Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A megváltozott klíma miatti forróság az utóbbi években durván lecsapott a koshihikari rizst termesztő gazdák földjeire. Ezért Niigata tartomány kutatói most a rizsfajták DNS-ét kutatják, hogy ki tudjanak nemesíteni egy új, a forróságot is elviselő koshihikari hibridet - számolt be nemrég a New York Times.
Rengeteg gazda megélhetését fenyegeti a felmelegedés
Mi az a koshihikari rizs? Ez a rizsfajta itthon kevéssé ismert, ám Japánban közkedvelt, és ezen kívül Ausztráliában és az Egyesült Államokban is termesztik. A koshihikari egy japonica rizsfajta hibrid, a nevét Koshi tartományról kapta, szó szerint azt jelenti, „Koshi fénye”. A közönséges japán rizs, vagy uruchimai kategóriába tartozik, és egy prémium minőségű rizsnek tartják, rövid és kerekszemű fajta. Kicsi szemei édeskések, enyhén diós tónusú az ízük. A szusi séfek nagy kedvence ez a rizsfajta, és a japán lakosság az izéért szereti.
Ez a fajta az elmúlt negyven évben folyamatosan a legtöbbet eladott rizs volt a japán élelmiszerboltokban, ám az utóbbi évek forrósága miatt a rizsszemek gyakran megváltozott színűvé és törékennyé válnak, ugyanis ez a rizs különösen nem szereti a nagy meleget. Ez pedig nagy érvágás a gazdáknak, ugyanis a terméskiesésen kívül a megmaradt, roszabb minőségű rizs kevesebb hasznot is hoz. A legtöbb évben a Niigata tartományban termett rizs körülbelül 80 százaléka megkapja a legmagasabb minőségi besorolást. Ezen a minőségi besoroláson a gazdák többért tudják eladni, általában véve minden hatvan kilós kiszerelésű zsák körülbelül 2500 forintnak megfelelő összeggel magasabb áron megy. Azonban tavaly a tartomány gazdái komoly károkat szenvedtek, a niigatai földekről a rizsnek csak mintegy 5 százaléka kapta meg a legmagasabb minőségi besorolást.
Egyébként az, hogy a rizs szenved a megváltozott klímától, az az ország rizsellátását is komolyan érintette már tavaly. Japán ugyanis rizstermelésben nagyrészt önellátásra rendezkedett be, a külföldi árut védővámokkal igyekszik korlátozni a piacon, és a koshihikari terméskiesése miatt tavaly sokszor voltak üresek a polcok az élelmiszerboltokban, ami miatt kisebb pánik is többször tört ki, a kormányzatra pedig sokan gyakoroltak nyomást, hogy nyissa meg az ország stratégiai tartalékát a rizsellátás biztosítása végett.
Persze nem a koshihikari az egyetlen fajta, amit Japánban termelni lehet, és a gazdák például egy másik fajtát, a shinnosuke rizst kezdték, egyelőre kis mennyiségben, bevezetni, a népszerűbb koshihikari kiesését pótlandó. Ezt a fajtát a Niigata-i Mezőgazdasági Kutatóintézet nemesítette ki és az extrém hőséget is kiválóan bírja.
Azonban ez sem tökéletes megoldás. Először is, a shinnosuke sokkal könnyebben kap el gombás fertőzéseket, ráadásul a fogyasztók is kevésbé preferálják. A japánok a koshihikari finom, édeskés ízét kedvelik a legjobban, és így az sokkal jövedelmezőbb is. Ami viszont inkább társadalmi szinten jelent vele problémát, az az, hogy a japán gazdatársadalom is pont úgy öregszik, mint a magyar. A legtöbb idős gazda már kifele tekinget, nincs a családban olyan, aki átvegye a gazdaságot, ezért kisebb a motiváció az innovációra, és és ők pedig már nem akarnak a jól bevált koshihikariról átváltani egy új fajtára.
Klímarezisztens fajtanemesítéssel kell megmenteni a koshihikarit
A Niigatai Mezőgazdasági Kutatóintézet tudósai pontosan tudják, hogy versenyt futnak az idővel, ugyanis egy új fajta nemesítése tíz-tizenöt évet is igénybe vehet. A következő generációs koshihikari rizset pedig most tíz év alatt próbálják kinemesíteni, méghozzá úgy, hogy a többi fajta hőséggel szembeni ellenállását és a finom ízt is örökölje a koshihikari új hibrid változata. Ehhez a shinnosuke és még más fajták DNS-szekvenálásán keresztül már azonosították a megfelelő géneket. A kutatóintézet most ezeket keresztezi a koshihikarival, hogy egy tökéletesített hibridet kapjanak. Csak idén több tízezer hibrid rizs variáns DNS-ét tesztelték a kutatók, amikben mind a kívánt magas tűrőképesség génjeit keresik, és ha ez megvan, a variáns mehet is kiültetésre a tesztparcellákra. Miközben pedig a kutatóintézet tesztparcelláin nevelik az újabb hibrid változat-jelölteket, egy csapat a labor ötven rizsfőzőjét használva teszteli az ízeket. Azonban ami szintén elengedhetetlen a tudósok szemében, az a picike, fából készült, bőséges termés reményében felszentelt, tradicionális szentély, amit a kutatócsapat egyik tagja a DNS-azonosító gépük tetejére rakott. Shiraya Takeshi vezető kutató szerint ugyanis a sikerük kulcsa 99 százalékban kemény munka és egy százalékban pedig az istenektől függ.
Több száz millió ember élelmiszerellátásának kulcsa
Tavaly a Financial Times számolt be róla, hogy a 2023-as ázsiai áremelkedést követően az indiai kormányzat elkezdte korlátozni a rizs exportját, hogy a hazai árakat lent tartsa. A dél-ázsiai ország a világ risztermesztésének 40 százalékát adja. Idén az International Food Policy Research Institute publikált egy áttekintést a rizs nemzetközi piacának helyzetéről az indiai exportkorlátozást követően. A tavaly őszi exportkorlátozó intézkedések azonnal megzavarták a rizs nemzetközi piaci helyzetét, és a referencia árnak számító thaiföldi fehér rizs ára több, mint 20 százalékkal emelkedett, ami idén nyáron is kitartott.
Azonban a rizstermesztést Európában és Amerikában is utolérte a klímaváltozás tavaly. A World Economic Forum beszámolója szerint az EU rizstermesztésének felét adó Olaszország rizstermelése 2023-ban tovább zsugorodott a kitartó aszály miatt. Az Egyesült Államokban már 2022-ben elkezdett csökkenni a rizstermelés, miután az aszály miatt felére esett a rizs termőterülete Kaliforniában. A nyugati parti állam ezért 703 millió dolláros gazdasági kárt szenvedett és több, mint ötezer munkahely szűnt meg.
A magyarok által fogyasztott rizs legnagyobb része Olaszországból érkezik egyébként, ez az importnak mintegy egyharmadát adja ki. A hazai termelés a fogasztás 10-15 százalékát tudja fedezni, és bár sok helyen jó körülmények lennének itthon a rizs termesztésére, a termőterület folyamatosan csökkent az utóbbi években. A KSH adatai szerint, 2019-ben még 2,648 hektáron termesztettek rizst, az össztermés 11 ezer tonna volt, 2023-ra azonban 2,325 hektárra csökkent a termőterület, és 8,327 tonna volt a termés.