Idén először 3 napos az Agrárszektor 2024 konferencia!
A Portfolio Csoport év végi Agrárszektor Konferenciája ma már az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény a hazai agrárgazdaságban. A rendezvény exkluzivitását és különlegességét az adja, hogy egyedülállóan átfogó és részletes módon jeleníti meg a mező- és élelmiszergazdaságot érintő legaktuálisabb témákat. A rendezvényre idén először konferencia előesttel is készülünk!
Regisztráljon most még EARLY BIRD áron!
Javában zajlik a barcogás időszaka, amikor a dámszarvas bikák az erdő sűrűjében, zavarástól mentes területeken gyülekezve igyekeznek minél több tehenet maguk köré csalogatni. A párzás fő időszaka október 10-20. közé esik, így a tehenek mintegy 70 százaléka ebben a hónapban, 24 százaléka pedig novemberben termékenyül meg.
A faj főként a sűrű aljnövényzetű, laza talajú, tisztásokkal tarkított helyeket kedveli, ahol a hímek először a legjobb barcogóhelyekért küzdenek meg egymással, majd ezt a rituálét követi a párzás. Egy bikának akár több barcogóteknője is lehet, ahová évről évre visszajár.
Erre az időszakra, október 1. és december 31. közé esik a golyóérett dámbikák vadászati idénye is. Ehhez kötődően az Országos Vadgazdálkodási Adattárból kiderül, hogy a 2023/2024. vadászati évben 23 446 dámszarvas került terítékre, ami 13,6 százalékkal több az előző évinél. A jelentett állomány ehhez képest 2024. tavaszán 47 657 példány volt, ami 3,7 százalékos növekedést jelent. A teríték növelése és a magas hasznosítási arány sem okozta ugyanakkor az állomány csökkenését, sőt a szakemberek szerint a gímszarvashoz hasonlóan a dámszarvasnál is feltételezhető a jelentettnél nagyobb számú tényleges állomány. Mint azt a szakértők hozzáteszik: az elmúlt évtizedben megemelt lelövések fenntartása és további növelése szükséges ahhoz, hogy a gím- és a dámszarvas egyedszáma és a velük összefüggő viták is csökkenjenek.
Egyre több ilyen állat él Európában: rohamosan nő a számuk a kontinensen
A dámok és a klímaváltozás
A dámokról az is elmondható, hogy nem kedvelik a sziklás, nedves talajú területeket, sőt a hótakartót és a havas napokat sem. A klímaváltozás kapcsán tapasztalható enyhe telek tehát akár még kedvezhetnének is a boreális és mérsékelt égövi erdőkben élő dámoknak. Egy Global Change Biology szaklapban megjelent tanulmány szerint erre valóban utal több tényező is, a száraz-forró nyarak azonban már meghaladhatják élettani tűréshatáraikat, ami az állatok részéről komolyabb alkalmazkodást igényel.
Kiadták a vörös listát: riasztó a helyzet, Magyarországon is nagy a baj
Gyorsan terjed hazánkban az agancstőrothadás
A dámokat, őzeket és gímszarvasokat is érinti egy rejtélyes megbetegedés, amelynek okait és hátterét egyelőre nem sikerült pontosan megmagyarázni. A magyar vadászok 25-26 éve, Tolna és Somogy megyében tapasztalták először, hogy egyes példányok agancsa furcsa módon deformált, az agancstőnél pedig gennyes váladék szivárog. A jelenség okozta abnormális agancsok eleinte kuriózumot jelentettek a torz trófeákat kedvelő vadászok számára, később azonban kiderült, hogy a rejtélyes kór jelentős anyagi veszteséget okoz a vadgazdálkodóknak.
A közbeszédben agancstőrothadásnak, a szakmai nyelvben viszont agancstő körüli idült, deformáló gyulladásnak elnevezett betegségről azóta kiderült, hogy nem újkeletű probléma, bármely életkorban támadhat, sőt nemcsak hazánkban, de más országokban is előfordul.
Tehetetlenek a szakemberek: rejtélyes betegség támadja a magyarországi őzeket
A szakértők eleinte arra gyanakodtak, hogy a rejtélyes tüneteket valamilyen baktérium okozza, ezt azonban az Országos Állategészségügyi Intézet vizsgálatai alapján már korábban ki lehetett zárni. A több hazai kutatóközpont és egyetem részvételével azóta zajló kutatások szerint a trófeaépítési és szaporodásbiológiai problémák hátterében sokkal inkább több mikotoxin együttes hatására bekövetkező immunszupresszió állhat, amely a csont-hám kapcsolat megbomlását, máj- és vesekárosodást, heregyulladást és hormonális zavarokat is okoz az érintett állatoknál.
Ezt az elképzelést igazolhatja az a közelmúltban megjelent szakcikk is, amely alapján a különféle mikotoxinokat már hét hazai erdőből származó 72 vemhes dámszarvas tehén és borjaik májából is sikerült kimutatni a magyar kutatóknak. Ezen túl az is kimondottan aggasztó körülménynek számít, hogy néhány mikotoxin jelenlétét már nemcsak az állatok számára takarmányként kijuttatott kukoricában, napraforgóban és szójában, de a természetes tápláléknövényeikben, így a mogyorófélékben és a tölgymakkban is bizonyították a szakemberek. A háttérben tárolási, kezelési és kijuttatási hibák is állhatnak, így a betegség okainak feltárása mellett rendkívül fontos lenne a takarmányozási problémák mielőbbi megoldása is.
