A KSH adatai alapján Magyarország baromfihúsexportja 3 százalékkal, csaknem 180 ezer tonnára nőtt 2023. január és október között az előző év hasonló időszakához viszonyítva. Ezen belül a csirkehús kivitele 13 százalékkal 122 ezer tonnára emelkedett, míg a pulykahúsé 37 százalékkal 16 ezer tonnára csökkent. A baromfihús legnagyobb célpiacai Románia (24 ezer tonna), Németország (18 ezer tonna), Ausztria (16 ezer tonna) és Bulgária (16 ezer tonna) voltak.

Magyarország baromfihúsimportja 7 százalékkal 73 ezer tonnára nőtt a megfigyelt időszakban. Ezen belül a csirkehús beszállítása 7 százalékkal mintegy 54 ezer tonnára, a pulykahúsé pedig 21 százalékkal 3,5 ezer tonnára bővült. A legtöbb baromfihús Lengyelországból (29 ezer tonna) és Romániából (17 ezer tonna) érkezett

– áll az Agrárközgazdasági Kutatóintézet (AKI) legfrissebb jelentésében.

A jelentés uniós adatokat is közöl: az Európai Bizottság adatai szerint az unió (EU27) baromfihúsexportja közel 2 százalékkal 1,5 millió tonnára csökkent 2023. január–szeptemberben 2022 azonos időszakához képest. Kongóba (–19 százalék), Szaúd-Arábiába (–16 százalék), Ukrajnába (–16 százalék) és Ghánába (–9 százalék) csökkent az uniós baromfihús kivitele, ugyanakkor az Egyesült Királyságba (+9 százalék) nőtt az export.

Felpörgött az ukrán import

Lényegesebb viszont az, hogy a közösség baromfihúsimportja 8 százalékkal 692 ezer tonnára emelkedett ugyanekkor.

Az import több mint fele Brazíliából (+1 százalék) és Ukrajnából (+63 százalék) származott, a két országból összesen 412 ezer tonna baromfihús érkezett, ami 22 százalékkal több a 2022. év azonos időszakában beszállított mennyiségnél.

Nőtt továbbá a Thaiföldről (+20 százalék) és a Kínából (+16 százalék), ugyanakkor csökkent az Egyesült Királyságból (–29 százalék) származó baromfihús mennyisége ugyanebben a periódusban.

Ki lehet játszani a tilalmat

Különösen szembetűnő az Ukrajnából származó baromfiimport látványos emelkedése, amely – némi trükkel – Magyarországra már uniós áruként utazhat tovább a szakmai vélemények szerint. Ráadásul úgy tűnik, hogy ez már évek óta zajlik, mégpedig – az adatok is ezt támasztják alá – egyre nagyobb mennyiségben.

Itt a bejelentés: élesedik a helyzet, Magyarország újabb importtilalomról döntött

A tilalom többek között kiterjed a gabonafélékre, repce- és napraforgómagra, a lisztre, étolajra, mézre és egyes húsfélékre és 2023. június 30-ig tart.

Mint ismert, a kormány a magyar gazdák és fogyasztók védelmére hivatkozva tavaly áprilisban átmeneti tilalmat rendelt el az Ukrajnából származó fontosabb gabonafélék, valamint egyéb mezőgazdasági termékek importjára. A tilalom többek között kiterjed a gabonafélékre, repce- és napraforgómagra, a lisztre, étolajra, mézre és egyes húsfélékre, köztük a baromfihúsra is. Az eredetileg június 30-ig szóló korlátozást meghosszabbították, az ma is érvényben van. Igaz, októberben módosult a jogszabály, azóta az addig korlátozás alá eső ukrán cukor szabadon érkezhet Magyarországra. A baromfihús a szakmai álláspont szerint némi kerülőutat tesz, de szintén eljuthat a magyar fogyasztókhoz, ráadásul már évek óta.

Itt a rendelet: szabadon jöhet az ukrán cukor

Az éjjel megjelent jogszabály zöld utat adott az Ukrajnából származó cukor Magyarországra történő behozatalának.

Átcsomagolva máris uniós termék?

Nem lehet kizárni, hogy ukrán baromfihús „kerülőúton” jut be Magyarországra, ráadásul nem csak a háború óta, hanem azt megelőzően is ismert gyakorlat volt – mondta el az Agrárszektornak Csorbai Attila a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke. Hozzátette:

néhány éve már felfigyeltek a szereplők arra, hogy a napjaink csirkeimportjában is meghatározó ismert ukrán cégcsoportnak, több uniós országban van saját daraboló és csomagoló üzeme, így ez már korábban is lehetségessé vált.

Az előzményekről szólva az elnök kifejtette: amikor még jóval a háború előtt Ukrajnával megkezdődtek itt a kereskedelmi megállapodások, akkor egy kvótarendszer alapján, a baromfitermékek esetében hozzávetőleg 70 ezer tonna körüli mennyiséget engedélyezett az Európai Bizottság Ukrajnának az EU-ba történő szállításaira. Az akkor megkötött szerződésben minden ismert baromfi termékre vonatkozóan rögzítették, hogy mennyit hozhat be Ukrajna.

Hívták Batmant

Ám a szokásos termék megnevezéseken túl, az ukránok kitaláltak az egyéb kategórián belül egy új terméket, melyet egyedi vámtarifa számmal láttak el (0207 13 70), ez volt a szakmai körökben Batman Cut -nak nevezett csontos csirkemell szárnydarabokkal, melyből a kvótán felül 2018-ban 50 ezer tonnát és 65-66 millió euró értékű terméket hoztak be az európai közösségbe. Az EU-ba érkező terméket darabolták, majd, mint Uniós termék került a piacra. Mára ennek az ukrán cégcsoportnak vágó és darabolóüzemei is vannak több EU tagországban, így Hollandiában, Szlovákiában és Szlovéniában.

- mondta el az elnök.

Ezt követően az Európai Bizottság, hogy ezt a kiskaput bezárja, később százezer tonnára növelte a vámmentesen behozható ukrán baromfitermékek mennyiségét, majd a háború kitörését követően teljesen eltörölte e termékkör esetében is a vámokat és kvótákat.

Napjainkra a statisztikai adatok nagyjából évi 250-280 ezer tonna ukrán baromfihús érkezését mutatják az Unióba, a kereskedelmi megállapodások liberalizálásának nyomán. Ugyanakkor nem lehetünk biztosak abban, hogy „csak” ennyi

– jegyezte meg Csorbai Attila.

Egy közepes ország termelését hozzuk be?

A háború kitörése óta ráadásul nem csupán jogilag nincs akadálya az ukrán áru beáramlásának, a tapasztalatok szerint sokszor fizikailag sem, hiszen az ukrán-lengyel határon sokáig gyakorlatilag alig voltak ellenőrzések az áruszállítás esetében – tette hozzá Csorbai Attila, aki lengyel kollégáira hivatkozva azt mondja, ennek eredményeképp leginkább csak becsülni lehet, hogy mennyi ukrán baromfi talál utat az uniós piacra.

Ez a statisztikai adatoknál akár 30 százalékkal is több lehet, ami bődületes mennyiség, így az ukrán import baromfihús mennyisége megfelel egy átlagos közepes európai ország a termelésének

- mondta el az elnök, aki szerint ugyanez a helyzet az étkezési tojással is, amelynek importja a becslések szerint akár nyolcszorosára, tízszeresére nőhetett a korábbi időszakhoz képest.

Csorbai Attila szerint annak ellenére, hogy Magyarország saját hatáskörben hozott egy döntést, amely megtiltja egy sor agrár- és élelmiszertermék Ukrajnából történő behozatalát hazánkba, ennek Uniós szintű megoldására kell törekedni, mivel ennek megtörténtét nem lehet kizárni.

Visszatér a kvótarendszer?

Nem tudjuk azt mondani, hogy ez nem történik meg, akár a boltokba, akár az éttermekbe bejuthat az áru, hiszen az uniós üzemekben történő átcsomagolást követőn Lengyelországból vagy Szlovákiából esetleg Romániából érkezik Magyarországra. Innentől kezdve pedig nem lehet nyomon követni a termék eredetét. Magyarország – helyesen - ugyan a direkt szállításokat kontrollálja, de a kerülőúton érkező szállítmányok ettől még megérkezhetnek hozzánk is.

Csorbai Attila felhívta a figyelmet arra is, hogy a jelenlegi szabadkereskedelmi megállapodás idén júniusig él, és éppen az uniós választások idejére esne annak meghosszabbítása. Bár alapvetően kereskedelempolitikai kérdésről van szó, bízik abban, hogy a közelgő agrárminiszteri találkozó során e kérdést is tárgyalják az Uniós tagországok tárcavezetői és több tagállam is felismeri, hogy a jelenlegi állapot tarthatatlan, így cselekedni kell és legalább térjünk vissza a rendezettebb kvótarendszerhez – vélekedett az elnök.