Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Mielőtt belefogunk a komposztálásba, nem árt tudnunk, hogy habár nem egy bonyolult folyamatról van szó, néhány szabályt azért érdemes betartani a siker érdekében. A komposztálás egyik legnagyobb előnye, hogy a háztartásokban keletkező hulladékok nagy része, így nem a kukában végzi majd, hanem hasznosan kerül felhasználásra, ráadásul olcsón juttatunk tápanyagot a növényeink, és a kertünk számára. A komposztált kerti és konyhai hulladékok javítják a talaj szerkezetét, valamint víz- és hőháztartását.
Nézzük, mire is lesz szükségünk, ha belevágunk. A legegyszerűbb az, ha komposztálót készen vásárolunk kertészeti üzletekben vagy barkácsáruházakban, de aki érez magában elég potenciált, az otthon is elkészítheti. Az első lépés azonban minden esetben az, hogy kijelöljük a helyét, ami mindenképp félreeső és árnyékos részen legyen. Gyűjtsük elkülönítve a lebomló szerves anyagokat (kerti és konyhai hulladékot), de figyeljünk arra, hogy mérgező anyagokat tartalmazó növények ne kerülhessenek bele, mint például a tiszafa lombja. Szükség szerint aprítsuk fel a nyersanyagokat, a friss konyhai hulladékot pedig mindig fedjük be lombbal, szalmával, forgáccsal, hogy ne vonzza oda a rovarokat. A nyersanyagokat mindig felváltva rétegezzük, a halmot pedig forgassuk össze, hogy a nyersanyagok jól összekeveredjenek. Ha ezzel megvagyunk, akkor takarjuk le a halmot. Érdemes a hozzávalókat 3 rész barna 1 rész zöld arányban adagolni. Barna hozzávalók a magas széntartalmú, száraz és kemény anyagok, mint például a gallyak, száraz levelek, a zöld hozzávalók pedig a nitrogénben gazdag, friss, lágy, nedvdús anyagok, mint például a frissen vágott fű, vagy a konyhai hulladékok.
Amíg érik a komposzt, rendszeresen, de legalább két-három havonta forgassuk át a komposztot, a kellemetlen szagok ugyanis akkor keletkeznek, ha rothad az anyag. Általában akkor kezd el rothadni a komposzt, ha túl nedves, illetve ha olyan anyagot teszünk bele, amelyik már rothadásnak indult. A nyersanyagokat tehát soha ne hagyjuk sokáig állni, hanem minél hamarabb öntsük rá a komposztra. Az érés során mindig folyamatosan ellenőrizzük a komposzt nedvességtartalmat és a hőmérsékletet, hiszen minél magasabb a hőmérséklet, annál hamarabb alakul át a hulladék komposzttá. A komposztálód tartalma mindig közepesen nedves legyen, száraz időszakban locsolással érdemes óvni a kiszáradástól. Végig biztosítsuk a komposzt levegőzését, emellett ha túl nedves, keverjünk hozzá száraz anyagot (gallyakat, forgácsot, szalmát), ha pedig túl száraz, szükség szerint nedvesítsük.
Mi tehetünk a komposztálóba?
- kerti hulladékok: fák lehullt lombjai, lekaszált fű, kisebb ágak, gyomnövények (amennyiben nem hoztak magot
- konyhai hulladékok: gyümölcs, zöldség, kávézacc, teafilter, tojáshéj
- egyéb hulladékok: papír/karton (nem színes), hamu (mértékkel)
- növényevő állatok ürüléke (ez esetben azonban kalkuláljunk a szagokkal is)
Mit ne tegyünk a komposztálóba?
- nem lebomló, szervetlen anyagok (kövek, üveg - és cserépdarabok stb.)
- szintetikus anyagok (festék, vegyszer, fáradt olaj stb.)
- fertőző, beteg növények
- citrusfélék héja
- ételmaradékokat, húst és csontot - bár komposztálható - nem érdemes a halomba helyezni a kóbor állatok és a rágcsálók, rovarok megjelenése miatt
Gyakorlati tipp! Érdemes kétrekeszes komposztálót vásárolni, vagy készíteni, így ugyanis sokkal könnyebben átforgatható a halom. Emellett másik előnye, hogy az egyik rekeszben a régi, érlelt komposztot tárolhatjuk, a másikban pedig a frisset gyűjthetjük, így sokkal könnyebb lesz kezelni az egész komposztot.