Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Központi téma lett az utóbbi időben Magyarországon az élelmiszereinkben összetevőként felhasználható rovarok, ami komoly vihart is kavart itthon.
Ez nyilván azért izgatja a fogyasztók fantáziáját, mert a mi kultúránknak nem szerves része a rovarfogyasztás, ami pedig Ázsiában vagy egyes afrikai országokban semmi újdonságot nem jelent. Amiatt is előtérbe került ez a téma, mert az élelmiszerekkel kapcsolatos információk egyre több embert érdekelnek, a mai fogyasztó kíváncsibb és sokkal tudatosabb, mint mondjuk egy huszadik századi. A valóság azonban egészen más, olyan gyakorlat például nem is létezik, hogy mondjuk ledarálják a rovarlárvát és bekeverik humán élelmiszerbe. Egyes rovarfajokból ugyanakkor kivonnak anyagokat, amelyek már színtiszta természetes vegyi anyagok. Ilyen például a sellak és a kármin
- mondta ifj. Bárány László a VG-nek. Hozzátette, a kármin egy vörös, biológiai eredetű színezőanyag, amit több helyen használnak, a cukorkakészítéstől a húsiparig. Ezt a bíbortetű nőnemű példányának szárított testéből vonják ki, és például az M&M's drazsékon át a különböző húsféleségekig használják vörös színezékként. A sellak pedig egy állati eredetű gyanta, amit a kozmetikai termékekhez is használnak, az élelmiszeriparban pedig az élelmiszerek felületére viszik fel, hogy fényesebbnek hasson.
Szerintem a rovarfehérjék élelmiszerekbe való bevonása egy magasabb szint, ott már valóban a rovar testének a felhasználásával történne az élelmiszer-előállítás, aminek azonban nagyobb lenne az elutasítottsága. Az elutasítottság most is nagy, a fogyasztók veszélyként tekintenek a rovarfehérjékre. Pedig nem kell aggódniuk, ismétlem: az emberek nem fognak közvetlenül rovarból készült ételeket enni.
A szakember tájékoztatása szerint a valódi felhasználási terület a jövőben az állati takarmányozás lehet. De egyelőre ez az út sem sima, a rovarfehérjék ugyanis drágábban állíthatók elő, mint az egyéb növényi fehérjék, de kisebb ökológiai lábnyommal termelhetők, mint a növények, ezért most sokan hirdetik ezt a módszert. Ugyanakkor az is nehezíti a rovarfehérjék állati takarmányozásban való felhasználását, hogy ma a rovarok a jogszabály szerint azonos megítélés alá esnek a haszonállatokkal, vagyis a baromfival, a sertéssel és a szarvasmarhákkal. Ezért csak olyan takarmánnyal szabad etetni őket, amelyek a többi állat számára is engedélyezettek, vagyis például humán élelmiszer-hulladékkal nem. De vajon várható, hogy az emberiség leszokik a húsevésről?
A húsfogyasztás támadása az állatvédő szervezetektől indult, amelyek azt hangoztatták, hogy a húselőállítás ökológiai lábnyoma sokszorosa a növénytermesztésének. Már ez a kijelentés sem korrekt, hiszen az összes húst egy kalap alá veszik, rádásul az USA-t vették alapul, ahol köztudottan kevésbé figyelnek oda a környezetvédelemre, mint Európában, ahol az állati termékpályákra szigorú szabályok vonatkoznak. Az emberiség húsevésre lett tervezve, a fogaink és az emésztőrendszerünk is erről tanúskodik. A húsfélékben megtalálható aminosavak lételemei az életnek, persze igaz az is, hogy vita tárgyát képezheti, mennyire egészséges mindennap húst enni.