EARLY BIRD ár a Portfolio Agrárium 2026 konferencián!
A márciusi Agrárium 2026 Konferencia tradicionálisan hiánypótló esemény, és hasznos lehet a hazai agrárium minden méretű agrártermelői vállalkozása, a termelőket kiszolgáló inputszektor, az élelmiszeripari és élelmiszerkereskedelmi társaságok, illetve a szakmai, érdekképviseleti és államigazgatási szervezetek számára.
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 30.000 Ft + áfa összegért vehetnek részt a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseményén!
A bolti marhahúsárak emelkedése mögött elsősorban az élőmarha felvásárlási árának növekedése áll - erre hívta fel a figyelmet Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója. Elmondta, hogy ez nem egyik napról a másikra alakult ki. Már 2024-ben is emelkedő tendencia volt megfigyelhető az élőmarha piacán, amely 2025-ben tovább erősödött, és ez megjelent a feldolgozott termékek, így a bolti marhahús árában is.
A szakember hangsúlyozta, hogy a KSH által publikált statisztikák jellemzően késleltetve tükrözik a piaci folyamatokat, mivel éves összevetésben mutatják az árváltozásokat. Így a 2025 elején látható adatok valójában egy korábbi időszak mozgásait vetítik ki, miközben a piaci helyzet időközben már módosulhatott. Ennek ellenére az összkép egyértelmű, az élőmarha felvásárlási ára európai szinten is magas, és ez a magyar piacra is hatással van.
Feketelistára került ez a marhahús: innen már teljesen kitiltották
Wagenhoffer Zsombor kitért arra is, hogy a marhahús (egészen pontosan a tőkehús és belsőségek) esetében 2025. január 1-jétől életbe lépett áfacsökkentés, amely 5 százalékra mérsékelte az adókulcsot önmagában nem vezetett látványos árcsökkenéshez a kiskereskedelmi üzletekben. Ennek oka az, hogy az ágazat más szereplőinél, elsősorban a feldolgozóknál jelentős költségnövekedés halmozódott fel, miközben a termelői árak történelmi csúcsok közelében mozognak.
A termelői árak jelenleg rekordmagas szinten vannak, és ezt a feldolgozóknak egyre nehezebb teljes egészében érvényesíteniük a kiskereskedelem felé
– fogalmazott az Agrárszektornak Wagenhoffer Zsombor.
A húsmarhatartás költségszerkezetében is a takarmány a legnagyobb tétel, ugyanakkor a szakember szerint az elmúlt években összességében nem ez jelentette a legnagyobb kihívást az ágazat számára. A húsmarhatartás alapja továbbra is a legeltetés és télen, illetve a nyári aszályos időkben elsősorban a rétiszéna. Az anyatehén tartásban abrakot inkább a növendék üszőknek és a borjaknak adnak csak.
A szakember hangsúlyozta, hogy azok a gazdaságok tudnak stabilan működni, amelyek hosszú időn keresztül képesek legeltetni az állatokat. A legeltetés költsége ugyanis lényegesen alacsonyabb, mint az istállózott tartásé, ugyanakkor erősen függ a csapadékviszonyoktól és a területi adottságoktól. Az elmúlt években különösen a 2022-es súlyos aszály, majd az azt követő időszak tapasztalatai alapján egyértelművé vált, hogy Magyarországon jelentős különbségek alakultak ki az egyes régiók között. A Dunántúlon összességében kedvezőbbek voltak a csapadékviszonyok, míg az Alföld egyes részein, különösen a délkeleti térségekben rendszeresen jelentkeztek takarmányellátási problémák.
A kaszálás magassága kulcskérdéssé vált
Wagenhoffer Zsombor külön hangsúlyt fektetett a gyepgazdálkodásra és ezen belül is a kaszálási gyakorlatára, amely szerinte sok helyen nem alkalmazkodott kellő mértékben a megváltozott klimatikus viszonyokhoz. A túl alacsony tarlómagasság hosszú távon kifejezetten káros hatással van a gyepek állapotára. A magasabb,10 centiméter feletti tarló meghagyása segít megőrizni a talaj nedvességtartalmát, elősegíti a gyorsabb újrasarjadást, és csökkenti annak kockázatát, hogy a gyep kiszáradjon vagy tartósan károsodjon. Hosszabb távon a túlzott igénybevétel a legelők eltartóképességének romlásához vezethet, ami végső soron a teljes állomány csökkentését teszi szükségessé.
A húsmarha-ágazat egyik legsúlyosabb, régóta fennálló problémája a munkaerőhiány. Wagenhoffer Zsombor szerint nemcsak az a gond, hogy kevés a jelentkező, hanem az is, hogy egyre nehezebb olyan munkavállalót találni, aki elhivatottsággal, állatszeretettel és hosszú távú elköteleződéssel végzi ezt a munkát. A képzett gondozók jelentős része már nyugdíjközeli korban van, miközben az utánpótlás akadozik. A családi gazdaságok esetében működhet a generációváltás, de sok helyen a fiatalok nem kívánják átvenni a gazdaságot, ami hosszabb távon strukturális problémákat vet fel.
Bár más állattenyésztési ágazatokban például a baromfi- vagy sertéstartásban az automatizálás már jelentős szerepet játszik, a húsmarhatartás sajátosságai miatt számos munkafolyamat jelenleg nem váltható ki gépekkel. A legeltetéshez, az állatok napi mozgatásához és felügyeletéhez továbbra is emberi jelenlét szükséges.
A szakember arról is beszélt, hogy a húsmarha tenyésztésben az állategészségügy kiemelt szerepet kap, különösen a járványvédelem területén. Elmondta, hogy a gazdaságoknak célszerű átfogó járványvédelmi tervet készíteniük, amely tartalmazza a telep alaprajzát, szemlélteti, hogy találhatók az istállók, kiszolgáló épületek, kerítések, trágyatárolók stb, ismerteti a tartástechnológiát és a járványvédelmi elemeket. Ezek lehetővé teszik a fertőzések kockázatának minimalizálását, miközben a mindennapi gazdasági működés zavartalan maradhat. A cél az, hogy a gazdaságok ésszerű keretek között csökkentsék a kockázatokat, hiszen a teljes elszigeteltség nem kívánatos, és nem is megvalósítható a gyakorlatban.
Forradalom a marhatenyésztésben: ez sok mindent megváltoztathat
A vakcinázási programokkal kapcsolatban elmondta, hogy ezek elsősorban kockázatalapúak, hiszen az oltás ott indokolt, ahol tényleges fertőzésveszély áll fenn, például a kéknyelv betegség esetén. A teljes állomány országos vakcinázása kéknyelv ellen jelenleg nem szükséges, ugyanakkor ott, ahol már kimutatták a vírust, indokolt és javasolt az állomány vakcinázása a 60 napos forgalmi zárlat elkerülése érdekében.
Wagenhoffer Zsombor szerint a magyar húsmarha-ágazat szerkezete hosszú ideje változatlan, az alacsony belföldi fogyasztás miatt a termelés döntő része exportra kerül. Magyarországon a marhahúsfogyasztás évtizedek óta alacsony szinten mozog, messze elmaradva az 1980-as években tapasztalt közel 10 kilogrammos éves egy főre jutó mennyiségtől. Az export elsősorban európai országokba irányul például Horvátországba, Szlovéniába, Ausztriába, Lengyelországba, Koszovóba és Olaszországba, de jelentős szerepet töltenek be a közel-keleti piacok is, így Törökország, Izrael vagy Libanon, bár ezek esetében az aktuális geopolitikai helyzet időszakosan nehezíti a kivitel feltételeit.
A húsmarha-ágazat jövője továbbra is az exportpiacokhoz kötődik, a belső fogyasztás növekedése önmagában nem jelent megoldást
– hangsúlyozta.
Török Márton, a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületének ügyvezetője szerint fontos azt tisztázni, hogy a boltokban tapasztalható marhahúsárak és a hazai húsmarha-tenyésztés között nincs közvetlen, egy az egyben értelmezhető kapcsolat. Ennek elsődleges oka, hogy Magyarországon a húsmarha-ágazat jelentős része nem a belföldi fogyasztást szolgálja ki, hanem exportra termel.
A hazai boltok marhahús árai a húsmarha-tenyésztéssel csak lazább kapcsolatot ápolnak, mivel a magyar húsmarha-ágazat jelentős része exportra termel
– fogalmazott az Agrárszektornak Török Márton, a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületének ügyvezetője.
Mint elmondta, bár az elmúlt évtizedekben lassú, de érzékelhető elmozdulás indult el a hazai fogyasztásban, Magyarország továbbra is alapvetően sertés- és baromfihús-fogyasztó ország. Egyre többen keresik ugyan a jó minőségű marhahúst, de ez a növekedés nem olyan mértékű, hogy a teljes ágazat működését a belföldi piac határozza meg. Ennek következtében a hazai húsmarha-állomány jelentős része élőállatként vagy hízott bikaként, vágásérett állapotban hagyja el az országot.
A szakember szerint a jelenlegi áremelkedést elsősorban nem a hazai tenyésztők döntései, hanem a nemzetközi piaci folyamatok alakítják. A húsmarha- és vágómarha-piac az elmúlt időszakban helyreállt, és az árakat döntően az európai, azon belül is a kelet-európai piaci viszonyok határozzák meg. Ezek a folyamatok közvetetten jelennek meg a magyar boltok áraiban is.
Török Márton hangsúlyozta, nem lehet azt mondani, hogy a tenyésztők emelték volna az áraikat, vagy hogy a hazai előállítás drágulása önmagában indokolná a bolti árrobbanást. Ugyanakkor az elmúlt évek költségnövekedése a bérek, az energia és az inputanyagok árának emelkedése komoly nyomást helyezett az ágazatra.
Fontos volt a húsmarhatartóknak is, hogy emelkedjenek az árak, de nem ők indukálták az áremelkedést, hanem nagyobb piaci trendek
– mondta.
Átalakult a marhatenyésztés itthon: már ilyen fajtákkal foglalkoznak a gazdák
A szárazság hatásai, valamint az egyre kiszámíthatatlanabb termelési környezet miatt az ágazat számára létfontosságú, hogy az árak kövessék a költségek emelkedését. Ez azonban nem jelent automatikusan többletjövedelmet, sok esetben inkább a működés fenntarthatóságát szolgálja. A költségek növekedése mellett a munkaerő kérdése is egyre komolyabb kihívást jelent a húsmarha-ágazatban. Török Márton szerint sok gazdaságban nehézséget okoz a megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő biztosítása, ami egyes helyeken már kifejezetten korlátozó tényezővé vált.
Ehhez társulnak a szigorodó szabályozások is, ugyanis, az exportpiacokon egyre hangsúlyosabbak a fenntarthatósági és állatjóléti elvárások, amelyek nemcsak adminisztratív, hanem valós költségnövelő tényezőként jelennek meg a gazdaságok életében. A termelés így nemhogy nem válik olcsóbbá, hanem egyre összetettebbé és kockázatosabbá válik. Az elmúlt évek egyik legfontosabb tanulsága az állategészségügyi kockázatok jelentőségének felértékelődése volt. A ragadós száj- és körömfájás komoly figyelmeztetésként szolgált az ágazat számára, ugyanakkor nem ez az egyetlen veszélyforrás. Török Márton felhívta a figyelmet az olyan, kevesebb figyelmet kapó, de komoly kockázatot jelentő betegségekre is, mint a bőrcsomósodáskor, az EHD vagy a kéknyelv betegség.
Ezek mind többletvizsgálatokat, esetenként vakcinázást, szállítás előtti szűrővizsgálatokat igényelnek, amelyek költségei a tenyésztőknél csapódnak le. A húsmarha-ágazat sajátossága ráadásul az, hogy az állatok legelőn tartózkodnak, így a környezeti hatásoktól való elszigetelés gyakorlatilag lehetetlen. A szakember szerint ezekkel a kockázatokkal hosszú távon együtt kell élni, még akkor is, ha egy-egy hidegebb tél átmenetileg csökkentheti a vírusokat terjesztő rovarpopulációk számát.
A legelőn tartózkodó marhát nem lehet teljesen megvédeni, ezért a megelőzés, a vakcinázás és a szűrővizsgálatok szerepe felértékelődik
– hangsúlyozta.
