Bár 2023-ban a születéskor várható élettartam Európában átlagosan 81,5 évre emelkedett, továbbra is jelentős, nyolc éves különbség van a legmagasabb és a legalacsonyabb várható élettartammal rendelkező országok között. Jelentősek ráadásul a nemek közötti eltérések is: noha a nők átlagosan tovább élnek, mint a férfiak, az egészségben töltött évek száma között ugyanakkor alig van különbség, mivel a nők életük utolsó szakaszában gyakran számos egészségügyi problémával küzdenek. A különféle betegségek kialakulásának kockázata ugyanakkor mind a nők, mind a férfiak esetében jelentős mértékben csökkenthető lenne az egészséges életmód, a rendszeres testmozgás és a tudatos táplálkozás révén, melynek kiemelten fontos része a friss zöldségek és gyümölcsök napi rendszerességű fogyasztása – mutat rá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Európai Bizottság által a közelmúltban publikált Health at a Glance: Europe 2024 jelentés.

Napi egy szem alma az orvost távol tartja?

A gyümölcsök és zöldségek azért elengedhetetlen részei az egészséges étrendnek, mert alapvető vitaminokat, ásványi anyagokat és antioxidánsokat biztosítanak a szervezet számára. Ahogyan arra a jelentés is kitér, rendszeres fogyasztásuk csökkenti a krónikus betegségek – például a szív- és érrendszeri problémák, anyagcserezavarok és bizonyos daganattípusok – kockázatát, továbbá kulcsszerepet játszik a testsúly szabályozásában is. Ez utóbbi a gyümölcsök és zöldségek alacsony kalóriasűrűségének, magas víztartalmának és rosttartalmának köszönhető, amelyek hozzájárulnak a jóllakottság érzéséhez és segítenek kontrollálni a napi kalóriabevitelt.

A jelentésben közölt adatok azonban arról tanúskodnak, hogy mintha már gyermekkorban elrontanánk valamit: az európai átlagot tekintve ugyanis a 15 éves serdülők 56 százaléka nem fogyaszt kellő mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt, Magyarországon ráadásul ez az arány még magasabb, 65 százalék.

Alig eszik az európaiak ezeket az élelmiszereket: pedig igazi csodaszerek

A friss gyümölcs- és zöldségfogyasztásra nehezedő nyomás továbbra is fennáll Európában.

Valamelyest pozitívabb képet látunk, ha a jelentés felnőtt európai lakosságról közölt átlagos adatait nézzük: 2022-ben ugyanis 60 százalékuk fogyasztott legalább naponta friss zöldséget és 61 százalékuk friss gyümölcsöt. A zöldségfogyasztás tekintetében 79,8 százalékkal Belgium és 75,9 százalékkal Olaszország, a gyümölcsfogyasztás tekintetében pedig 84,1 százalékkal Olaszország és 80,3 százalékkal Portugália vezeti a listát.

Magyarország azonban sajnos mindkét statisztikában a sereghajtók között van: zöldségfogyasztásban 32,8 százalékkal a legutolsó, gyümölcsfogyasztásban pedig 41,3 százalékkal hátulról az ötödik helyet foglaljuk el a vizsgált 35 ország rangsorában.

A jelentés arra is kitér, hogy 2017 és 2022 között a napi gyümölcsfogyasztás aránya a felnőttek körében 3,6 százalékkal, a zöldségfogyasztás pedig 5,5 százalékkal csökkent az EU-ban, amely részben az emelkedő árakkal hozható összefüggésbe. Az országokat tekintve legnagyobb mértékben Luxemburgban és Svédországban csökkent a napi gyümölcsfogyasztás, 2017-hez képest mintegy 20 százalékkal; Portugáliában, Luxemburgban és Spanyolországban pedig a legalább napi gyakoriságú zöldségfogyasztás tekintetében tapasztaltak 20 százalék feletti csökkenést a jelentés szerzői.

Szerencsére ugyanebben az időszakban néhol pozitív irányú változások is zajlottak, így a napi gyümölcsfogyasztás előfordulása Horvátországban 13 százalékkal, Magyarországon 12 százalékkal, Hollandiában pedig 11 százalékkal növekedett, a napi zöldségfogyasztás terén pedig 21 százalékos növekedése révén Hollandia emelkedett ki.

Kapkodnak a németek ezért az élelmiszerért: úgy veszik most, mint a cukrot

Németországban a zöldségek fogyasztása nő, de a gyümölcsfogyasztás csökkenő tendenciát mutat.

Az ajánlások napi 400 gramm zöldség és gyümölcs fogyasztását javasolják

Bár a magyarországi adatok különösen aggasztóak, azt is fontos megérteni, hogy sokan megijednek, amikor meghallják, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a felnőttek számára napi 400 gramm zöldség és gyümölcs fogyasztását ajánlja, amelynek kétharmad része zöldség, egyharmad része gyümölcs. A gyakori reakciók között szerepel például az, hogy hogyan lehet ezt a mennyiséget összedni, túl nehéz ezt megtervezni és elkészíteni, sőt különben is nagyon drágák a zöldségek és a gyümölcsök. Ám amint azt Varga-Prémus Viktória funkcionális táplálkozási tanácsadó az Agrárszektornak elmondta, egy kis odafigyeléssel és kreativitással egész gyorsan összejöhet ez a napi ajánlott mennyiség.

Ha például valaki eszik reggelire egy reszelt almás, fahéjas ízesítésű zabkását, amibe egy almát kell belereszelni, abban máris benne van 150 gramm alma, amivel a WHO ajánlásának már több mint a negyedét lefedtük. Vagy hogyha sós reggeliről beszélünk, akkor lehet enni például májkrémes zsemlét salátával és paradicsommal. Itt ugye a paradicsomnak van mérhető mennyisége, azt lehet rárakni a mérlegre úgy, hogy mutasson is valamit. Az is nagyjából 120 gramm. Aztán ebédre ott van például egy zöldségkrémleves valamilyen betéttel, sült csirke kockákkal vagy kolbász csipszel. Én a rizsben is mindig szoktam elrejteni valamennyi karfiolt ledarálva, ami ha fele-fele arányban van benne, akkor nem is veszi észre az ember. Nassolnivalónak is lehet enni például kókuszjoghurtot valamilyen fagyasztott gyümölccsel és granolával vagy humuszt valamilyen zöldségmártogatóssal vagy aszalt gyümölcsös energiagolyót. Én azt tapasztalom, hogy ha nem fél kiló nyersben gondolkozunk, akkor egész könnyen teljesíthető ez a 400 gramm.

– mutatott rá a szakértő. Hozzátette: mindez azért is fontos, mert a gyermekek mindig azt fogják tenni és enni, amit otthon láttak. És ha még emellé valamennyire be is vannak vonva az ételkészítési folyamatba, és dolgozhatnak is az étellel, akkor ők is sokkal szívesebben eszik meg a saját munkájuk "gyümölcsét". Vannak persze olyan tippek is, hogy vágjuk nekik a gyümölcsöket és a zöldségeket szívecske vagy kis virág alakúra, a konyhai folyamatokba való bevonásuk azonban egy sokkal jobb stratégia lehet, hiszen ez egészen felnőtt korukig elkísérheti őket.

Nem lehet kifogás az sem, hogy ilyenkor télen a friss termékek nehezebben elérhetők, fogyaszthatunk ugyanis helyettük fermentált vagy fagyasztott zöldségeket és gyümölcsöket vagy konzerveket is. Ne gondoljuk, hogy ezek kevésbé egészségesek, egy kutatás ugyanis igazolja, hogy a fagyasztott zöldségek mikrotápanyag-összetételben nemcsak hogy nem, vagy nem sokkal maradnak el a frissektől, de bizonyos esetekben – például a C-vitamin- vagy a B2-vitamin-tartalom tekintetében – még jobban is teljesítenek

– tette hozzá a szakértő.