Ahogyan korábban lapunk is megírta, ma már Magyarországon is fel-fel bukkan egy-egy terméken a Nutri-Score jelölés, amely első látásra olyan, mint a hűtő- és mosógépek energetikai besorolása, vagyis egy zöld A-tól piros E-ig terjedő betű- és színskálából áll. Intuitív módon rögtön érezhetjük, hogy a zöld A lehet valamilyen szempontból a legjobb élelmiszer, a piros E-t pedig talán csak módjával lenne célszerű fogyasztani. A Nutri-Score azt mutatja meg, hogy ha megfelelő súlyozással mérlegre tennénk a termékben lévő általánosságban inkább kedvező hatásúnak tartott (zöldség-gyümölcs, rosttartalom, fehérjék), illetve az általánosságban inkább kedvezőtlen hatásúnak tartott (telített zsír, cukor, só) összetevőket, akkor merre és milyen mértékben billen a mérleg nyelve. Az A besorolású termékben is lehet kedvezőtlennek tartott összetevő, de az E kategóriásban is lehet kedvezőnek tartott elem. A besorolás csak arra utal, hogy a szakmai pontozás alapján melyik rész, a pozitív vagy a negatív van többségben, és mekkora ez a többség.
Új jelölések vannak a magyar élelmiszereken: ezt jó, ha mindenki tudja róluk
Komoly szabályoknak kell megfelelni
Az élelmiszereken elhelyezett fogyasztói tájékoztatás (jelölés) elemeit mind elhelyezés, mind tartalom tekintetében, túlnyomó részben uniós rendeletek előírásai, szigorúan szabályozzák. A jogszabályok egyrészt meghatározzák, hogy milyen információkat kell kötelezően feltüntetni az élelmiszerek csomagolásán, másrészt az önkéntesen megadható tájékoztatás témája, valamint a feltüntetés módja és helye is szabályozás alá esik. Magyarul a gyártóknak nagyon sok előírást és korlátozást kell figyelembe venniük az élelmiszerek címkéjének megtervezésekor
- válaszolta kérdésünkre Vörös Attila, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége FÉSZ) ügyvezető igazgatója.
A szakember elmondta azt is, hogy a kötelezően feltüntetendő információk közé tartozik az úgynevezett tápértékjelölés, ami lényegében az élelmiszerben található makro- és mikrotápanyag egy részének, valamint az energiatartalomnak 100 g vagy 100 ml-re vonatkoztatott mennyiségét jelenti. Önkéntes módon emellett fel lehet tüntetni a gyártó által egy alkalommal elfogyasztani javasolt mennyiség (adag) tápanyagtartalmát is. A tápértékjelölés jellemzően egy táblázat formájában kerül feltüntetésre az élelmiszerek csomagolásának hátoldalán, ettől a formától csak akkor szabad eltérni (és folyó szövegként feltüntetni a tápértékjelölésben szereplő adatokat), ha a címkén a táblázatos forma a csomagolás kis mérete miatt nem fér el, vagy nem lenne olvasható.
Katasztrófa jöhet a hazai élelmiszer-termelésben, ha nem változtatunk
Nem lehet össze-vissza „rajzolgatni”
A meglehetősen összetett uniós szabályozás egyébként arra is lehetőséget ad a tagállamok számára, hogy a fogyasztók hatékonyabb tájékoztatása és a kiegyensúlyozott és egészséges étrend megvalósításának ösztönzése céljából úgynevezett kvalitatív tápértékjelölési rendszereket fogadjanak el és javasoljanak önkéntes alkalmazásra a gyártók számára az élelmiszerek csomagolásának frontoldalán. Ezeknek a grafikus ábrázolásoknak is nagyon sok külön előírásnak meg kell felelniük. Egyik gyártó sem kezdhet el „össze-vissza rajzolgatni” a csomagoláson, például egyes tápanyagokat kiemelve, másokat pedig eltüntetve az ábrából.
Külön említést érdemel a terméknek különféle hatásokat tulajdonító kijelentések, úgynevezett „állítások” alkalmazása - ilyen például a rostforrás, csökkentett energiatartalmú és a többi -, amely szintén szigorú uniós szabályozás alá esik és csak tudományosan alaposan alátámasztott, illetve bizonyos konkrét mennyiségi feltételeknek megfelelő esetekben alkalmazható gyakorlatot jelent. A tápanyagtartalomra vonatkozó, nemzeti ajánlásban szereplő frontoldali, grafikus, kvalitatív ábrázolási rendszer a Franciaországból elindult, és azóta már több tagállamban szintén nemzeti önkéntes rendszerré avanzsált Nutri-Score védjegy. Jelenleg ez az ábrázolási mód az Európában leginkább elterjedt frontoldali tápértékjelölési forma. Előfordulásának gyakoriságához az is nagy mértékben hozzájárul, hogy az élelmiszergyártók mellett egyre több európai kiskereskedelmi lánc alkalmazza a saját márkás termékein is, Magyarországon is. A védjegy mögött egy olyan algoritmus áll, amely a terméken szereplő tápértékjelölési táblázatban található adatok alapján, a „pozitív és negatív” összetevők mennyiségéből kiindulva számít ki egy konkrét értéket, amelyet aztán betűjelre vált
- magyarázta Vörös Attila.
Óriási élelmiszer-razzia indul Magyarországon: szigorú ellenőrzések jönnek
A termékeken így a háztartási gépek energia-besorolásához hasonló módon színekkel, A-tól E betűig jelzik lényegében azt, hogy a termék fogyasztása, annak összetétele alapján milyen gyakorisággal javasolt az egészséges és kiegyensúlyozott étrend megvalósítása érdekében. A gyártók számára a védjegy alkalmazása ingyenes, ugyanakkor a védjegy működtetőinél lefolytatott regisztrációs eljáráshoz és ennek keretében tett vállalásokhoz kötött. Ez utóbbiak közé tartozik az is, hogy a gyártó az adott márka alá tartozó összes termékén feltünteti a védjegyet. Nem lehet tehát csak az A kategóriás termékeket kiemelni, hanem minden terméken szerepeltetni kell.
A rendszer ellenzői által felvetett problémákat az időközben a rendszert bevezető tagállamok független szakérőiből álló tudományos bizottság több körben orvosolja folyamatosan az elmúlt években, így mára széles körű tudományos és civil támogatói kör (köztük az európai fogyasztóvédelmi és orvosi szervezetek) áll a Nutri-Score rendszer mögött. Az Európai Unióban ha lassan is, de már zajlanak az előkészületek a tápértékjelölési szabályok továbbfejlesztésére. Erre több lehetőség kínálkozik, amelyek közül az egyik lehetséges út a Nutri-Score rendszer előtérbe hozása lehetne uniós szinten. De emellett más tápértékjelölési rendszerek is megfontolás tárgyát képezik uniós szinteken.
Hiába ódzkodnak az emberek: biztos, hogy rovarokat is fogunk enni a jövőben
Tényleg megtévesztőek lehetnek ezek az élelmiszerek?
A NOVA besorolás szintén osztályozza az élelmiszereket, azonban itt a kiindulási pont elvileg a feldolgozottság „foka”. Az élelmiszereket a rendszer saját szabályai alapján négy csoportba sorolják be, a kvázi feldolgozatlan alaptermékektől a legnagyobb változáson átmenő, és bizonyos alapanyagokat tartalmazó, ultra-feldolgozott élelmiszerekig.
Ezzel a védjeggyel, illetve a megközelítéssel kapcsolatban a Nutri-Score-hoz képest jóval több a tudományos bizonytalanság. Ennek nagyon leegyszerűsítve két oka van: egyrészt a feldolgozás, vagy feldolgozottság mértéke önmagában nem lehet tudományos alapon a termék egészségességének a mutatója, ezért ennek sugallása megtévesztheti a fogyasztókat és a gyártók hitelességét, jó hírnevét rombolhatja a leegyszerűsített ok-okozati összefüggések sugallásán keresztül. Másrészt a kritérium rendszer önmagában is ellentmondásokat tartalmaz, amelyek következetlenné teszik a termékek besorolását. A védjegy létezése ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a társadalom mai berendezkedéséből adódó étkezési szokásaink számos kérdőjelet és problémát felvetnek, amelynek megoldása - az élelmezési rendszerek összetettsége és működési sajátosságai miatt - nem tulajdonítható egyetlen szereplő, jelen esetben az élelmiszeripar „hibájának”.
Brutális drágulás a magyar boltokban: ezt nem teszi zsebre egy vásárló sem
A jelenlegi élelmezési rendszerekben a élelmiszerek feldolgozása (vagyis a szezonálisan rendelkezésre álló és romlékony alapanyagok feldolgozása és biztonságosan eltarthatóvá, szállíthatóvá tétele) teszik lehetővé, hogy 8 milliárd ember táplálékhoz jusson, függetlenül attól, hogy az alapanyag-termeléstől milyen távolságban, nagyvárosokban vagy kis falvakban él, szerte a nagyvilágban. Feldolgozás nélkül az éhezés és az élelmiszer pazarlás problémája sokkal jelentősebb mértéket öltene. Az egy másik, a modern társadalmi berendezkedéssel és az életmódunkkal ugyanúgy összefüggő probléma, hogy az egyes ember által megválasztott mennyiségben és minőségben elfogyasztott élelmiszerek hogyan állnak össze egy étrenddé, és részben ennek hatására, a táplálkozásnak az életmód egészségességében játszott meghatározó szerepe miatt milyen új problémák keletkeznek (elhízás, nem fertőző, civilizációs betegsége előfordulási gyakoriságának növekedése).
A rendszerben való gondolkodás tehát itt sem megkerülhető, a (sokféle tényezőt magába foglaló) élelmiszer környezet alakításával lehetne elérni azt a célt, hogy az emberek egészségesebb és ma már szintén alapkövetelménynek mondható feltételként, fenntarthatóbb módon táplálkozzanak. Ezt a célt azonban biztosan nem lehet elérni annak sugallásával, hogy az élelmiszer-választékból a feldolgozott termékeket eliminálása egy csapásra megoldaná a problémát. Az emberek jelentős többsége ugyanis ma az olcsó, finom és hosszan eltartható élelmiszereket keresi, mert nem szeretne vagy nincs lehetősége naponta a boltba járni és minden étkezés alkalmával alapanyagokból főzni. Érdekesség, hogy jelenleg zajlanak azok a kísérletek, hogy miként lehet a Nutri-Score típusú besorolási rendszerben a feldolgozottság fokát is figyelembe venni, ami újabb szakmai és tudományos vitákat, valamint az élelmiszeripar számára kihívásokat fog jelenteni.
