Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A korábbi koronavírus járvány, majd az elszálló infláció egy időre zárójelbe tette az iskolatej programot, az idei évben azonban újra kaphatnak a gyerekek tejtermékeket a kezdeményezés keretében.
A gyerekeknek juttatott tejtermékekre uniós támogatás hívható le, amelyet a hazai költségvetésből egészítenek ki. A Covid előtti „normál” időszakban évente 3-4,5 milliárd Ft támogatással működött a program, amelynek nagyobb része volt nemzeti forrás. Ez az az összeg, amelyből meg kell oldani a nyerstej megvásárlását, a feldolgozást, a csomagolást és az iskolákba történő kiszállítást is.
Nem vastag a büdzsé
A program már a korábbi években is viszonylag szűkös költségvetéssel működött, egy idő után heti öt nap helyett csak négy napon kaptak tejtermékeket a gyerekek. Aztán jött a Covid, majd 2022-ben a kiugró infláció, amely egy időre szüneteltette is a kezdeményezést. Az idei tanévben a program újraindult, igaz, most már csak heti három nap juttatnak el a gyerekeknek tejtermékeket.
A program fokozatos szűkülése ugyan nem jó hír, de a kezdeményezés újraindulása mindenképpen az
– mondták el az Agrárszektornak iparági források, akik szerint továbbra is fontos, edukációs célokat szolgál a rendszer, amely ráadásul nem jelent veszteséget a feldolgozóknak. A program évről évre történő szűkülésének alapvetően költségvetési okai vannak, mind a szaktárca, mind pedig a tejipari szereplők fontosnak tartják a fenntartását, az egyre kisebbre szabott iskolatej program eredeti, ötnapos fenntartásának, esetleg bővítésének mindenekelőtt nem a szándék hiánya, hanem a célra fordítható kevés pénz az oka.
A heti napok visszavágásának oka is ez, hiszen időközben a feldolgozók költségei emelkedtek, az erre kapott uniós pénz fix, ahogy a nemzeti forrás sem emelkedhet a jelenlegi gazdasági helyzetben.
Az iskolatejre éves szinten így mintegy 3-4 milliárd forint jut, amely ma már csak heti három napi osztásra elegendő. Ezzel együtt az ágazat fontosnak tartja, hogy a régóta futó, egy ideig szünetelő program fennmaradt, és az idei tanévben újra tejtermékeket kaphatnak a gyerekek.
Vita a cukor körül
A programot jelentős részben pénzelő Európai Unió és a feldolgozók között ugyanakkor van némi véleménykülönbség a megvalósítást illetően.
Brüsszel alapvetően azt várná a kezdeményezéstől, hogy mindenekelőtt natúrtermékeket, vagyis tejet és tejfölt kapnak a gyerekek, vagyis olyan élelmiszert, amiben nem dominál a cukor. A feldolgozók tapasztalatai szerint azonban az édes termékek, így a kakaó, a vaníliás tej nagyobb népszerűségnek örvend a gyerekek körében, míg a sima tehéntejet gyakran már nem szívesen fogyasztják.
A feldolgozók szerint az iskolatej program nem lehet a cukorról való lenevelés programja, hanem általában a tejtermékek népszerűsítését kellene szolgálnia. A visszajelzések is ezt támasztják alá: van olyan iskola, amely már jelezte, hogy nincs értelme heti három napon tejet adni a gyerekeknek, mert már unják az iskolások.
Nem mindenhol az unalom ugyanakkor a fő szempont. Bár a program során ritkán hangzik el nyilvánosan, az általunk megkérdezett iparági szereplők szerint az iskolatej ügye nem csupán edukációs, hanem szociális célokat is szolgál. Számtalan gyerek esetében, különösen a szegényebb régiókban az iskolatej az egyetlen tartalmas és egészséges táplálék, amihez a nap folyamán hozzájutnak.
Nehezíti a programot az is, hogy a 75 millió forint feletti szállításokat közbeszereztetni kell, ezért a feldolgozók egy része ügyel arra, hogy ezalatt a szint alatt maradjon.
A feldolgozók így is szívesen részt vesznek a programban, hiszen a termékek mindegyikére van egy meghatározott mértékű támogatás, ami az EU által adott pénzből és a nemzeti részből tevődik össze. Ez alapján számolnak a feldolgozók, hogy így megéri vagy nem éri meg nekik. Van olyan lehetőség is, hogy a szülők beszálljanak, sőt, itt-ott az iskolák is áldoznak a programra – utóbbi ritka eseteket nem az állami, hanem a jobb helyzetben lévő egyházi iskolák jelentik. A támogatás persze a leghangsúlyosabb a program egészében.
Nem a pénzért, az egészségnevelésért csinálják
A program keretében egy átlagos évben összességében 3-4 millió liter tej, 4-5 millió liter ízesített tej, 1,5-2 millió kilogramm joghurt és 250-300 tonna ömlesztett sajt fogyott
– mondta el az Agrárszektornak Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója. Hozzátette:
2 deciliter tejre vetített támogatás zsírtartalomtól függően 50-90 forint, ízesített tejnél 40-80, míg például a joghurtnál 110-120 forintot tesz ki.
Az ügyvezető szerint a program legfontosabb értéke az egészségnevelés, az edukáció, amin ráadásul lehetne még javítani. „Ne felejtsük el, hogy a tej és tejtermékek napi szintű fogyasztása minden korcsoport számára ajánlott, de különösen a növekedésben lévő gyermekeknek az erős, egészséges fogak és a megfelelő csonttömeg kialakulása érdekében.
A visszajelzések alapvetően pozitívak, de ez növelhető lenne a program edukációs részének, a programot és a tejfogyasztást népszerűsítő kommunikációnak erősödésével, amelyre a vonatkozó miniszteri rendelet lehetőséget is ad. Egy átlagos évben 440 ezer gyermek vesz részt az iskolatej programban, ezért ezt a lehetőséget mindenképpen ajánlatos kihasználni.
Zajlik a felülvizsgálat
Az ügyvezető szerint a program jövője alapvetően az uniós támogatás mértékén múlik. „Az EU-ban az iskolaprogramok felülvizsgálata zajlik, reméljük, hogy ez azt is jelenti, hogy akár emelkedhetne is az uniós támogatási rész. A hazai támogatás természetesen a nemzeti költségvetéstől függ leginkább.
Nagyon fontos lenne, ha a program az eredeti célja mentén működhetne, azaz népszerűsítené a gyermekek körében a tej és tejtermék fogyasztást.
A program, mint sok más hasonló intézkedés, számtalan kihívással küzd: nem szeretnénk, ha ez egy szociális intézkedéssé válna, de azt sem, hogy kizárólag csak a cukor fogyasztás csökkentése elleni küzdelemről szóljanak napjaink.
Szembesülünk olyan, nem csak a tejágazatra jellemző problémával is, mint például, hogy az édesebb termékeket jobban szeretik a gyerekek.
Az adminisztrációs terhek ebben a programban is erősen jelen vannak, főleg a közbeszerzési kötelezettség területén, ezért ezek ésszerűsítésére, könnyítésére mindenképpen szükség lenne a program jövőbeni működése szempontjából.
A tavalyi brutális költségnövekedések után jól látszódott, hogy a tejfeldolgozók úgy nem tudnak részt venni a programban, ha egy-egy adag tejtermék gyártása, kiszállítása veszteséget jelent számukra" – szögezte le Harcz Zoltán.
Hozzátette: a program keretében jelenleg egy héten legfeljebb három napon történik termék kiszállítás, a szakma ezt szeretné újra négy, és majd egyszer öt naposra visszaállítani.
Társadalmi felelősségvállalásként fogják fel
Egyértelműen egy jóléti, egészségügyi, edukációs befektetésként kezeli az Európai Unió az iskolatej programot, és ennek megfelelően állunk hozzá mi is a megfelelő felelősséggel, hogy ezt a programot támogassuk regionális gyártóként – mondta el az Agrárszektornak Szommer Gábor, a Fino-Food Kft. értékesítési és beszerzési igazgatója. Hozzátette: az iskolatejben nem cél a nyereségesség, ez a támogatási szint ismeretében nem is lenne reális.
Ha nem veszteséges a részvételünk, annak már örülünk, mert fontosnak tartjuk az Európai Unió céljait, a tejfogyasztás népszerűsítésével mi is egyetértünk, ezért a kezdeményezést mindenképpen támogatjuk. Ezt fontos felelősségünknek is tartjuk. Az iskolatej az összes éves árbevételünk nagyjából 1 százalékát adja, a körülbelül 20 milliárd forintos éves árbevételünkből nagyjából 200 millió forintot tesz ki a program.
Szommer Gábor elismerte, hogy az elmúlt években kissé hektikus volt a program, de abban bízik, hogy a jövőben újra nagyobb arányú lehet a kezdeményezés, és a jelenlegi 3 napos osztásról idővel visszatérnek a heti öt napra.
Nem egyszerű a részvétel
Pedig a programban való részvétel nem egészen egyszerű.
Minket folyamatosan ellenőriznek a hatóságok, minden apró rendeleti előírásnak megfelelően kell gyártanunk a termékeket a gyümölcstartalmat, a cukortartalmat, és minden egyebet figyelembe véve, viszont a Magyar Államkincstár csak akkor fizeti ki nekünk a térítést ezek után, ha mindenben tökéletesen nyújtunk. Úgyhogy ez nem egy könnyű helyzet a feldolgozók életében, ráadásul évről évre új tenderek vannak, változik az is, hogy hova és mit szállítunk. A háttérben a támogatásoknak az arányai is nagyon nagy mértékben tudnak változni. Egyes termékkategóriák ezáltal egyik évben elhalnak, másik évben előjönnek.
Az igazgató szerint valóban nagy harc a cukor kérdése. Az EU törekvése folyamatosan az, hogy minél kisebb hozzáadott cukortartalmú termékeket kapjanak a gyerekek, és minél jobban a fehér áru irányába menjen el a program. A tapasztalatok szerint azonban a gyerekek mindinkább az ízesített termékeket részesítik előnyben.