A Spar Magyarország elnök-ügyvezető igazgatója, Heiszler Gabriella és Vonier Eduard ügyvezető igazgató által jegyzett belső kommunikációból kiderül, hogy a vállalat 2024-ben már a harmadik veszteséges évét zárta, és az új kormányzati intézkedés tovább nehezíti működésüket. A vezetők hangsúlyozzák, hogy az árrés nem azonos a profittal. A maximum 10 százalékos árrésből a kiskereskedelmi különadó levonása után mindössze 5 százalék marad, ami csupán a logisztikai költségeket fedezi, de nem nyújt fedezetet olyan alapvető működési költségekre, mint a bérek, rezsi, közterhek vagy bérleti díjak.

Az árrésstop bevezetése havonta közel 1,5 milliárd forintos többletterhet jelent a vállalatnak. A vezetőség a dolgozók együttműködését kéri a közelgő változások kapcsán, és figyelmeztet: amennyiben a szabályozási környezet nem javul vagy tovább romlik, még nehezebb döntéseket kell majd meghozniuk.

Az elkövetkező időszakban érezni fogjátok, hogy a kereskedelmi gyakorlatainkon változtatásokat fogunk eszközölni. Kérjük, hogy fogadjátok ezeket a változásokat nyitottan, hogy gyorsan beépülhessenek a mindennapi gyakorlatba

- olvasható a levélben.

Hozzáteszik: annak érdekében, hogy a cég hosszú távú stabilitását biztosítani tudják,

- ha a jelenlegi szabályozási környezet nem javul, vagy tovább romlik - még nehezebb lépések megtételére kényszerülhetünk.

A május végéig tervezett árrésstop mintegy 1000 terméket érint, amelyeknél a kormány szerint átlagosan 16 százalékos árcsökkenés tapasztalható. A rendelet értelmében a kijelölt termékek árrése nem haladhatja meg a 2025. januári szintet, és maximum 10 százalék lehet. A szabályozás a saját márkás termékek arányát is korlátozza, és előírja a 2024-es átlagos napi mennyiség folyamatos biztosítását.

A kereskedelmi láncok különböző mennyiségi korlátozásokat vezettek be: a Spar terméktől függően 3-10 kilogrammos vagy darabszámos limitet határozott meg, a Tesco tejből egy kartont, tejtermékekből négy darabot engedélyez vásárlónként, míg a Lidl az áfás számlát kérő vevőknek nem értékesít az érintett termékkörből.

A Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára, Neubauer Katalin szerint az intézkedés következtében a kisboltok kénytelenek lehetnek a diszkontokból és szupermarketekből beszerezni az árukat, mivel a nagykereskedőkre nem vonatkozik a szabályozás. Az intézkedés nemcsak a kis-, hanem a közepes méretű szereplőket is jelentősen érinti.