Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az első virslik elkészítése egészen a 13. századig, Frankfurtba nyúlik vissza, ahol akkoriban a vágóhidakon csak egyféle állat húsát dolgozhatták fel, ezért a hagyományos értelemben vett frankfurti virsli elkészítéséhez csak sertéshúst használtak - írja közleményében a Pick Szeged Zrt. A mai értelemben ismert bécsi virsli csak 1805-ben készült el Johann Georg Lahner hentesnek köszönhetően, aki kihasználva a megengedőbb osztrák szabályozást, marha és disznóhús keverésével, sóval, fűszerekkel, valamint víz hozzáadásával alkotta meg az első bécsi virslit, melyet juhbélbe töltött és enyhén megfüstölt. A húsfajtában különböző, de kinézetét tekintve nagyon hasonló klasszikus bécsi- és frankfurti virslik mellett azóta számtalan variáció született, pl. csirke- vagy pulykahúsos, ízesített, műbeles, ehető beles, hámozott.
A virsli népszerűsége vitathatatlan, a megkérdezettek 95 százaléka ma is rendszeresen fogyasztja valamilyen formában, ezáltal a legnagyobb volumenben vásárolt termékkategória a feldolgozott húskészítmények között. Azonban máig sokakban él az, hogy kevésbé minőségi alapanyagokból készül, ezért fontos leszögezni, hogy a jó minőségű virsli - fogyasztók által elvárt - élvezeti értéke egyrészt a minősített húsalapanyagon és a gondos, harmonikus fűszerezésen alapul, másrészt azon az egyensúlyon és szakértői elkészítési technikán, amivel egyszerre lesz roppanós és szaftos a termék. Továbbá, ezen termékkategóriára is konkrét előírások vonatkoznak, melyet a Magyar Élelmiszerkönyv részletesen tartalmaz: a virsli hústartalmának minimum 51%-nak kell lennie, azon felül a csontokról mechanikusan lefejtett hús mennyisége legfeljebb 10 százalék lehet, mindez nem számítható bele a hústartalomba, a készítmény átmérője pedig nem haladhatja meg a 26 mm-t; ezen felül még számos egyéb minőségi és érzékszervi követelménynek is meg kell felelni.
Arra a kérdésre, hogy mi alapján választanak virslit, a válaszadók 29 százaléka jelölte meg, hogy kifejezetten sertéshúsból készült virslit, 16 százalék pedig baromfihúsból készült termékeket keres. A megkérdezettek 14 százalékát befolyásolja a döntésben, hogy magyar gyártótól vásároljon, és mindössze 2 százalék az, aki inkább a külföldi termékekre esküszik - derül ki a kutatásból. 29 százalék nyilatkozott úgy, hogy a vásárláskor az úgynevezett roppanós virslit preferálja. Nem árt tudni, hogy a virsli roppanóssága nem csak attól függ, hogy milyen bélbe töltik (legtöbben úgy vélik, hogy mindez csupán a juhbélnek köszönhető), hanem az ideális összetételű állománnyal is összefüggésben van, melyben a megfelelő hústartalom és gyártási technológia is jelentősen közrejátszik.
Az sem meglepő eredmény, hogy virsli vásárlás során a fenti szempontokon túl a burkolat típusa is befolyásoló, a megkérdezettek 6 százaléka a burkolat nélküli (hámozott) virslit jelölte meg, mint választási szempont. A hámozott virsli terméktípus népszerűségét a piaci adatok is alátámasztják, a magyar háztartások több mint 60%-a vásárolja, ezzel a legnépszerűbb előrecsomagolt virsli típus itthon. A személyes preferencia mellett az életkor, az életszakasz (például a gyermekes családok virslifogyasztási szokásai) is nagymértékben befolyásolják, hogy ki milyen típusú virslit vásárol vagy fogyaszt, ez igaz a különböző burkolat típusok tekintetében is. A hámozott virslik a fiatalabbak között és a gyerekes családokban örvendenek a legnagyobb népszerűségnek, csakúgy, mint a baromfi virslik.
Népszerűségét annak köszönheti, hogy a virslit sokféleképpen készíthetjük és fogyaszthatjuk: vízben vagy mikróban melegítve, sütve vagy grillezve, feltétként, salátában, snack és sós sütemények töltelékeként is. A vízben való elkészítés kulcsa a melegítés, hiszen hőkezelt termék lévén nem szükséges még egyszer megfőzni, ráadásul melegítve a virsli zamatosabb is marad. A klasszikus eljárás, ha a virsliket gyöngyöző vízben 2-4 percig melegítjük. Mások a mikrózásra esküsznek, ez tűnik a legegyszerűbbnek, de csak akkor, ha betartjuk a csomagoláson feltüntetett utasításokat, ellenkező esetben, ha nem figyelünk, akár szét is durranhat a virsli. Még jó megoldás lehet, ha a mikróban is vízbe tesszük a termékeket és úgy melegítjük az előírt ideig.