös Attila.

Vannak olyan termékek, ahol már látszik az árak csökkenése

Arra a kérdésre válaszul, hogy hol tartanak most az élelmiszerek árai a tavalyi év azonos időszakához képest, a szakember elmondta, hogy az árak alakulását több tényező határozza meg, egy komplex folyamatnak is mondhatjuk, amelynek a végén a kiskereskedelem áll, és a végső árat ők határozzák meg a fogyasztók felé. Előállítói szempontból, költségoldalról nézve az alapanyagok ára az egyik legfontosabb tényező. A FÉSZ ügyvezető igazgatója szerint ugyanakkor meg kell jegyezni azt is, hogy az alapanyagok árai nem egységes ütemben épülnek be minden termék költségszerkezetébe. A gabonafélék árváltozásai hamarabb átfutnak egy keksz, vagy kenyér esetében, mint amikor a gabonákból takarmányt készítenek, amit az állatok neveléséhez használnak fel. Ilyenkor a készítményeket gyártók számára a takarmány árak emelkedése lassabban és tovább tartva ér át, például a sertések életciklusát követve.

Bár a bolti árak meghatározása egyedül a kereskedelem hatásköre, láthatóak pozitív már jelek arra nézve, hogy az alapanyagárak csökkenései, mint például a gabonák esetében, megjelennek a késztermékek árában is. Vagyis bizonyos termékek esetében már csökkenések is láthatók, ilyenek a sajtok, tejtermékek, ahol már a takarmány árak csökkenésével a végső fogyasztói árak is csökkenni tudnak. Ez azonban minden termékkör esetében más mértékben és ütemben megy végbe

- jelezte Vörös Attila.

Mi lesz velünk az árstopok után?

A FÉSZ ügyvezető igazgatója szerint most még nehéz megítélni, hogy mi várható az árstopok után, mivel még azt se lehet tudni, hogy a kormány meddig tartja fenn ezt az intézkedést. A kötelező bolti akciók bevezetése júliustól egy új változó lehet a rendszerben, aminek a hatásait most még nem tudjuk pontosan számszerűsíteni. Kérdés az is, hogy a két intézkedés fog-e egyszerre élni? Vörös Attila elmondta, hogy a most látható trendek szerint minél alapvetőbbnek lehet mondani egy élelmiszert, annál kisebb mértékben hat rá az árak változása, vagyis annál kisebb ezek árrugalmassága. Az árstopok bevezetése után tapasztalt hirtelen fogyasztás növekedéshez hasonló mértékű, de ellenkező irányú változásra talán nem kell készülnünk, de jó eséllyel negatív hatással lesz az árstop kivezetése után az érintett termékek várható áremelkedése azok forgalmára.

A jövőt illetően Vörös Attila kifejtette, hogy a feldolgozott élelmiszerek előállítási költségeit alapvetően az alapanyagok és az energiaárak alapvetően határozzák meg, valamint a csomagolóanyagok és az egyéb szolgáltatások. A csomagolóanyagok, egyéb input elemek, mint például a szolgáltatások árai is érdemi hatással bírnak. A szolgáltatások, mint pl. a gépkarbantartások, szervizek esetében attól lehet tartani, hogy még nincs is vége az inflációs hatásnak. Amikor mindezek az input tényezők nem drágulnak tovább, tulajdonképpen akkor állhatnak meg az áremelkedések is.

Félő ugyanakkor, hogy az alapanyagok, energia és egyéb termelési rendszer faktorok mellett a kormányzati intézkedések is bele fognak szólni az élelmiszerek árába, ezáltal a fogyasztói szokásokba is. Ugyanakkor az élelmiszerek drágulásának lehet jótékony hatása is azáltal, hogy ösztönzi az átgondolt élelmiszerválasztásokat és a tudatos fogyasztói szokásokat elterjedését, vagy akár az élelmiszerpazarlás csökkenése is előre vetíthető. A magasabb élelmiszerárak miatt jobban meg kell becsülnünk minden falatot

- mutatott rá Vörös Attila.