Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Bárány László biztatónak látja a 2024-es évet a hazai baromfiágazat számára, ezt az optimizmusát pedig az előző év második fele alapozza meg. A szakember lapunknak elmondta, hogy a tavalyi évben két fontos dolog is történt, amely az ágazat egészére hatással volt: egyrészt mind a nyári, mind az őszi és az olajos magvak árai jelentősen visszaestek, másrészt a gáz és villamos energia árában is volt egy érezhető visszarendeződés. Az előbbi kapcsán a Master Good cégcsoport alapító-tulajdonosa kifejtette, hogy egyes gabonaféléknél és olajos magvaknál akár 50%-kal is alacsonyabbak voltak az árak a tavalyi második félévben, mint egy évvel korábban. Bárány László emlékeztetett, amíg 2022-ben a búza és a kukorica tonnája 130-140 ezer forintba került, tavaly egyik se volt drágább 65 ezer forintnál. Ez pedig a baromfiágazat számára rendkívül kedvező körülményeket teremtett, hiszen a szektorban a költségek 65-70%-át a takarmányköltségek adják. A gáz és a villamos energia árában pedig ugyanekkor egy 15-25%-os visszarendeződés volt - tette hozzá a szakember.
Az is igaz, hogy tavaly október-november táján volt egy árcsökkenés a baromfihúsnál, ám ez nem volt akkora, mint a költségeken való megtakarítás
- mondta Bárány László.
A Master Good cégcsoport alapító-tulajdonosa összességében úgy látja, hogy a saját cége, de más vállalkozások is egy nem kiemelekdő, de határozottan jó gazdasági évet abszolváltak 2023-ban. Az idei évi bizakodást illetően Bárány László elárulta, hogy már megvették az idei évi takarmánykészleteket, a kukoricára jövő februárig, a búzára november-decemberig nincs gondjuk. Emellett a szója és a napraforgódara ára is csökkent, körülbelül 5-10%-kal. Ez pedig azt jelenti, hogy van egy jól kiszámítható költséghányad, amiből lehet baromfit nevelni - tette hozzá a szakember.
Bárány László szerint a feldolgozás szintjén kicsit már árnyaltabbak a költségek, ugyanis egy 12-15%-os béremelés kellett a munkaerő megtartásához, de ezt tulajdonképpen ellensúlyozta az energiaárak csökkenése. Az első két havi eredmények ismeretében, a szakember szerint idén egy jó, vagy kiváló eredményességre lehet számítani, hacsak közbe nem jön valami rendkívüli, előre nem látható esemény, de egyelőre nem lát semmi olyan körülményt, ami miatt komolyabban aggódnia kellene az ágazatnak.
A szakember a kereslet kérdését illetően elmondta, hogy egyfajta élénkülés tapasztalható pár hete, de ez teljesen normális, mivel a csirkehús szezonja húsvét körül kezdődik, és késő őszig tart. Ezután veszi át a helyét sertés, az év hátralevő részére.
Most nincs keresleti piac, kiegyensúlyozott piac van, vagyis el lehet adni minden terméket, még ha nem is kiugró áron. Belföldön is, külföldön is minden termék piacképes jelenleg. A cégcsoport bevételének több mint 70%-át az export adja, ott is látszik az élénkülés
- mutatott rá Bárány László.
Ők lettek 2023-ban a magyar agrárium legjobbjai - Fotókon a győztesek
Egyre komolyabb gondot jelent a munkaerőhiány
Arra a kérdére, hogy melyek most a legnagyob kihívások az ágazatban, a szakember közölte, a munkaerő, a munkaerőhiány kérdése az, amivel sürgősen kezdeni kellene valamit. Bárány László szerint 2030-ra eljuthatunk oda, hogy csak ott lesz állattartás, ahol a nap elején van annyi ember, amennyi kell a munkaerő elvégézéséhez, és ugyanez áll a feldolgozóiparra is. Mindkét ágazatban jelentős mennyiségi és minőségi munkaerőhiány van - mondta Bárány László, hozzátéve, hogy egyre nagyobb a külföldi munkavállalók aránya ezeken a területeken, és most már ott tartunk, hogy ha ezek az emberek eltűnnének, akkor minden területen csökkenteni kellene a termelést.
Tudomásul kell venni, hogy Magyarországon évente 20%-kal több ember lép ki a munkaerőpiacról, mint amennyi belép. Ennek egyrészt az előző generációk kiöregedésének az oka, másrészt pedig az, hogy a jó minőségű, használható munkaerő nem akar évi 365 napot dolgozni az állattartásban
- jelentette ki Bárány László.
Lassan itthon sem vagyunk versenyképesek?
A szakember szerint az is komoly mértékű kihívást jelent, hogy a magyar élelmiszeripar - általánosságban nézve - mind kapacitás, mind korszerűség, mind hatékonyság szempontjából belföldön is elveszti a versenyképességét. Így viszont esélyük sincs kijutni az exportpiacokra - mutatott rá a Master Good alapító-tulajdonosa. Bárány László példaként felhozta, hogy tavaly a cégcsoportnál 231 ezer tonna élő csirkét vágtak le, ami az országos összes vágások 50%-a volt.
A csirkeszárnyat például úgy lehet jó áron eladni, hogy 3 ízületre kell szétvágni (szárnytő, szárnyközép, szárnyvég), ezeknek más-más országban van piaca: a szárnytőt Kanadában keresik, a szárnyközépet Dél-Koreában, a szárnyvéget pedig Kínában. Ezekre a piacokra úgy lehet bejutni, hogy hetente legalább 80-100 tonnát kell szállítani minden testtájból. Erre pedig a legtöbb magyar vállalkozás nem képes.
Márpedig az igazi verseny akkor kezdődik, ha az ember a külföldi piacokon is megméreti magát. Ahhoz azonban, hogy valaki oda kijusson, volument kell produkálni
- szögezte le Bárány László.
Magyar csirkét eszünk a McDonald's-ban is
A szakember problémának látja azt is, hogy az ágazat kis- és közepes méretű szereplői egyszerűen nem termelnek annyi profitot, hogy érdemben fejleszteni tudjanak, a legjobbak is csak konzerválni tudják a pozícióikat. Ha egy közepes méretű cég bead egy pályázatot, megnyeri, megépíti, az akkor nem lesz elég ahhoz, hogy megduplázza a termelését, hanem mindössze 10-15%-kal tudja növelni a kapacitását. Erre költötte el a következő 8-10 év jövedelmét, és közben nem tört át egy olyan hatékonysági tűzfalat, ami mögött kinyílna a nemzetközi piac, márpedig csak ott lehet növekedni - húzta alá Bárány László. Magyarországon nincs erős vásárlóerő, itt egy olyan árérzékeny fogyasztói csoport van, akik a magas hozzáadott értékű terméket alig vásárolják. Az egyszerű és olcsó termékeken pedig kicsi a profit, azokból nem lehet megtermelni azt az összeget, amiben benne van a következő 3-5 év fejlődése. A Master Good alapító-tulajdonosa szerint ugyanez a helyzet a beszállítói körrel, az élőállat-termelő és hízlaló vállalkozásokkal, akik nem tudnak milliárdos beruházásokat véghez vinni.
Márpedig, ha nincs hatékonyságnövelés, akkor egy alacsony- vagy közepes hatékonyságú élőállat-szektor találkozik egy alacsony- vagy közepes hatékonyságú feldolgozó szektorral
- mutatott rá Bárány László.
