Az elmúlt időszakban felfutó part menti építkezések, és az átgondolatlan fejlesztések rendkívül káros hatással vannak az élővilágra, a biológiai sokféleségre, a vízminőségre - mondta Horányi Tibor, a Nagy Tavak Koalíció munkatársa. A szakember szerint, bár összességében előremutató, hogy létezik hazánkban Nemzeti Vízstratégia, a baj, hogy a tervben bemutatott javaslatok nem minden esetben jutnak el a megvalósításig - olvasható a HelloVidék oldalán.

Magyarország vizeinek kevesebb mint 20%-a van jó ökológiai állapotban

Horányi Tibor emlékeztetett, hogy hazánk a leromlott állapotban lévő vizeinek kihatása van a vízi élővilágra, az ivóvíz készletekre, a vizekkel kapcsolatos egészségügyi problémákra. Az elmúlt évek aszályos időszaka továbbá rávilágított arra, hogy mennyire sérülékeny állapotban vannak az ország felszíni és felszín alatti vizei. Kiemelt fontosságú tehát a hazai vizek felmérése, vízmérlegek elkészítése, helyes vízkészletgazdálkodás megléte és a vizek állapotának javítása.

A Balatonnál történő építkezések kapcsán a szakember kifejtette, hogy a tó ökoszisztémája rendkívüli módon sérülékeny, és nagyban veszélyeztetik az átgondolatlan mennyiségű beépítések, megzavarva a természetes területeket. Horányi Tibor szerint a természetes területek szilárd burkolattal való lebetonozása, térkövezése, megváltoztatja a vízi ökoszisztéma természetes működését. A túlzott beépítés következtében az alul tervezett és épített infrastrukturális problémák miatt nőhet a természetes vizeinkbe, így a Balatonba is bejutó szennyezőanyagok sokasága. Ez ugyancsak káros hatással van az élővilágra, a biológiai sokféleségre, a vízminőségre és ebben az esetben is a turizmusra.

A túlzott építkezés természetesen negatív hatással van a biológiai sokféleség megmaradására, a természetes környezet megmaradására. A nádpusztulások és írtások komoly gondot okoznak a tó természetes tisztulásában. Nincs átgondolt nádgazdálkodás, a minőség fokozatosan romlik további vízminőségi problémákat okozva

- sorolta a Nagy Tavak Koalíció munkatársa.

A szakember beszélt arról is, hogy a változékony és nyáron extrém meleg időjárás a vízben lévő algák esetlenként nagyfokú szaporodását idézi elő, ami humán problémákat is okozhat, például bőrpanaszokat. A beépítés hatására a part menti növényzet és talaj felszínének változása miatt nő az erózió és az üledékképződés veszélye is. Ez tovább ronthatja a vízminőséget és csökkentheti a Balaton vízének tisztaságát - mondta Horányi Tibor.

Egyre nagyobb szerepe van a civil kezdeményezéseknek a tavak védelme érdekében

A Nagy Tavak Koalíció munkatársa beszélt arról is, hogy a magánszemélyek és civil szervezetek évek óta komoly küzdelmet folytatnak számtalan olyan esetben, ahol sem a helyi önkormányzat, sem az állam sem a beruházó nem tartja be a szabályokat, jogszabályokat, helyi rendeleteket. Horányi Tibor szerint ezeknek a példáknak az üzenete az, hogy ha az emberek kiállnak azon értékek mellett, amelyek környezetükben fontosak, akkor nagy esély van az átgondolatlan, nem transzparens és szükségtelen, olykor természet- és környezetkárosító beruházások megállítására. Jó példa erre a Tatai-tó partján lezajlott népszavazás, a Balaton partján számos beruházás megállítása, vagy az említett Fertő tavi beruházás sokadik alkalommal történt megállítása.

Veszélyeztetik-e az új akkumulátorgyárak hazánk vízfelhasználását?

Az akkumulátorgyártás ilyen mértékű hazai meghonosítása önmagában átgondolatlan és túlzó - mondta Horányi Tibor, aki szerint a kormány több 100 milliárdos támogatásokkal szállt be ezekbe a kétes hátterű, környezetvédelmileg számtalan alkalommal bizonyítottan káros kibocsátású vállalkozásokba. A szakember szerint ezek olyan beruházások, amelyek a termőterületeink kiárusításával, a gazdákról elvett magas koronaértékű talajokon, óriási területeken valósulnak meg.

Horányi Tibor szerint sosem látott kockázatot jelentenek a hazai vízkészletekre ezek a beruházások, amelyek során több esetben bizonyítottan rákkeltő anyagok jutottak a levegőbe, a talajba vagy a vizekbe. A Nagy Tavak Koalíció munkatársa elmondta, hogy a beruházások alkalmával semmilyen vízmérleg nem készül az adott településen. Az állam rendkívüli támogatást ad infrastruktúra fejlesztésekre, hogy a vezetékes vízhálózat rendelkezésre álljon a gyáraknál, a szakértők szerint ugyanakkor sokszor ellentmondó, alul kalkulált vízkészletekre, és nem a beruházás egészére, csak egyes ütemekre adnak be engedélyezési kérelmeket, adott esetben megtévesztve ezzel a hatóságokat.

Horányi Tibor az akkumulátorgyárak vízfelhasználását illetően emlékeztetett, hogy csak a Samsung akkumulátor gyárának közmű kapacitása 27 ezer m3 víz felhasználásra lett kiépítve, amelyből kb. 3000 m3 a kommunális és 24 ezer m3/nap az ipari víz igény. Debrecen esetében, amikor a TIVIZIG igazgatója közzétette a CATL gyár vízfelhasználási adatait, azonnal leváltották pozíciójából. Ennek az az előzménye, hogy a gyár technológiai leírásában csak az első gyár ütemére vonatkozó vízkapacitási adatokat tette közzé a környezethasználati dokumentáció.

Sem a vízfelhasználás módja és mennyisége, sem az energia szükséglet, sem az emberi egészségre, sem pedig a természetes élőhelyekre gyakorolt hatások tekintetében nem készült környezeti hatástanulmány, nemhogy összefüggő szakmai stratégia az iparág Magyarországra történő tömeges betelepítése előtt

- húzta alá a szakember.

Az akkumulátoripari beruházásokat a magyar állam eddig mintegy 1500-2000 milliárd forinttal támogatta már, amelyhez még hozzáadódnak a különböző közmű fejlesztési támogatások. Eközben a hazai ivóvízellátás színvonala egyre rosszabb: a szakértők becslései alapján minimum 3000 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy a még mindig hiányos és rossz állapotú ivóvízhálózatot elfogadható állapotba lehessen hozni.

Horányi Tibor szerint ezek a beruházások a fentebb kifejtett problémákon kívül természetes élőhelyeket szüntetnek meg, torzítanak el, ivóvíz bázisokat veszélyeztetnek. A hatalmas mennyiségű veszélyes hulladékot termelő iparág megtervezésekor nem fordítottak kellő figyelmet a keletkező hulladékok raktározási, szállítási és feldolgozási folyamataira. Rendszeresen fordulnak elő illegális akkumulátor-alapanyag és veszélyes hulladéktárolási esetek, környezeti veszélyeztetések; a feldolgozó üzemekben gyakoriak a súlyos mérgezéssel, tűzesettel, vagy robbanással járó technológiai balesetek.

Mennyire nevezhető sikeresnek a Nemzeti Vízstratégia?

A Nagy Tavak Koalíció munkatársa beszélt arról is, hogy a Nemzeti Vízstratégia, vagyis Kvassay Jenő terv egy szakmai anyag, amelyet hazai szakemberek alkottak meg a jelenleg is érvényben lévő szabályozásokkal és adottságokkal összhangban. Az anyag hordoz előremutató terveket, összefoglalja azt, amit a természet- és környezetvédelmi szakemberek is javasolnak és kérnek. A probléma a kialakult helyzettel van. Egy 2024-es Állami számvevőszéki jelentés sajnos több olyan aggasztó dologra rávilágított, melyek a jelenleg kialakult, teljes Magyarországot érintő problémák forrásai - ismertette Horányi Tibor. A jelenlegi rendszer szerint Magyarország vízügyei 8 minisztérium vagy hatóság jogkörében vannak. A jelentés kifejezetten hiányosságnak tartja, hogy nincs egy, az összehangolt stratégiai tervezés és koordináció ellátására kijelölt felelős, irányító intézmény vagy intézményesített fórum.

A jelentés szerint összességében előremutató, hogy létezik Nemzeti Vízstratégia, a baj ott van, hogy a tervben bemutatott javaslatok nem minden esetben jutnak el a megvalósításig, nincs megfelelő költségvetés csatolva a programokhoz - mondta el Horányi Tibor, hozzátéve, hogy a felügyelet sokszor széttagolt és olyan szaktárcáknál van, akikhez nem igazán kéne tartoznia, vagy komoly szaktudásra lenne hozzá szükség. Sokkal komolyabb megvalósítási hatékonyságra és központosított ügymenet kellene ahhoz, hogy legnagyobb kincsünkkel, hazai vizeinkkel megfelelően bánjunk - jegyezte meg.

Miért változtathatta meg Magyarország a korábbi álláspontját az uniós természetvédelmi törvény kapcsán?

Horányi Tibor szerint ebben az esetben Magyarország lehetett volna a mérleg nyelve, de végül nem így lett. Azonban nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy másik fél tucat európai ország sem állt ki a tervezet végső bevezetése mellett. A szakember szerint Ausztriától Svédországig számos szakmai érv hangzott el azzal kapcsolatban, hogy miért nem támogatják a törvény hatályba lépését.