Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az EU elkötelezte magát, hogy 2020-ra 20 százalékkal növeli energiamixében a megújuló energiaforrások arányát az 1990-es szinthez képest. A terv fontos pontja a fosszilis energiaforrások importjától való függőség csökkentése.
Claude Turmes, a Zöldek alelnöke az Európai Parlamentben kiemelte, hogy a célok elérése érdekében a következő 10 évben az energetikai befektetések 70 százalékának megújuló energiaforrásokra épülő technológiába kell irányulnia. A vállalatok számára ehhez megfelelő ösztönzőkkel kell szolgálni, hogy kialakuljon egy piaci alapon működő zöldenergia rendszer, ami nem függ az állami támogatásoktól. Turmes arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagy energetikai cégeknek érdekében állhat a megújulók sikerének akadályozása, így meg kell teremteni a megfelelő ellenzéki erőt ennek a tíz-tizenkét energia oligarchának az ellensúlyozására.
A 2020-as cél elérése érdekében a megújuló irányelvben minden tagállam számára előírták az évente elérendő célok kijelölését. A nemzeti cselekvési terveket nézve azonban úgy tűnik, hogy összesen hét ország - Dánia, Írország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Németország és Portugália - volt képes elérni vagy meghaladni a 2010-re előírt célértékeket.
Magued Eldaief, a GE Energy brit igazgatója szerint a szél- és napenergia még nem 100 százalékig megbízható, így az okos hálózatok és a tagállamokat összekötő vezetékek kiépítése segíthet a 20 százalékos cél elérésében.
Vértesy Mónika, az ézsé kft. környezetmérnöke, létesítmény energetikusa szerint, ahhoz, hogy Magyarország a nyertesek között tudhassa magát, az energiastratégiában nem csak a megújuló energiaforrások részarányának növelésére, hanem a teljes energiafogyasztás csökkentésére is figyelmet kell fordítani. Ennek legalább a felét az épületek üzemeltetése teszi ki, ezért a lakásállomány helyzetén mindenképpen változtatni kell.
"A változásokhoz állami szerepvállalásra is szükség lenne. Erre az évre még nincs kiírva a lakosság számára olyan támogatási forrás, ami az épületek energiahatékony építését/felújítását ösztönzi, és az sem előremutató, hogy a fosszilis energiahordozók használatát szociális alapon támogatják. Változást a Széchenyi-tervtől remélünk, azt is látjuk ugyanakkor, hogy nem lehet külső erőktől várni a csodát."