Habár a fenntarthatóság és a klímaváltozás egyre hangsúlyosabbak az agráriumban is, és a Közös Agrárpolitika is szigorúbb elvárásokat támaszt a termelők felé, mégis csak nagyon kevés agrárcég foglalkozik ezzel. Mi ennek az oka?

A K&H Banknak van egy agrárindex kimutatása, ami negyedévente monitorozza a mezőgazdasági és élelmiszeripari cégek várakozásait, gondolkodását a jövőre vonatkozóan. Ez alapján egyértelműen látjuk, hogy 2021 második negyedéve óta folyamatosan csökken a vállalatok jövőbe vetett bizalma, 2023 harmadik negyedévére pedig ez olyan szintre jutott, amilyet legutóbb 2015-ben tapasztaltuk. Mindez azért is fontos, mert jól mutatja, hogy milyen elképesztően sok fronton küzd most a szektor, hiszen rengeteg kihívással kell jelenleg szembenézniük a cégeknek. Kezdve az energiaköltségek, valamint a devizaárfolyamok volatilitásával, az infláción át, egészen a keresletcsökkenés vagy akár a gabonaárak változásáig - olyan sok hatás éri most őket, hogy a fenntarthatóságra praktikusan nem is nagyon jut figyelem.

Nagyon sok cégnél a fókusz most azon van, hogy a működését fenn tudja tartani, és képes legyen a jövőjét biztosítani. Ennek ellenére mi azt gondoljuk, hogy bármilyen nehéz idők is vannak, a fenntarthatóság kérdéskörével foglalkozni kell, azért is, mert az EU-s elvárások egyre határozottabban érkeznek. Ehhez fontos az ágazat fenntarthatósági tudatosságának erősítése, hogy a cégek megtanulják, miről is szól ez pontosan, és hogyan is kellene elkezdeni a beépítését a stratégiába.

Az biztos, hogy itt az ideje cselekedniük az agrárcégeknek, és lépéseket kell tenniük a fenntarthatóbb működés irányába. Milyen eszközökkel lehet felhívni a figyelmüket ennek fontosságára, és hogyan lehet motiválni őket?

Mindenekelőtt talán az egyik legfontosabb az oktatás, az ismeretterjesztés és a figyelemfelhívás a témával kapcsolatban. Még ha hirtelen nem is érezzük annyira akutnak a fenntarthatóság témáját, ma már minden fórumon beszélni kell róla, és bővíteni az ezzel kapcsolatos tudást. A már több mint tíz éve működő K&H agrár klubon beszélünk az aktuális problémákról, kihívásokról, valamint a jó mezőgazdasági gyakorlatokról a döntéshozókkal, agráripari cégek vezetőivel, illetve különböző szakértőkkel. Fontosnak tartjuk a mezőgazdasági felsőoktatásban tanulókat is, azoknak a hallgatóknak a tanulmányát és kutatómunkáját támogatni, akik a fenntartható, körforgásos gazdálkodás innovatív irányvonalait kutatják. Ugyanakkor az oktatáson és az ismeretterjesztésen túl a motivációs rendszer létrehozását tartom a legfontosabb ösztönzőnek, azt, hogy pénzügyileg is „biztatva” legyenek a gazdák arra, hogy foglalkozzanak a fenntarthatósággal. Az új KAP 2023-2027-es időszakában is hangsúlyosabbá váltak az ezzel kapcsolatos támogatások, ám ahhoz, hogy ez az ügyfél számára is vonzóvá váljon, a bankszektornak is tennie kell innovatív finanszírozási megoldásokkal.

Mindezek mellett van egy úgynevezett zöld vetőmag kezdeményezésünk is, aminek a lényege, hogy minden ügyfelünknek, aki 25 millió forintért vesz igénybe lízingfinanszírozást tőlünk mezőgazdasági gépek vásárlásához, 25 kilogramm környezet- és talajvédő vetőmag-keveréket adunk, ami másodvetésre alkalmas, egyúttal hozzájárul a termőföld megóvásához, a biodiverzitás fenntartásához. Ezzel arra is szeretnénk felhívni a szektor figyelmét, hogy tenni kell a talaj védelméért, mert a talajerózió egyre súlyosabb kérdéssé válik.

A K&H agrár CO₂ kalkulátora miben nyújthat segítséget a termelőknek, és milyen előnyei lehetnek számukra?

Annak érdekében, hogy motiváljuk és felhívjuk a cégek figyelmét a fenntarthatóságra, létrehoztuk az ingyenesen elérhető K&H agrár CO₂ kalkulátort. Azt láttuk ugyanis, hogy az agrárvállalatok mindössze 1 százaléka tudta megmondani, hogy az üzemi tevékenységének mennyi a karbonlábnyoma, pedig ez kellene legyen a nulladik lépés. A kalkulátor a cég által bevitt adatokból, az Agrárközgazdasági Intézet által fejlesztett és hitelesített, tudományos kritériumoknak megfelelő számítások alapján megadja az üzemi tevékenység karbonlábnyomát. Ezzel egyrészt a cégek tudatosságát is tudjuk fejleszteni, és a fenntarthatósági jelentésekhez szükséges információszolgáltatáshoz is segítséget jelenthet.

Másrészt az elmúlt években elképesztően megdrágultak az inputanyagok is, így ha ezt hatékonyabban és kevésbé intenzíven használja fel egy agrárcég, akkor amellett, hogy tehet a fenntartható gazdaságra történő átállásért, még komoly költséget is tud akár csökkenteni.

Egy agrárcég, hogyan tudja fenntarthatóbbá tenni a vállalkozását? Milyen lépéseket tehet ennek érdekében? 

Első lépésként fel kell mérni, hogy mekkora a cég karbonlábnyoma, hol tart egyáltalán az adott pillanatban a fenntartható működésben. A legtöbben tudják és látják, mi történik a talajainkkal, illetve, hogyan hatnak az aszályos időszakok a hazai földekre, ezért fontos az olyan mezőgazdasági gyakorlatok kialakítása, amelyekkel javítani lehet a talajok állapotát. Ilyen lehet például a precíziós növénytermesztés vagy a regeneratív gazdálkodás mélyebb megismerése, elemeinek alkalmazása. Ezekkel a gazdaságok akár néhány év alatt javíthatják talajuk minőségét, vízmegtartó képességét, ráadásul kevesebb inputanyag felhasználással is elérhetik a megszokott, magas terméshozamokat.

Miért jó az egy cégnek, ha komolyan foglalkozik a fenntarthatóság, környezetvédelem témakörével? Miért éri meg hosszú és rövid távon egy agrárvállalatnak/gazdaságnak, ha hangsúlyos lesz a stratégiájában?

Több hatás egyszerre érvényesül. Egyrészt költségcsökkenést tud elérni az a vállalkozás, aki ezt beépíti a stratégiájába, másrészt az új szabályozás már meg fogja mindezt követelni, és kényszerítő erő lesz a cégeknek. Hiszen a vállalatoknak 2024-26-tól a nem pénzügyi beszámolóikban be kell számolniuk ESG tevékenységükről, először a nagyoknak, később a közepeseknek és végül a kisvállalkozások szintjén is. Nem mehetünk el amellett sem, hogy komoly támogatások múlhatnak azon, mennyire foglalkozik egy agrárcég a fenntarthatóság kérdésével.

Habár Magyarországon egyelőre még kevésbé érezhető, de tőlünk nyugatra a vevői elvárások már egyre hangsúlyosabbak ezzel kapcsolatban. A lakossági fogyasztásban egyre fontosabb szemponttá válik, hogy annak a terméknek, amit az emberek levesznek a boltok polcairól, mekkora károsanyag-kibocsátással járt az előállítása, azaz kezd beépülni mindez a fogyasztói preferenciába is.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) összesítése szerint hazánk CO₂-kibocsátása 2021-ről 2022-re 7 százalékkal mérséklődött. Hogyan látja, ez a csökkenés a következő években felgyorsulhat, folytatódni fog? Mit lehet ennek érdekében tenni, mit tehetnek az agrárcégek azért, hogy a CO₂ kibocsátás tovább csökkenjen Magyarországon?

Ha kimondottan a mezőgazdasági kibocsátást nézzük, elmondható, hogy csak ebben a szektorban 12 százalékkal csökkent a környezetterhelés 2022-ben az előző évhez képest, habár ez összeköthető az állatlétszám csökkenésével is. Fontos, hogy a mezőgazdaság a jövőben is tegyen azért, hogy a CO₂-kibocsátása tovább csökkenjen, hiszen a cél és az európai elvárás is ebbe az irányba mutat. Ráadásul ennek úgy kellene megtörténnie, hogy eredményoldalon ne roppanjanak bele a vállalatok, sőt, középtávon fenntartható növekedést érjenek el - erre minden esély megvan és meg lesz Magyarországon. Szerintem a mostani tendencia a jövőben is tud folytatódni a precíziós, adatalapú, fenntartható, regeneratív működéssel, ám ehhez az kell, hogy a gazdák és a vállalatvezetők is így gondolkodjanak, a napi gyakorlatban ezeket minél erőteljesebben megjelenítsék, és megvalósítsák a szükséges technológiai fejlesztéseket.

Az agráriumban jellemzően mely ágazatok a legnagyobb széndioxid-kibocsátók?

A K&H agrár CO₂ kalkulátor létrehozásával erről már nemcsak elképzeléseink vannak, hanem számszaki bizonyítékaink is. Jól látszik például az eddig beérkezett adatok alapján, amit eddig is tudtunk, de most már mérni és kalkulálni is tudjuk, hogy a növénytermesztési ágazatban az egyik legnagyobb mértékben a műtrágya-felhasználás generál üvegházhatású gázokat. Ugyanakkor elmondható, hogy abszolút értékben az állattenyésztésben magasabb a kibocsátás főleg a trágyakezelés okán.

Címlapkép forrása: K&H Bank