Az ökológiai gazdálkodás, noha visszafogottabb tempóban, de mind területi, mind termelési, mind pedig kereskedelmi szempontból egyaránt tovább növekedett 2023-ban. A globális statisztikai adatok alapján 2023 végére 98,9 millió hektáron folyt ökogazdálkodás, ami a világ mezőgazdasági területeinek 2,1%-át teszi ki. Az öko területek több mint fele, 53 millió hektár Ausztráliában található, ezt követi India 4,5 millió hektárral és Argentína 4 millió hektárral. 188 országban zajlik ellenőrzött ökológiai gazdálkodás, 22 országban haladja meg az öko területek aránya a 10%-ot a teljes mezőgazdasági területhez képest, ebből 16 európai ország. A legmagasabb öko területaránnyal Liechtenstein (44,6%), Ausztria (27,3%) és Uruguay (25,4%) rendelkezik. A világon 4,3 millió gazda műveli ökológiai ellenőrzési rendszerben a földeket, több mint felük (2,36 millió) Indiában található. A globális biopiac 2023-ban enyhén, de tovább nőtt, elérve a 136,4 milliárd eurós éves forgalmat - derült ki az ÖMKi közleményéből.

Az Európai Unió ökológiai művelésű területei stabilan tovább növekedtek 2023-ban, elérve a 17,7 millió hektárt, ami a teljes mezőgazdasági terület 10,9%-a. Spanyolország átvette a vezető szerepet Franciaországtól a legnagyobb öko területméret tekintetében, 3 millió hektárral. Az EU-ban az öko területek 43%-a (7,7 millió ha) szántóföldi kultúra, 42% (7,4 millió ha) gyep, 13% (2,3 millió ha) ültetvény. 435 000 gazda műveli ökológiai rendszerben a földeket az Unióban, a legtöbb (84 191) Olaszország területén. A bio tanúsított feldolgozók számában szintén Olaszország, az importőrök tekintetében pedig Németország vezet.

Az EU a biotermékek második legnagyobb piaca

Az Egyesült Államok 59 milliárd eurós piaca után az Európai Unió a második legnagyobb egységes biotermék piac a világon, 46,5 milliárd eurós éves forgalommal. Az öko területek és a biogazdák számával együtt növekszik az európai biotermék fogyasztás és kereskedelem is. 2023-ban az európai piac mutatta a legerősebb növekedést az öko termékek forgalmát tekintve a világon. Az Európai Uniós piac a 2022-es, többtényezős megtorpanás (orosz-ukrán háború, emelkedő energiaárak, növekvő megélhetési költségek és infláció) után 2023-ban 2,9%-kal növekedett, Észtországban és Hollandiában kiemelkedő, kétszámjegyű (+13% és +12,5%) növekedést mutatva. Németország továbbra is a legnagyobb forgalmú piac Európában, évi 16,1 milliárd eurónyi ökotermékkel. A 2023-as fellendülés a fogyasztói bizalom és a biotermékek iránti kereslet megújulását jelzi, mely várhatóan 2024-ben is folytatódik.

Ez sokat hozhat a konyhára: egyre többen termelnek így növényeket az EU-ban

Egyre nagyobb népszerűségnek örvend a hazai és az uniós termelők körében is a biogazdálkodás.

Az elmúlt évtizedben (2014-2023) a bioélelmiszerek kiskereskedelmi forgalmának értéke és a fejenkénti költés mértéke is megduplázódott. 2023-ban az európai fogyasztók átlagosan 66 eurót költöttek bioélelmiszerre (az EU-s tagállamokban átlagosan 104 eurót). A világon Svájcban a legmagasabb az egy főre jutó bioélelmiszer költés (468 euró), ezt követi Dánia (362 euró/fő) és Ausztria (292 euró/fő). A korábbi évekhez hasonlóan Dániában a legmagasabb a bioélelmiszerek piaci részesedése (11,8%), melyet szorosan Svájc követ 11,6%-kal.

Egyes bio élelmiszer termékeknek kiemelkedően magas piaci részesedése van, ilyen a bio tojás, amely a svájci és a dán tojáspiac forgalmának is több mint 30%-át teszi ki. A bio zöldségek és gyümölcsök szintén sok országban 10% fölötti arányt képviselnek a teljes zöldség-gyümölcs kiskereskedelmi forgalomban. A bioélelmiszerek kapcsán több országban megfigyelhető, egyértelmű trend a vendéglátásban és a közétkeztetésben felhasznált mennyiségek növekedése.

Magyarország a globális mezőny első negyedében

Magyarországon 2023-ban 320 251 hektáron 5983 termelő gazdálkodott minősített ökológiai rendszerben, ezzel a mezőgazdasági területeink 6,4%-a volt ökológiai művelésben. Az országok világrangsorában a 25. legnagyobb öko területtel és a 33. legmagasabb öko részaránnyal rendelkezünk, bekerülve így a globális mezőny első negyedébe.

Folyamatosan fejlődik a közép-kelet-európai régió

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) szervezésében 2012 óta zajló, immár hagyományos közép-kelet-európai döntéshozókat felvonultató szekcióban magyar, cseh, lengyel, ukrán, albán, és román agrárminisztériumi képviselők mutatták be országuk aktuális ökológiai mezőgazdasági és élelmiszerforgalmi helyzetét. A régió országaiban évről-évre tapasztalható a bővülés az öko élelmiszerek termelésében.

A régió legtöbb országában növekedett az ökológiai művelésű területek részaránya, a területalapú támogatások mellett kiemelt hangsúlyt kap az ökológiai élelmiszer előállítás és a belföldi piacok fejlesztése. A fogyasztói edukációval párhuzamosan több biztató kezdeményezést is láttunk a biotermékek felhasználási arányának növelésére a közétkeztetésben. A szakpolitikai jó gyakorlatok és eredmények megosztása mellett a szekció célja a nemzetközi közönség figyelmének ráirányítása a régióra, ami az export kereskedelem fellendítését is szolgálja

- összegezte a szekció tanulságait Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője, az IFOAM Organics Europe alelnöke.