A törvény szerint 2020. január 1-től továbbra is a talajvédelmi hatóság engedélyéhez - hatósági díjtételhez - kötött a

• szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználása, 
• nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználása (pl. cefre), és
• a mezőgazdasági termelés során keletkező nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználása (kivéve a mezőgazdasági táblán keletkező növényi maradványok). 

Az engedély legfeljebb 5 évre adható, de ellenőrzést követően a tevékenység megfelelőség esetén tovább folytatható. Az engedélykérelemhez csatolni kell a talajvédelmi tervet, kivéve a mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladékok esetét, mikor is elégséges a talaj tápanyagtartalmi, illetve a kijuttatandó anyag beltartalmi vizsgálata.

Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Engedélyeztetés helyett bejelentés-kötelessé vált - hatósági díjtétel nem realizálódik - a hígtrágya termőföldön történő felhasználása mellett január 1-től, a

• talajjavítás (földhasználó hozzájárulása szükséges),
• mezőgazdasági célú tereprendezés
• talajvédelmi műszaki beavatkozásokat, valamint létesítmények (ha nem tartoznak más hatóság engedélyezési körébe).

A bejelentéshez is csatolni szükséges a talajvédelmi tervet, továbbá a tereprendezés illetve a műszaki beavatkozások során a kiviteli tervez is. A szennyvíz, szennyvíziszap, a nem mezőgazdasági eredetű hulladék termőföldön történő hasznosításához, a tereprendezéshez és a műszaki beavatkozásokhoz a földhasználó és a tulajdonos hozzájárulás is szükséges. Osztatlan közös termőföldterület esetében tulajdonosi hozzájárulásnak minősül a többségi tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársak hozzájárulása.