Március 19-én jön a tavasz meghatározó agráreseménye: Agrárium 2025
A rendezvény célja, hogy áttekintse mindazokat a fontos támogatási, szabályozási, finanszírozási, piaci és jövedelmezőségi változásokat, illetve kilátásokat, amelyek döntően meghatározzák az agrárgazdasági vállalkozások egész éves eredményes gazdasági/üzleti tevékenységeit.
Kistermelők, őstermelők és fiatal gazdák 50% kedvezménnyel regisztrálhatnak a rendezvényre!
A tavalyi év még az aktív kormányzati beavatkozás éve volt a hazai tojás ágazat számára, legalábbis az első félév, mert ekkor még érvényben volt a boltok számára a bruttó beszerzési áron történő értékesítés. Ez azt jelentette, hogy a boltnak annyiért kellett adni a tojást, amennyiért megvették, nem realizálhattak rajta hasznot. Ez nyáron került kivezetésre.
Nyáron szabadult fel a piac olyan szempontból, hogy akkor újra a piaci viszonyok, illetve a kereslet-kínálati viszonyok kezdték el befolyásolni az árat
- mondta el az Agrárszektornak Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetség alelnöke. A szakember kitért arra is, hogy nagyon komoly visszaesést láttak az ágazatban, sok-sok éve nem látott alacsony árak jöttek vissza a nyáron, valamint az ősz elején. Emellett egy olyan súlyos madárinfluenza-járvány érte el Európát és közte Magyarországot is, ami hatására jelentős termelőállományok estek ki, Magyarországon és régiós szinten is.
Aggasztó hírek érkeztek a madárinfluenzáról: ezt jobb, ha mindenki tudja
Ahogy korábban az Agrárszektor megírta, október óta ismételt magas patogenitású madárinfluenza járvány van hazánkban, kilenc vármegyében összesen 188 állományt érintett a betegség. A kitörések 88%-át a dél-alföldi régióban állapította meg a Nébih, ennek 82%-a a víziszárnyas, túlnyomó többségében a májhasznú állományokban fordult elő. Emellett január első hetében már arról írtunk, hogy újabb telepet kellett felszámolni a fertőzés miatt, tegnap pedig, a Nébih tájékoztatása szerint újabb Hajdú-Bihar megyei tömőlúd állomány felszámolása fejeződött be.
Magyarországon körülbelül a tojó állomány 10%-át érintette a madárinfluenza, de Szlovákiában nagyon súlyos volt a helyzet, ott több százezer madarat érintett, illetve Lengyelországban is, ott több millió madár volt érintett. Ez igencsak felhajtotta az árakat
- fogalmazott Pákozd Gergely. Hozzátette, hogy ezért is láthattunk jelentős áremelkedést a nyári árakhoz képest, de azért azt figyelembe kell venni, hogy nagyon alacsony bázisról indultak a számok. A szakértő elmondta, hogy a jelenlegi, ünnepek utáni időszakban most is tapasztalható a szokásos kereslet visszaesés, tekintve, hogy karácsony környékén akár 30-40 százalékkal is megnövekedhet a keresleti forgalom.
Január első hetei ennek megfelelően alacsonyabb forgalommal mennek, ettől függetlenül az állományok termelnek, tehát a készletek gyűlnek, és ilyenkor jellemzően látunk egy visszarendeződést a piacon az árban, tehát létrejön egyfajta korrekció. Azt viszont, hogy ez milyen mértékű lesz, azt mindig nagyon nehéz megmondani
- mondta el az alelnök. A jelenlegi helyzettel kapcsolatban Pákozd Gergely felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarországon újra felütötte a fejét a madárinfluenza, tojóállományokat egyelőre nem érint, de ettől függetlenül azért kellő figyelemmel és óvatossággal és felkészültséggel kell eljárni minden termelőnek.
Mit látunk előre?
A jövő szempontjából kulcskérdés, hogy az állategészségügyi és állatjóléti előírások szigorítása hogyan alakul Európában: várható-e változás, és ha igen, milyen irányba. Emellett fontos figyelni arra is, hogy a vásárlók részéről érkezik-e nyomás ezekkel az előírásokkal kapcsolatban, hiszen ez a termelők számára kiemelten meghatározó tényező lehet. Fontos kérdés az is, hogy az Ukrajnából érkező import vámmentessége és a meghatározott kvóták hogyan alakulnak a jövőben. Meghatározó, hogy milyen mennyiségben és hogyan újulnak meg a kvóták, illetve, hogy fennmarad-e ezen termékek vámmentesség.
Magyarországon lezajlott egy pályázati folyamat az állattartó telepek fejlesztésével kapcsolatosan, ezeknek a pályázatoknak az elbírálása jelenleg zajlik. Kérdés, hogy hány nyertes lesz, mekkora beruházások fognak nyerni, és azok milyen idő alatt létesülnek meg, és akkor ennek megfelelően láthatunk majd visszarendeződést, illetve akár növekedést is a hazai termelésben
- mondta el az Agrárszektornak Pákozd Gergely. Az alelnök beszélt arról is, hogy jelenleg a hazai termelés nem képes kielégíteni teljes mértékben a hazai fogyasztást. Ez leginkább a megnövekedett keresleti időszakokra vonatkozik, tehát például nyáron, egy alacsony keresleti időszakban elég a hazai termelés, de egy karácsonyi, vagy akár egy húsvéti megnövekedett keresleti időszakban nem.
Ebben az időszakban jellemzően régiós piacokról érkezik az utánpótlás, például Szlovákiából és Lengyelországból, de minden esetben attól függ, hogy éppen mennyi a rendelkezésre álló felesleges mennyiség. Azt lehet tudni, hogy Lengyelország fejlesztette akkorára a kapacitásait, hogy képesek folyamatosan is ellátni más piacokat, tehát azt lehet mondani, hogy azért a lengyel az, ami a legjelentősebb.
Indul a terjeszkedés? Felvásárolná a nagy baromfifeldolgozót az ukrán óriáscég
Nincsenek könnyű helyzetben a tojástermelők
Amit a tavalyi évben láttunk, a takarmány-alapanyagok szempontjából, ugye a búzából igen nagy mennyiség állt rendelkezésre és azt lehet mondani, hogy alapvetően szerintem mind az eladók, mind a vevők számára jó áron állt rendelkezésre
- magyarázta az alelnök. Hozzátette, hogy a kukorica esetében olvashattuk a híreket a toxin fertőzésről és az aszály okozta kevesebb termésmennyiségekről. A tojástermelők nehéz helyzetben voltak emiatt, hiszen fontos az egészséges takarmány-alapanyag használata, mind állategészségügyi, mind pedig végtermék szempontjából. Az aszály miatti terméskiesés miatt a kukorica csak korlátos mennyiségben állt rendelkezésre, így ez megnövekedett áron került beszerzésre.
Az EPR-díjak is jelentős költségnövekedést okoztak a tojástermelőknél, hiszen jelentős mennyiségű csomagolóanyagot használnak. Bizonyos termelőknél, akik például tojásosztályozókba szállítanak, ott egyre nagyobb számban használnak olyan csomagolóanyagokat, amik cserések, tehát újra tudják használni, de a fogyasztóknál és a kiskereskedelemben ezek nem jöhetnek szóba, ezért ott egyszer használatos papírcsomagoló anyagok kerülnek felhasználásra.
Ami nagyon fontos, hogy ezek már jellemzően újrahasznosított papírból vannak. Tehát ebben az esetben mindenképpen érdemes lenne elgondolkodni ennek az EPR díjnak valamilyen fajta módosításán, csökkentésén, mert jelenleg nagyon magas és tényleg nagyon nagy terhet ró a gazdákra
- hívta fel a figyelmet a szakember.
Ez már biztos: a fogyasztók is megfizetik a környezetvédelem árát
Folyamatos probléma a munkaerőhiány
A munkaerő hiánya a tojástermelőket is sújtja. Az ipari szektor jellemzően jóval versenyképesebb bért tud fizetni, ezért az agrárszektor, főként az állattartás lemaradásban van, jelentős számú a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása.
Az ő esetükben a felmerülő esetleges korlátozások jelenthetnek problémát a termelők számára, hogy jöhetnek-e, vagy nem, illetve ha igen, milyen számban.
