Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Közel két és féléves egyeztetés után a minisztereknek sikerült egyezségre jutni és azt javasolják, hogy a megtermelt hulladék 45%-át kelljen újrahasznosítani, négy évvel a hatályba lépés után pedig 65%-ra emelkedjen az arány.
Az EU 2010-ben a megtermelt elektronikai hulladékok 33 százalékát gyűjtötte vissza és hasznosította újra. A módosított irányelv a tervek szerint 2012-ben lépne hatályba, Brüsszel pedig négy éves felkészülési időt (2016-ig) adna a tagállamoknak a megemelt arány eléréséhez. Néhány tagország a magyar elnökség kompromisszumos javaslatát támogatta, amely nem négy, hanem 6, sőt néhány tagországnak 8 év átmeneti időt hagy, azaz 2020-ig kell elérniük a 65 százalékos arányt.
Vitás kérdés volt az is, hogy mely termékekre terjedjen ki a visszagyűjtési kötelezettség, amelynek minden költsége a gyártókat terhelné. A tagállamok nem támogatják azt a bizottsági elképzelést, amely bevezetné az európai gyártó fogalmát. Janez Potoènik környezetvédelmi biztos a tanácsülés félidejében tartott sajtóértekezleten az elektronikus hulladék kérdését lakmuszpapírnak minősítette, amely megmutatja, mennyire komoly az Unió a forráshatékonyság célkitűzésében. Felhívta a figyelmet, hogy "az egész világon és Európában semmilyen más hulladék nem gyarapszik ilyen gyors ütemben, mint az elektromos és elektronikus hulladék".
A környezetvédelmi biztos méltatta a magyar elnökség erőfeszítéseit. "Magyarország óriási erőfeszítést tesz, hiszen ez a kérdés már öt elnökség óta van napirenden", mondta Potoènik.
Záróközlemény a higanystratégiáról
A környezetvédelmi Tanács az Unió 2005-ben elfogadott higanystratégiájának felülvizsgálatáról is záróközleményt (következtetéseket) fogadott el.
Mint a tanácsülés közben tartott sajtóértekezleten Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter rámutatott, a cél végső soron az, hogy minden higanytartalmú termék gyártása és kereskedelme megszűnjön, és a megmaradó termékek se kerüljenek a környezetbe.
A higanystratégia 20 uniós és nemzetközi szintű intézkedést írt elő a higanykibocsátás csökkentésére. Ezek között volt a higanyos lázmérők betiltása, valamint a higanyexport 2011. március 15-ével hatályos tilalma.
A Környezetvédelmi Tanács felhívta a Bizottságot, hogy gyorsítsa meg a higanytartalmú fogtömések (amalgám) és a higanytatalmú gombelemek egészségkockázatáról folyó vizsgálatot. Az amalgámtömések képezik a második legnagyobb higanykibocsátási forrást.
A 2005-ben elfogadott higanystratégia alkalmazásáról a Bizottság vizsgálatot készített, melyet 2010 decemberében terjesztett elő.