A kötelező áramátvételi tarifarendszer átalakításának része, hogy 2030-ig az áramtermelésben 15-20 százalék lesz megújuló energia, a hőellátásban viszont elérhető a 40-45 százalék is. Eredetileg a megújuló energiák támogatása volt a cél, csak időközben a gázüzemű erőművek is bekéredzkedtek a rendszerbe, plusz a rossz hatékonyságú biomassza felhasználás is rontotta az energiahatékonysági szempontokat, miközben az állami támogatás nem jutott el a fogyasztókig.

Júliustól a földgáz alapú energiatermelőknél megszűnik a kötelező átvétel a megemelt áron. A még meg nem térült beruházásoknál az állam ugyanakkor júliustól is vállalja az áram átvételét. A rendszert továbbra is az áramtarifákon keresztül tartják fenn, de az eddigieknél 20-30 milliárd forinttal kevesebb pénzből.

Közben az új megújulóenergia-átvételi rendszeren is dolgoznak, mely szerint a 10 megawattnál nagyobb teljesítményű, erdei tűzifát elégető biomasszaerőműveket nem lehet létrehozni, kivétel, ha lakossági hőt állít elő az adott erőmű, mert akkor 20 megawatt a teljesítmény határa. 20 megawatt fölött mezőgazdasági mellékterméket kell felhasználni ahhoz, hogy támogatást kapjanak.

Európai uniós kötelezettség, hogy az üzemanyagokba 10 százalékban megújuló energiát keverjenek 2020-ig. A kormány ugyanakkor nem szeretné azt, ha 2-3 multinacionális cég látná el az országot, hanem helyette hazai kis- és középvállalkozások létesítenének üzemeket, amelyek részben mezőgazdasági melléktermékeket használnának fel, és a felhasználás is idehaza történne, többnyire a városi tömegközlekedésben.

Egy-két évtizeden belül ugyanakkor oly mértékben beszűkül az élelmiszerellátáshoz szükséges földterület mennyisége, hogy az Magyarországon is veszélyezteti az ellátását. Ráadásul a bioüzemanyag előállításához is energiát használnak fel.