Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A Baromfi Termék Tanács a spanyol Inprovo és a francia Snipo ágazati szervezettel konzorciumban nyert európai uniós támogatást: a 80%-os támogatásintenzitású, hároméves projekt keretében 450 ezer euró érkezik az Európai Uniótól - olvasható a Világgazdaság oldalán. A projekt célja mindhárom országban az, hogy bemutassa az európai termelési rendszert - amely a legszigorúbb a világon -, egyben tudatosítsa a fogyasztókkal, hogy ennek élelmiszer-biztonsági szempontból milyen előnyei vannak. Erről Soós Mihály, a kampányt szervező Inno-Food Marketing Kft. ügyvezetője beszélt. A projekt keretén belül bemutatják továbbá a tojástermelés állategészségügyi és állatjóléti követelményeit, megfelelését a fenntarthatósági szempontoknak, valamint konyhai felhasználását.
A szervezők reményei szerint a kampány segíteni fogja a tojástermelés versenyképességének javulását és a fogyasztás növelését. Ez utóbbiról Soós Mihály megjegyezte, hogy nem a túlfogyasztás ösztönzése a céljuk, csupán a táplálkozási ajánlásoknak megfelelő mennyiség elérése. A Tojáskihívás címmel január 1-jén indult kampány a gyermekes családokat, a gyermektelen fiatal háztartásokat, valamint a Z és az Y generáció tagjait célozza.
A világ tojástermelése az 1960-as 228 millióról 2021-re 1633 millió darabra emelkedett, jelenleg pedig a teljes termelés 40%-át Kína adja
- adott kis világpiaci kitekintést Sütő Zoltán, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (Tojásszövetség) elnöke.
A szakember szerint az egy főre jutó tojásfogyasztás 1993-ban Magyarországon volt a legmagasabb a világon, 20,28 kilogramm, majd tíz évvel később ez 16,43 kilóra csökkent, amivel az ország az ötödik helyre csúszott vissza. A folyamat pedig nem állt meg, 2013-ban Magyarország már be sem került a rangsorolt első tizenkét ország közé.
A tojás természetes, teljes biológiai értékű táplálék, ráadásul elérhető árú, ezért jó lenne, ha a jelenlegi 236 darabos fejenkénti éves fogyasztás visszatérne a korábbi 300 darab körüli szintre.
Örvendetes fejlemény, hogy nő a hazai ellátottság, szorul vissza az import - mondta el Pákozd Gergely, a Tojásszövetség alelnöke. Mindezt akkor érték el, amikor számos kihívásnak kellett és kell megfelelnie a tojáságazatnak. A szövetség alelnöke ezek közül kiemelte a madárinfluenzát, az ellátási láncoknak a Covid-19 által előidézett megszakadását, az orosz-ukrán háborút, valamint a tavalyi aszályt.
Ezek következtében például egy átlagos tojótelepi beruházás költségei 40-50%-kal emelkedtek, gondok voltak a takarmány-alapanyagok elérhetőségével, megemelkedtek az energiaárak
- sorolta Pákozd Gergely
Áprilistól az EU megadta a lehetőséget a vámmentes importra Ukrajnából, aminek következtében uniós szinten 700%-kal megemelkedett a tojásbehozatal. A vámmentes kereskedelem a jövőben is nagy kihívás lesz, ugyanis Magyarország ugyan saját hatáskörben meghosszabbította a behozatali tilalmat, ám az uniós országok zömébe eljut az ukrán tojás, és nyomja a piacot.
Az infláció elleni küzdelem szintén hatással lesz a tojáságazatra, az árstop után a szabályozott árazáson keresztül. Fontos lenne az árstabilitás megteremtése, amire Pákozd Gergely szerint lesz kormányzati szándék is. A tojáspiacon a rövid távú, egy, legfeljebb két hónapos ármegállapodások a jellemzők, szemben a Nyugat-Európában szokásos egyéves szerződésekkel. Nagy kérdés, hogy milyen hatása lesz az állatjóléti feltételek szigorodásának, mikor lesznek elérhetők az uniós támogatások, valamint a beruházások megtérülnek-e. A Tojásszövetség alelnöke szerint ugyanis a beruházási költségek emelkedése nincs benne a termék árában.