A gasztronómiai igények növekedése és az egészséges táplálkozás iránti igény jelentős befolyással van az élelmiszeriparra. A növényi magok felhasználása is egyre sokrétűbb így ezek alapanyagként megjelennek az üzletekben, de a készételekbe is belekerülnek. Sokféle magot fogyasztottunk régebben is, de a választék egyre csak bővül. A növényi magok fogyasztásának számos egészségügyi előnye van. Gazdagok tápanyagokban, mint például fehérjék, rostok, vitaminok és ásványi anyagok. Rendkívül jótékony hatással vannak az emésztésre, az immunrendszerre és a keringésre. Az omega-3 zsírsavakban gazdag magok szintén segíthetik a szív-, és érrendszeri egészség megőrzését. A magok megfelelő tárolása elengedhetetlen a minőségük megőrzése érdekében. Az általános szabály az, hogy a magokat sötét, hűvös és száraz helyen kell tárolni. Legjobb erre a célra ha egy zárható edényben, vagy légmentesen lezárt tasakban tároljuk őket, hogy megakadályozzuk a nedvesség bejutását és a minőségromlást. A hőhatás csökkentése érdekében a hűtőszekrényben is tárolhatók, különösen meleg időjárás esetén.

Ismertektől, az ismeretlenekig

A tökmag, napraforgó mag, lenmag, gersli, rizs, kuszkusz, fenyőmag, köles, lencse, sárgaborsó és bab magas polifenol tartalmuk révén rendkívül egészségesek és táplálóak. A tökmag kiváló forrása a fehérjének, valamint gazdag magnéziumban, cinkben és telítetlen zsírsavakban. Ez a mag sokféleképpen felhasználható: hozzáadható salátákhoz, müzlikhez vagy süteményekhez, de akár magas hőmérsékleten pirítva fogyasztható. A napraforgó mag szintén gazdag fehérjében és rostban, emellett B-vitaminokat és E-vitamint is tartalmaz. Számos ételben felhasználható, például kekszekben, kenyerekben, vagy akár szószokban és salátákban is. A lenmag hatalmas mennyiségű omega-3 zsírsavat tartalmaz, amely kulcsfontosságú az egészségünk szempontjából főleg gyulladáscsökkentő hatása miatt. Leggyakrabban kenyérbe vagy müzlire hintve fogyasztják, de smoothiekhez is hozzáadható. A gersli (hántolt árpa, árpagyöngy - méret szerint osztályozva) és a rizs rostban, vitaminkomplexekben és ásványi anyagokban gazdag.

Nem csak köretnek jók: leveseket, salátákat, és pudingokat is készíthetünk ezekből. A kuszkusz (búzatöret) is egyre kedveltebb, amelyet többnyire salátákban, köretekben vagy desszertekben használnak fel. Rendszeres fogyasztása előnyös lehet az emésztésünk számára. Érdekessége, hogy az apró szemű változatokat főzni is szükségtelen, az arab országokban a fövő húsétel fölé teszik egy szűrőben és annak gőzétől megfő. De elég lehet forró fűszeres vízzel felönteni, az is puhává teszi. A fenyőmag gazdag forrása az egészséges zsíroknak és fehérjéknek. Fogyasztása sokféle ételben megvalósítható, például salátákban, köretekben vagy süteményekben. A köles kiváló gluténmentes alternatíva a liszt, vagy a rizs helyett. Akár levesekhez, salátákhoz vagy desszertekhez is felhasználható. A lencse, a sárgaborsó és a bab gazdag fehérjeforrások, amelyeket főként levesekben, főzelékekben vagy salátákban használnak fel. Ezek a hüvelyesek kiválóan telítenek, és hosszan tartó energiát biztosítanak.

Vannak melyek kimennek a divatból, mások berobbannak

A kukoricakása sokoldalú és tápláló étel alapanyag, melyet számos nemzet konyhában használnak. Az ősi ételkészítési technikák egyike, hogy a kukoricát megőrlik, majd vízben főzik, amíg puha és krémes lesz. Innentől sós és édes ételek készítésére is alkalmassá válik. Ez a tápláló étel kiváló forrása a szénhidrátoknak, rostoknak és vitaminoknak, így érdemes lenne újra a mindennapi étrendbe beilleszteni. Hozzáadható a zabkásához, vagy más gabonafélékhez is, így tovább növelve a tápanyagok és az ízek sokszínűségét. Az erdélyi és a mexikói konyha is sokféleképp alkalmazza. A kukoricakása gazdagítja az étrendünket rostokkal, ami segíthet a megfelelő emésztésben és a teltségérzet elérésében. Rendkívül tápláló, és biztosítja a szervezet számára az energiát és vitaminokat, amelyek szükségesek a napi aktivitásokhoz.

A hajdina, vagy pohánka hajdina gazdag tápanyagokban, rostokban és ásványi anyagokban, valamint alacsony zsír-, és kalóriatartalommal rendelkezik. Az egészségügyi előnyei közé tartozik a szív-, és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentése, a vérnyomás szabályozása és a vércukorszint stabilizálása. Emellett a hajdina segíthet a fogyásban, mivel lassan szívódik fel a szervezetben, hosszabb ideig tartó telítettség érzetet nyújtva. A hajdina magját megfőzve például köretként fogyaszthatjuk, vagy használhatjuk levesek, saláták és főételek hozzávalójaként is. Sütni nem célszerű, mert íze kissé kesernyéssé válik. Érdekessége még, hogy bár gabonaként tartjuk számon, ám a kalászosokhoz semmi köze, a keserűfűfélék családjába tartozik. A hajdina növény zöldje ipari gyógynövény, a rutin hatóanyag gyártás alapanyaga.

Rengeteg a félreértés a glutén körül, de mi az igazság?

Az elmúlt években a kenyérfélék egyfajta ősellenséggé lettek kikiáltva, magas szénhidrát- és gluténtartalmuk miatt, de valóban megérdemelt ez az

A quinoa leggyakrabban gluténmentes diéták esetén kerül szóba, nagyon könnyen emészthető, gyomorpanaszok esetén is fogyasztható, sőt, migrénes fejfájás esetén a pácienseknél enyhülés tapasztalható, ha quinoában gazdag étrendre váltanak. Csontritkulás esetén is jó kiegészítő táplálék. A quinoa íze dióhoz hasonló, kifejezetten kellemes, ezért is válhatna a rizs és más, már megszokott gabonafélék alternatívájává.

És végül egy kakukktojás, ahol nem is a mag, hanem annak a héja a lényeges. Az útifű magjának burka egy nyákban gazdag anyag, mely vízzel elkeverve a gyomorba kerülve gélszerű anyagot képez. Ezt a szervezet nem emészti meg, hanem tovább halad az emésztőrendszeren. A rostok segítik kipucolni a lerakódásokat és hozzásegítenek az optimális emésztéshez. Az útifű maghéj pozitív hatásai egyre szélesebb körben ismertek, jelenleg - nem véletlenül - nagyon felkapott alapanyag.