60 év alatt jelentősen, mintegy 12 kilogrammal nőtt a globális tejfogyasztás, és az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO) felmérése alapján világszerte több mint 6 milliárd ember fogyaszt tejet és tejtermékeket, fejenként átlagosan 87 kg-ot egy év alatt - derült ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány összeállításából. A Legnagyobb tejfogyasztó nemzetek 2021-ben: Dánia (402 kg/fő), Montenegró (396 kg/fő), Omán (353 kg/fő), Észtország (333 kg/fő) és Írország (316 kg/fő). Ugyanebben az évben a legkevesebb tejet fogyasztó országok listája a következőképpen festett: Kongói Demokratikus Köztársaság (0,9 kg/fő), Mozambik (1,8 kg/fő), Észak-Korea (3,1 kg/fő), Libéria (5,1 kg/fő) és Burundi (5,7 kg/fő).

A FAO adatai alapján 2021-ben összesen 940 millió tonna tejet termeltek a Földön. 2022-ben a legnagyobb tejtermelő országok listáját India vezette (214 millió tonna/évvel, ami a világ termelésének 23%-át jelentette). A második helyen az Amerikai Egyesült Államok állt, 103 millió tonna/évvel, ez a világtermelés 11%-át adta, míg a harmadik helyet Pakisztán szerezte meg, 63 millió tonna/évvel, amivel a világtermelés 7%-áért felelt.

Magyarország mind a termelés, mind pedig a fogyasztás terén jó helyen áll a ranglistákon

Magyarországon a világátlagnál jelentősen több tejet és tejterméket fogyasztunk: 2021-ben az egy főre jutó éves tejfogyasztásunk 182 kilogramm volt (megközelítőleg 177 liter), ami napi nagyjából fél liternek felel meg átlagban egy fő esetében. Továbbá a magyar tejtermelés sem elhanyagolható, mivel 2022-ben több mint 2 millió tonna tejet termeltünk, valamint az egy állatra jutó éves tejhozamunk 6300 kg volt, a világon 16. legnagyobb. A Sole-Mizo, az Alföldi Tej és a Tolnatej tekinthető a három legnagyobb, meghatározó cégnek a magyar piacon.

Tejfogyasztási érdekességek

A tejet nemcsak önmagában, hanem feldolgozva is lehet fogyasztani, például sajt, túró, joghurt. A gazdaságilag fejlettebb országokban magasabb az egy főre jutó tejfogyasztás, azonban jelentősen emelkedett az elmúlt évtizedekben a fejlődő országokban is: az 1960-as évek eleje óta a fejlődő országokban az egy főre jutó tejfogyasztás csaknem kétszeresére nőtt.

Ugyanakkor a hús- és tejtermelés környezeti hatásokkal is jár: növeli az üvegházhatású gázok kibocsátását, a mezőgazdasági földterületet és az édesvíz-felhasználást. A laktózérzékenység és a környezeti terhelés miatt egyre népszerűbbek a növényi alapú tejek, mint a szójatej, zabtej vagy mandulatej.

• Ugyan a laktózérzékenység tablettával kiküszöbölhető és élvezhetőek a normál tejes készítmények, azonban egyre gyakoribbak a laktózmentes tejkészítmények is a boltok polcain. Dietetikus szakértő szerint nagyjából minden harmadik magyart érint valamilyen szinten a laktózérzékenység.
• Egy liter tehéntej előállításához 628 liter vízre van szükség (a teljes előállítási folyamat során, beleértve az állati takarmány előállítását), a széndiaoxid-kibocsátás pedig 3,2 kg. Egy liter mandulatejhez 371 liter vízre van szükség (CO2-kibocsátás 0,7 kg), a rizstejhez 270 liter vízre (CO2-kibocsátás 1,2 kg), a zabtejhez 48 liter vízre (CO2-kibocsátás 0,9 kg), míg a szójatejhez 28 vízre (CO2-kibocsátás 1 kg).

Sokan hiszik magukról, hogy laktózérzékenyek, de a szakértő szerint tévedhetnek

A szakemberek szerint a laktózérzékenység tüneteit számos más betegség is kiválthatja.

Egyes kutatások ugyan óva intenek a túl sok tejtermék fogyasztásától (a nagyon magas, főleg teljes zsírtartalmú tejfogyasztás kockázatot jelenthet a szív egészségére), azonban más tanulmányok a rendszeres tejfogyasztás bizonyos előnyeit mutatják. De akkor egészségesek a tejtermékek vagy egészségügyi kockázatot jelentenek? Vasanti Malik, a Harvard T.H. Chan School of Public Health táplálkozáskutatója szerint "a tejtermékek nem szükségesek az étrendben az optimális egészséghez, de sok ember számára ez a legegyszerűbb módja annak, hogy hozzájussanak a kalciumhoz, a D-vitaminhoz és a fehérjéhez, amire szükségük van ahhoz, hogy szívük, izmaik és csontjaik egészségesek és megfelelően működjenek.” Továbbá a British Journal of Nutrition című szaklapban megjelent, 2000 férfi bevonásával készült tanulmány szerint azoknál, akik sok erjesztett tejterméket, például joghurtot és sajtot fogyasztottak, kisebb volt a koszorúér-betegség kockázata.