A céklafogyasztás hazánkban újra virágkorát éli, amit az utóbbi évek gasztronómiai megújulása is elősegített. Nemcsak az éttermek étlapján szerepel egyre gyakrabban, hanem a háztartásokban is egyre többen fedezik fel sokoldalúságát. Az üzletekben kapható cékla nagyrészt hazai termelőktől származik, import csak kisebb mennyiségben, a szezon végén jelenhet meg. Népszerűsége nem véletlen, hiszen igazi szuperélelmiszer, amely egész évben elérhető, és számos formában fogyasztható: főzelékként, snackként, salátában, levesként, savanyítva vagy akár desszertek alapanyagaként, sőt, levét is sokan kedvelik, például smoothie-kban.

Ahogy korábban az Agrárszektor is megírta, a  Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint hazai szinten mintegy 250-350 hektáron termelünk céklát, 10-20 ezer tonna mennyiségben. Az elmúlt öt évben folyamatosan bővült, mintegy 100 hektárral nőtt a cékla termőterülete hazánkban. A termőterület bővülésének oka lehet, hogy jól illeszthető a vetésszerkezetbe, főként a gépkihasználás miatt, és a termelés viszonylag kiszámítható.

A termelési terület és az átlagos hozam egyaránt folyamatosan növekszik, köszönhetően az intenzívebb gazdálkodásnak és a modern termesztéstechnológiai fejlesztéseknek. A céklatermesztés azonban továbbra is erősen centralizált, csupán néhány vállalkozás foglalkozik vele hazánkban. Jellemzően kiegészítő termékként jelenik meg az áruházláncok beszállítói kínálatában, a hagyma, burgonya és sárgarépa mellett.

Elmúltál negyven? Ezt kellene enned a szakértők szerint

A középkorúaknak még jobban oda kell figyelniük az egészséges étrendre, mint a fiataloknak - szerencsére a jó választás gyakran finom is.

A cékla eredete és története

A cékla (Beta vulgaris) a Földközi-tenger vidékéről származik, ahol vadon élő ősei már az ókorban is megtalálhatók voltak. Az ókori görögök és rómaiak elsősorban gyógyászati célokra használták, később azonban elterjedt a konyhában is. Gumós gyökérzöldség, amelynek színe általában mélyvörös, de léteznek sárga és csíkos fajtái is. Az íze enyhén földes, édeskés, megosztó. 

A cékla kétnyári növény, vagyis a maghozásra csak a második évben képes, feltéve, hogy legalább egy hónapig hideg hőmérsékleten fejlődött, és gyökérzete megfelelően kifejlődött.  Mint a legtöbb zöldség, a cékla is a napos helyeket kedveli, de mivel viszonylag igénytelen növény, árnyékosabb környezetben is termeszthető. A talaj típusát illetően sem különösebben válogatós, azonban jó vízelvezetésű, laza szerkezetű talajban fejlődik a legjobban, mivel ebben könnyebben növeszt nagy, szép gumókat. A túl kötött, agyagos talaj viszont gátolhatja a gumók növekedését.

Igazi csodaszer lapul a magyar konyhákban: őrület, mi mindenre jó

A lenmag az egyik legrégebbi termesztett növény, melyet táplálkozási és gyógyászati célokra is használnak.

Igazi szuperélelmiszer

A cékla az egyik legegészségesebb zöldség, amely nemcsak finom és sokoldalúan felhasználható, hanem számos jótékony hatással is bír a szervezetre. Rendszeres fogyasztása támogathatja a szív- és érrendszer egészségét, segítheti a méregtelenítést, javíthatja az állóképességet és hozzájárulhat a megfelelő emésztéshez. A cékla legfontosabb hatóanyagai és azok egészségügyi előnyei:

• Béta-cianin (antioxidáns) – A cékla jellegzetes vörös színét adó vegyület, amely segíthet a gyulladások csökkentésében, valamint a rákos sejtek kialakulásának megelőzésében.
• Folsav (B9-vitamin) – Kiemelten fontos a várandós nők számára, mert szerepet játszik a magzat egészséges fejlődésében. Támogatja az idegrendszert, segíti a vérképzést és csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
• C-vitamin – Erősíti az immunrendszert, hozzájárul a bőr egészségéhez és elősegíti a vas felszívódását.
• Vas – Alapvető fontosságú az oxigénszállításban, így különösen ajánlott vashiányos állapotok esetén.
• Magnézium – Segíti az idegrendszer működését, támogatja az izomműködést, és hozzájárul a csontok egészségéhez.
• Kálium – Fontos szerepe van a vérnyomás szabályozásában, valamint a szív- és izomműködés fenntartásában.
• Nitrátok – A cékla természetes nitrátokat tartalmaz, amelyek a szervezetben nitrogén-monoxiddá alakulnak, és segítenek kitágítani az ereket, ezáltal csökkentve a vérnyomást és javítva a sportteljesítményt.
• Rostok – Támogatják az egészséges emésztést, segítenek megelőzni a székrekedést és táplálják a bélflórát.

A cékla sokoldalúan felhasználható a konyhában: készíthetünk belőle salátát, levest, savanyúságot vagy akár turmixot is. Főzve, sütve és nyersen is fogyasztható, sőt, egyre népszerűbb sütemények és smoothie-k alapanyagaként is. A cékla leve önmagában is egészséges ital, de más gyümölcsökkel és zöldségekkel kombinálva még finomabb és táplálóbb. Emellett pürésítve mártogatós vagy krémleves is készíthető belőle, de akár tészták és gnocchi színezésére is használhatjuk. A fermentált cékla pedig nemcsak finom, hanem probiotikus hatásának köszönhetően az emésztésre is jótékonyan hat.

Ez a mediterrán növény nálunk is terem: aranyat ér, valódi csodaszer

A rukkola a mediterrán konyha egyik kedvelt alapanyaga, amely nemcsak ízletes, hanem rendkívül egészséges is.

A cékla fogyasztásának árnyoldalai – Mire érdemes figyelni?

Ahogyan fentebb is írtuk, a cékla igazi szuperélelmiszer tele értékes tápanyagokkal, de ahogy minden jó dolognál, itt is érdemes lehet odafigyelni a mértékletességre. Bár finom és egészséges, egyeseknél kellemetlenségeket is okozhat, ezért fontos, hogy tisztában legyünk néhány lehetséges hatásával.

1. Érzékenység és emésztési panaszok

Előfordulhat, hogy a cékla fogyasztása egyeseknél allergiás reakciókat vált ki, vagy a benne lévő fruktán nevű összetevő miatt puffadás, görcsök és emésztési problémák jelentkeznek. Ha érzékeny a gyomrunk, érdemes kis adagokkal kezdeni, hogy kiderüljön, hogyan reagál rá a szervezetünk.

2. Oxaláttartalom és vesekő kockázata

A cékla természetes oxalátokat tartalmaz, amelyek nagy mennyiségben hozzájárulhatnak a vesekövek kialakulásához. Ha valaki hajlamos a vesekőképződésre, vagy korábban már volt ilyen problémája, ajánlott mérsékelten fogyasztania ezt a zöldséget.

Itt a magyar szuperélelmiszer: ezt kellene ennünk, hogy egészségesek legyünk?

A "superfood" kifejezés elsősorban marketingcélokat szolgál, és tudományosan nem minden esetben igazolt az egészségmegőrző hatásuk.

3. Meglepő színváltozások

Nem kell megijedni, ha a cékla fogyasztása után a vizelet vagy a széklet rózsaszínes, vöröses árnyalatot kap – ez teljesen természetes jelenség. Bár elsőre furcsának és ijesztőnek tűnhet, semmilyen egészségügyi kockázattal nem jár, és amint csökkentjük a cékla bevitelét, a színváltozás is elmúlik.

4. Nitrátok és várandósság

A cékla viszonylag magas nitráttartalmú, ami bizonyos esetekben gyomorpanaszokat, görcsöket okozhat. Kismamák számára érdemes különösen óvatosnak lenni, mivel a nitrátok fokozott érzékenységet válthatnak ki, és fejfájást, szédülést, gyengeséget idézhetnek elő.

A cékla fantasztikus és egészséges alapanyag, de mint minden élelmiszernél, itt is fontos az egyensúly. Ha figyelünk a mennyiségre és a szervezetünk jelzéseire, nyugodtan élvezhetjük ennek a színes, tápláló zöldségnek minden előnyét!

Így termeszthetjük otthon ezt a növényt

A cékla otthoni termesztése viszonylag egyszerű, mivel nem nagy igényű növény, amely jól alkalmazkodik a különböző környezeti feltételekhez. Legjobban a napos helyeket kedveli, de félárnyékban is megterem. A talaj legyen laza szerkezetű, jó vízelvezetésű és tápanyagban gazdag, hogy a gumók szép nagyra fejlődhessenek. Ha a föld túl kötött vagy agyagos, érdemes komposzttal vagy homokkal lazítani, így segítve a gyökerek növekedését. A cékla szereti a semleges vagy enyhén savas kémhatású talajt, ezért érdemes az ültetés előtt a föld pH-értékét ellenőrizni és szükség esetén korrigálni.

Ezek a legfontosabb március teendők a kertben: itt a 6 pontos feladatlista

Megérkezett a március, a természet lassan újraéled, és egyre több feladat vár ránk a kertben.

A vetés ideje tavasszal, március végétől májusig, illetve nyár végén, augusztusban is történhet, így akár két termesztési időszakot is ki lehet használni egy szezonban. A magokat kb. 2-3 cm mélyre kell elvetni, egymástól 5-10 cm távolságra, a sorok között pedig 25-30 cm helyet kell hagyni. A csírázáshoz egyenletes nedvesség szükséges, ezért a vetés után fontos a rendszeres öntözés, főleg száraz időszakokban. Ahogy a növények fejlődnek, érdemes a zsúfolt töveket ritkítani, hogy a gumóknak legyen elegendő helyük növekedni. A megfelelő gondozás mellett a cékla körülbelül 8-12 hét alatt beérik, és frissen vagy tárolásra is betakarítható.