Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Javában zajlik a barcogás időszaka, amikor a dámszarvas bikák az erdő sűrűjében, zavarástól mentes területeken gyülekezve igyekeznek minél több tehenet maguk köré csalogatni. A párzás fő időszaka október 10-20. közé esik, így a tehenek mintegy 70 százaléka ebben a hónapban, 24 százaléka pedig novemberben termékenyül meg.
A faj főként a sűrű aljnövényzetű, laza talajú, tisztásokkal tarkított helyeket kedveli, ahol a hímek először a legjobb barcogóhelyekért küzdenek meg egymással, majd ezt a rituálét követi a párzás. Egy bikának akár több barcogóteknője is lehet, ahová évről évre visszajár.
Erre az időszakra, október 1. és december 31. közé esik a golyóérett dámbikák vadászati idénye is. Ehhez kötődően az Országos Vadgazdálkodási Adattárból kiderül, hogy a 2023/2024. vadászati évben 23 446 dámszarvas került terítékre, ami 13,6 százalékkal több az előző évinél. A jelentett állomány ehhez képest 2024. tavaszán 47 657 példány volt, ami 3,7 százalékos növekedést jelent. A teríték növelése és a magas hasznosítási arány sem okozta ugyanakkor az állomány csökkenését, sőt a szakemberek szerint a gímszarvashoz hasonlóan a dámszarvasnál is feltételezhető a jelentettnél nagyobb számú tényleges állomány. Mint azt a szakértők hozzáteszik: az elmúlt évtizedben megemelt lelövések fenntartása és további növelése szükséges ahhoz, hogy a gím- és a dámszarvas egyedszáma és a velük összefüggő viták is csökkenjenek.
Egyre több ilyen állat él Európában: rohamosan nő a számuk a kontinensen
A dámok és a klímaváltozás
A dámokról az is elmondható, hogy nem kedvelik a sziklás, nedves talajú területeket, sőt a hótakartót és a havas napokat sem. A klímaváltozás kapcsán tapasztalható enyhe telek tehát akár még kedvezhetnének is a boreális és mérsékelt égövi erdőkben élő dámoknak. Egy Global Change Biology szaklapban megjelent tanulmány szerint erre valóban utal több tényező is, a száraz-forró nyarak azonban már meghaladhatják élettani tűréshatáraikat, ami az állatok részéről komolyabb alkalmazkodást igényel.
Kiadták a vörös listát: riasztó a helyzet, Magyarországon is nagy a baj
Gyorsan terjed hazánkban az agancstőrothadás
A dámokat, őzeket és gímszarvasokat is érinti egy rejtélyes megbetegedés, amelynek okait és hátterét egyelőre nem sikerült pontosan megmagyarázni. A magyar vadászok 25-26 éve, Tolna és Somogy megyében tapasztalták először, hogy egyes példányok agancsa furcsa módon deformált, az agancstőnél pedig gennyes váladék szivárog. A jelenség okozta abnormális agancsok eleinte kuriózumot jelentettek a torz trófeákat kedvelő vadászok számára, később azonban kiderült, hogy a rejtélyes kór jelentős anyagi veszteséget okoz a vadgazdálkodóknak.
A közbeszédben agancstőrothadásnak, a szakmai nyelvben viszont agancstő körüli idült, deformáló gyulladásnak elnevezett betegségről azóta kiderült, hogy nem újkeletű probléma, bármely életkorban támadhat, sőt nemcsak hazánkban, de más országokban is előfordul.
Tehetetlenek a szakemberek: rejtélyes betegség támadja a magyarországi őzeket
A szakértők eleinte arra gyanakodtak, hogy a rejtélyes tüneteket valamilyen baktérium okozza, ezt azonban az Országos Állategészségügyi Intézet vizsgálatai alapján már korábban ki lehetett zárni. A több hazai kutatóközpont és egyetem részvételével azóta zajló kutatások szerint a trófeaépítési és szaporodásbiológiai problémák hátterében sokkal inkább több mikotoxin együttes hatására bekövetkező immunszupresszió állhat, amely a csont-hám kapcsolat megbomlását, máj- és vesekárosodást, heregyulladást és hormonális zavarokat is okoz az érintett állatoknál.
Ezt az elképzelést igazolhatja az a közelmúltban megjelent szakcikk is, amely alapján a különféle mikotoxinokat már hét hazai erdőből származó 72 vemhes dámszarvas tehén és borjaik májából is sikerült kimutatni a magyar kutatóknak. Ezen túl az is kimondottan aggasztó körülménynek számít, hogy néhány mikotoxin jelenlétét már nemcsak az állatok számára takarmányként kijuttatott kukoricában, napraforgóban és szójában, de a természetes tápláléknövényeikben, így a mogyorófélékben és a tölgymakkban is bizonyították a szakemberek. A háttérben tárolási, kezelési és kijuttatási hibák is állhatnak, így a betegség okainak feltárása mellett rendkívül fontos lenne a takarmányozási problémák mielőbbi megoldása is.
