Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az elmúlt 13 év alatt látjuk azt, hogy radikálisan változott a klíma. Egyre több a hőségnap, amikor 30 fok felett van a hőmérséklet, és a besugárzás egy komoly stresszfaktort jelent a növényeknek. A másik, hogy a csapadékeloszlás is szélsőséges irányba változik. Van egy-egy nagy zivatar, amikor a megszokottnál jelentősen több csapadék hullik, de utána hetekig vagy hónapokig semmi. A tavaszi fagybetörés is általánossá válik, ami a gyümölcstermesztőknek jelent nagy problémát. Idén is volt egy korai, februári felmelegedés, és utána egy fagybetörés, ami jelentős károkat okozott. Télen pedig a nagy fagyok régóta elkerülnek minket, általában melegebb, enyhébb, hóborítástól mentes telünk van. Példának említhetném, amire sokan felkapták a fejüket, 2022-ben volt nagyon látványos és minden korábbinál extrémebb helyzet, amikor a Dél-Alföldön kisültek a növények, a kukorica termőterülete lenullázódott. Ez és a hasonló történések fordítják a gazdák figyelmét az alternatívák felé, hogy hogyan lehet vízmegőrző módon gazdálkodni, hogyan lehet a talaj termékenységét jobban megtartani, talajvízmegtartó képességét fokozni, és persze az is, hogy milyen növényfajokat, illetve azoknak milyen fajtáit lehet még egyáltalán termeszteni biztonsággal
- mondta a HelloVidéknek Dr. Dexler Dóra, okleveles növényorvos, Ph.D Okleveles tájépítészmérnök, az ÖMKi - Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője.
Ezt sok magyar gazda nem veszi komolyan, pedig sokat nyerhetnének vele
Elmondta azt is, hogy adaptálni kell a mezőgazdasági rendszerünket vagy akár a háztáji kertünket, hogy bírja ezeket az új körülményeket. Ez egy komplex kihívás, és a nemesítésben is nagy vita van, hogy mi a jó út a klímaváltozás okozta abiotikus károk kezelésében. Itt egymásnak feszül két ellentétes álláspont. Az egyik az új technológiájú GMO-kat favorizálja, és általában emögött a korábbi GMO-s cégek állnak, hogy az új génszerkesztési technikákat ki kéne venni a GMO szigorú szabályozása alól Európában, és akkor mennyivel könnyebb lenne szárazságtűrő, betegségeknek, klímaváltozásnak ellenálló növényeket előállítani, amiket utána termeszthet az európai gazdaközösség. A másik oldal pedig azt mondja, hogy álljon meg a menet, mert azok a szabadalmak, amelyek terhelik az új generációs géntechnológiával előállított növényeket, azok a nagy konszernek, amelyek ilyenformán koncentrálják a hatalmukat az egész ágazat fölött, mert ők rendelkeznek ezekkel az új fajtákkal, meg ezzel a technológiával, ez nem egy jó irány, mert a kis nemesítők meg a szabadon nemesíthető fajták elől elszívják a levegőt.
Igenis van más megoldás is, az ökológiai gazdák is azt mondják, hogy nem feltétlenül szabad kockáztatnunk a géntechnikákkal, hanem vannak hagyományos nemesítési megoldások, amelyekkel jó eredményt lehet elérni. Ilyenekkel mi is foglalkozunk az ÖMKI-ben, ez azt jelenti, hogy nem feltétlenül egy adott genetikát ismétlő, egységes fajtát használunk, hanem lehet pl. populációkat használni, ahol nagyobb a változatosság, ezáltal könnyebben alkalmazkodik. Mindig van közte olyan, amelyik alkalmazkodásra képes ilyen extrém körülmények között is, mint amilyeneket megélünk. Ez is egy jó lehetőség. Az EU-ban pedig nemrég fogadták el az ökológiai szaporítóanyagokat szabályozó rendelet szövegét, még az Európai Parlament utolsó ülésén, ebbe az irányba - hogy diverzebb növényi szaporítóanyagokkal dolgozzunk - várhatóan megnyílik az út még inkább.
A teljes interjú ide kattintva olvasható.
