Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A friss emberi vizelet 95 százalékban vízből áll, a maradék 5 százalék pedig olyan vegyületekből, amelyek a növények számára hasznosítható tápanyagokat és mikrotápanyagokat, például nitrogént, foszfort, káliumot, karbamidot és kreatinint tartalmaznak – ebből indultak ki a University of Birmingham és a L'Institut Agro Montpellier kutatói, amikor a témával kapcsolatos kísérletekbe kezdtek egy spenótkultúrán.
Szuperhatékony módszer a műtrágyák helyett: ez működhet, mégse használja senki
Az Applied Soil Ecology című szakfolyóiratban közzétett eredmények szerint az egy évig tárolt vizelet még nagy mennyiségben alkalmazva is csak csekély hatással volt a talaj baktériumközösségére, és minimális változást okozott a talaj pH-értékében és sótartalmában. A kutatók azonban felfigyeltek arra is, hogy az emberi vizeletel való trágyázás a szintetikus műtrágyához képest megnövelte a nitrifikáló és denitrifikáló baktériumcsoportok relatív mennyiségét, ami arra utalhat, hogy a vizelettel történő trágyázás során több nitrogén-oxid kerülhet a légkörbe.
Kutatásunk rávilágít az emberi vizelet újrahasznosításában rejlő lehetőségekre a mezőgazdasági fenntarthatóság fokozása, valamint a szennyvizekkel kapcsolatos problémák és a szintetikus műtrágyáktól való függőség csökkentése érdekében. A tárolt vizelet biztonságosan alkalmazható a növény-talaj rendszerben anélkül, hogy negatívan befolyásolná a talaj mikrobiomját
– nyilatkozott az eredményekről Manon Rumeau, a University of Birmingham kutatója, a tanulmány társszerzője.
Itt a megoldás a drága műtrágya helyett? Ez tényleg működhet a földeken
Bár az elképzelés elsőre furcsának tűnhet, az eredmények valóban fontos lépést jelenthetnek a fenntarthatóbb mezőgazdasági gyakorlatok felé. Az emberi vizelet alkalmazásával ugyanis csökkenthető lenne a szennyvíztisztító rendszerekre nehezedő teher és a szintetikus műtrágyák felhasználása is, ami hosszú távon eredményezheti a talaj és a vízkészletek szennyeződésének csökkenését.
