Magyarországon első ízben idén került kereskedelmi forgalomba hazai termesztésű extra szűz olívaolaj. Az olívabogyók, amelyekből a gasztrotörténelmi jelentőségűnek bátran nevezhető olajat sajtolták, a balaton-felvidéki Szent György-hegy délkeleti oldalán fekvő 2 hektár borászatban termettek. Török Csaba, a borászat tulajdonosa és borásza már több mint 10 éve foglalkozik olívafákkal a birtokon. „Vagy kétszázat kinyiffantottam, amíg valamelyest megtanultam az olívát.” Jelenleg mintegy 30 fát gondoz, ezek többsége francia fajta - Mouflal vagy a porzótársnak is kiváló Aglandaou -, de olaszok (Leccino) és spanyolok (Hojiblanca) is vannak közöttük - írja a mfor.hu.

Lábaink előtt hever az igazi szuperélelmiszer: ingyen van, de ezreket fizetünk érte

Horror áron kínálják a vidéki piacokon a különféle friss gombákat, pedig az erdőkben mi magunk is leszedhetjük őket.

Az első dokumentáltan magyar extra szűz olívaolajat száz milliliteres kiszerelésben lehet kapni egy szaküzletben és néhányat egy borbárban, összesen 80 üveg készült. Ez nem sok, de itt nem is a mennyiség a lényeg Tóth Gusztáv olajszakérő szerint, hanem az, hogy Magyarország is felkerült a világ olívaolaj térképére. Az első hivatalos magyar olívaolajat jegyző Török Csaba - aki őstermelőként szerezte meg a hivatalos papírokat -, a Szent György-hegyi borbirtokán nagyjából 60 kiló olívabogyót szüreteltek le tavaly október végén/november elején, ebből pedig körülbelül kilenc liter olajat tudtak kisajtolni. Egy évvel korábban mindössze 2,5 litert sikerült kinyerni elmondása szerint.

Új növények hódíthatnak teret maguknak a klímaváltozás miatt

A klímaváltozás lehetővé tette azt, hogy hazánkban is lehessen nem megszokott zöldségeket, gyümölcsöket termeszteni, ilyen például az olívabogyó is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy olíva nagyhatalmak leszünk. Tóth Gusztáv, mint fogalmazott egyelőre nem látja indokoltnak az olívacsemetékkel töltött kamionok tömött sorokban Magyarországra áramlásának vízióját. Nem is arról van szó, hogy esetleg nem teremnének, hanem az olajfák másként viselkednek, mint általában a gyümölcsfák. A beporzást például nem rovarok végzik, hanem főleg a szél. És ha nem szélirányban áll a porzó, akkor ez nehézkes lesz. Vagy, ha például a virágzás idején bejön egy nyomott esős időjárás, akkor pollenek letapadnak, tulajdonképpen rárohad a virág és ekkor sincs megtermékenyítés.

Viharfelhők gyülekeznek a magyar sikerzöldség ege felett

Habár Magyarország a harmadik legnagyobb zöldborsótermelő az Európai Unióban, a vetésterülete évek óta folyamatosan csökken hazánkban.

Az olajfa nem honos Magyarországon, tehát lehet, hogy kártevő sincs. Amelyik csemeték azonban cserépben kijönnek a kertészetekből, azok hordozhatják a kertészeti betegségeket, ha egyáltalán észre lehet őket venni. Hasonló veszélyeket rejt magában a mostanában igencsak fellendült kamionos import, mivel az olajfa menő lett, egyre-másra kínálnak a kertészetek kisebb-nagyobb fákat. A fák útlevéllel érkeznek ugyan, de hozhatnak a levelükön olyan mikrobákat, vagy gombákat, vagy apró rovarpetéket, amilyenek itthon nincsenek. Tehát lehet, hogy a fával érkeznek be a kártevők is, amelyekről viszont nem nagyon tudni, hogy az olajfán kívül más növényekre is veszélyesek-e, s ha igen, mekkora veszélyt jelentenek? A növény útlevél nem azt jelenti, hogy nem hoz oda a földjében vagy a levelén, törzsén bármit, csak azt, hogy hivatalos úton érkezik be, hogy nem kalóz import 

- írja a lap.

Ellephetik a Balaton-felvidéket az olívafák?

A termelő kiemelte, nem szeretne túllépni a határokon, több mint 30 fája van, de a 200 kilós termést mindenképpen el szeretné érni - ebből akár 40 liter olaja is lehetne. Ha a most induló virágkezdeményeknek csak a feléből lesz termés, akkor már most jelentősen, legalább 50 százalékkal előrébb léphet, de az sem kizárt, meg lehet kétszerezni a legutóbbi mennyiséget, és az már 20 liter körüli olajat adna. Újabb fákat nem tervez telepíteni, de nem zárja ki teljesen, hogy egyszer bővülni fog.