A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatközlése szerint a 2025-ös év februárjában a fogyasztói árak átlagosan 5,6%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Az élelmiszerárak 7,1%-kal nőttek, ezen belül a legjelentősebb drágulásokat a liszt (+44,3%), az étolaj (+27,5%) és a tojás (+24,7%)-nál mérték. A tojás árának alakulása különösen aggasztó, ugyanis amíg 2024 januárjában még 750 forintba került a boltokban a egy tízes kiszerelésű csomag, ez 2025 elejére 930 forintra emelkedett. A tavaly nyári 697 forintos mélypont óta tehát jelentős drágulás következett be.
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Piaci Árinformációs Rendszerük (PÁIR) vonatkozó adatai alapján Magyarországon a ketreces tartásból származó étkezési tojás (M+L) csomagolóhelyi ára 2025 első négy hetében 19,5%-kal múlta felül a 2024. év azonos időszakának átlagárát. Ez egyébként az év első négy hetében erősen bezuhant, a december végi 73,09 forintról január végére 63,99 forintra esett vissza. Egy évvel korábban ez még 54,31-56,04 forint volt. Ugyancsak a PÁIR adatai alapján 2025. januárjában a ketreces tartásból származó, M méretosztályú tojás fogyasztói ára 92-93,88 forint körül mozgott, míg az ugyancsak ketreces tartásból származó, L méretosztályú tojás darabja 102-102,67 forintba került. Összevetésül egy évvel korábban az M méretosztályú tojások fogyasztói ára 56,71-58 forint volt, míg az L-es méretűek 77,25-78,25 forintba kerültek.
Ömlik az import tojás Európába: nem is hinnéd, honnan jön a java
Az áremelkedések hatására a kormány március közepétől 10%-ban maximalizálta 30 alapvető élelmiszer kereskedelmi árrését. Ez azt jelenti, hogy ezeknél a termékeknél csupán 10%-os lehet az eltérés a beszerzési ár és a fogyasztói ár között. A lista tartalmazza a friss tojást, héjában, a Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasokból (kivéve a keltetésre szánt, megtermékenyített tojást). A rendelet értelmében az érintett üzleteknek a fenti termékeket - így a tojás valamennyi érintett fajtáját is - folyamatosan elérhetővé kell tenniük a 2024-es évben értékesített átlagos napi mennyiség szintjén.
Mit és hogy mérünk?
A kérdéssel kapcsolatban az Agrárszektor megkereste az Agrárközgazdasági Intézetet is. Goda Pál, az AKI ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a Piaci Árinformációs Rendszerük (PÁIR) a tojás csomagolóhelyi árát a 127/2013. (XII. 18.) VM rendeletben foglaltak szerint gyűjti. A publikált csomagolóhelyi árak az értékesített mennyiséggel súlyozott átlagárak, áfát nem tartalmaznak, válogatott és osztályozott tojásra vonatkoznak. A szakember emellett azt is közölte, hogy a fogyasztói árak felmérése 8 budapesti vagy Pest vármegyei üzletlánc 1-1 üzletében hetente, hétfői vagy keddi napokon történik, és nem terjed ki az akciós (árengedményes) termékekre. Az áfával és áfa nélkül is publikált heti átlagárak számtani átlagok, míg a fogyasztói árakkal kapcsolatban Goda Pál rámutatott, hogy azokat a kiskereskedelem határozza meg.
Az KSH Fogyasztói árak osztályának vezetője, Gajzágó Imre kérdésünkre elmondta, hogy a hivatalnál a szokásos árgyűjtési metódust alkalmazzák, országosan körülbelül 100 helyről kérik be az árakat. Ez minden megyét lefed, valamint nemcsak az élelmiszerboltokat és az üzletláncokat érint, de a piacokat is. A szakember beszélt arról is, hogy a kínálati árakat figyelik, így az azokban megjelenő trendek és ármódosító hatások (mint például korábban az élelmiszerárstop, majd a kötelező akciózás és a most az árrésstop), az náluk is látható lesz. Gajzágó Imre beszélt arról is, hogy a piaci folyamatokat a KSH nem vizsgálja, a hivatal elsődleges feladata az árgyűjtés és a fogyasztói árindex összeállítása.
Látható tehát, hogy a két szervezet által közölt statisztikákban az eltérések az adatgyűjtés és a számítás közti különbségekből erednek. A KSH szélesebb körből gyűjti a statisztikáihoz szükséges adatokat, ám ebből "csak" hónapos szinten számol átlagokat, viszont a szélesebb körben nyilvánosságra hozott statisztikái a csomagolóhelyi árakat nem tartalmazzák. Ezzel szemben az AKI-nál nagyobb az adatok gyűjtésének és közlésének is a gyakorisága, ráadásul a tojást nem csak egy tételként jegyzik, a különféle méretosztályok fogyasztói és csomagolóhelyi árait is közlik.
Húsvétkor mindig megnő a fogyasztás
Amíg az 1980-as, 1990-es években a 300 darabot is meghaladta fejenként az egy főre eső éves tojásfogyasztás, ez jelenleg körülbelül 250 darabot tesz ki. Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének (Tojásszövetség) alelnöke korábban arról beszélt, hogy az utóbbi években lassú növekedés figyelhető meg a hazai tojásfogyasztásban. Mint fogalmazott, a különböző étkezési és diétatrendek meglehetősen nagy hatással bírnak a fogyasztásra, ezért is indított a Tojásszövetség olyan kampányt, amely segíti abban a fogyasztókat, hogy pontosan tájékozódhassanak a tojás valós élettani hatásairól.
A tojás szinte teljes értékű étkezést jelenthet, hiszen nagyon sok vitamin és tápanyag van benne, tartalmaz fehérjét, zsírt és vitaminokat, és azt lehet mondani, hogy a napi étkezésnek része tud lenni úgy, hogy nem tartalmaz olyan hozzáadott anyagokat, amelyekre esetleg nincs szükségünk
- magyarázta Pákozd Gergely.
A következő időszakban a tojás iránti kereslet erősödése várható, hiszen a magyarok tojásfogyasztása a két ünnep, húsvét és karácsony környékén mindig megnövekszik. A szövetség alelnöke szerint ilyenkor körülbelül 23-40%-os forgalomnövekedéssel is lehet számolni, ám ebben a kiemelkedő időszakban a magyar beszerzés mellett bizonyos fokú importra is szükség szokott lenni.
