Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A hő- és áramtermelés közötti hangsúlyok kérdése valószínűleg majd csak a végső stádiumban dől el, mint ahogy KÁT-támogatás figyelembe vett, elfogadott mértéke is.
A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is jelezte, hogy a végső stádiumba érkezett a Megújuló Energia Nemzeti Cselekvési Terv (NCsT), valamint az Új Széchenyi Terv (ÚSzT) előkészítése.
Alapvetően két területen kell megfelelnünk az EU energia és klímapolitikai célkitűzéseinek: az egyik az energiahatékonyság növelése, amelyet a 2006/32/EU irányelv rögzít, és évi 1/%- mértékű energiafelhasználás csökkentést irányoz elő a tagállamoknak 2010-ig, a másik a megújuló forrásból előállított energia támogatásának ügye, a 2009/28/EK irányelv értelmében. Utóbbi kimondja a bioüzemanyagok kötelezően elérendő 10%-os részarányát, illetve rögzíti a megújuló energia részarányokat, mely Magyarország tekintetében 13%-os mértéket ír elő 2020-ig.
Az előzetesen közreadott sarokszámok szerint 820-850 milliárd forint állami támogatás várható az energiahatékonyság növelését célzó beruházások ösztönzésére. Ugyanakkor a 2020-ig terjedő időszak megújuló energia hasznosításának elősegítése 400-450 milliárd forinttal kalkulál a beruházási támogatások körében. Összesen tehát nagyjából 1300 milliárd forint állami támogatásról van szó a beruházásokat illetően. Ezen felül támogatási összegek négyszeresét kitevő magánbefektetésre számítanak még a projektekben, tehát összesen évi 650 milliárd forinttal a következő tíz évben.
A támogatások forrásaként a tervek jelentős mértékű, 800 milliárd forintos EU társfinanszírozással számolnak, továbbá 400-450 milliárd forint széndioxid kvótaértékesítésből származó bevétellel.
A támogatások főleg az Új Széchenyi Terv januárban napvilágot látó pályázataiban öltenek majd testet.
A megújuló NCsT végső forgatókönyve még nem ismert pontosan, de a MEH előkészítő alapkutatásai során három szcenáriót vázoltak: a költségek minimalizálását, a munkahelyteremtés maximalizálását, végül az üvegházhatású gázok kibocsátásának legnagyobb mérséklését.A munkahelyteremtő és a klímaszcenárió 2000, illetve 2500 milliárd forint támogatásigényt jelzett, szemben a 418 milliárd forintra kalkulált legkisebb költséggel. A munkahelyteremtő szcenárió 200 ezer munkaévet, 5100 kilótonna éves ÜHG kibocsátás csökkenést hozna a konyhára, szemben a "klímaszcenárió" 75 ezer munkaévével és évi 7100 kilótonna elkerült ÜHG kibocsátásával.
A múlt héten közzétett sarokszámok arra engednek következtetni, hogy a költségek minimalizálására törekvő szcenárióhoz közeli forgatókönyvre készül a kormányzat.