Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A talajok általában 45% ásványi anyagot (homok, iszap, agyag), 5% szerves anyagot, 25% vizet és 25% levegőt tartalmaznak. A jó szerkezetes talaj pórustereiben - gondoljunk egy szivacsra, vagy kenyérdarabkára - „kötődik meg” a víz és a levegő. Az idő előrehaladtával a talajforgatással, a talaj nehézgépekkel történő keverésével, a talaj szervesanyagpótlásának hiányával folyamatosan csökken, és végül teljesen megszűnhetnek a hasznos pórusterek, így romlik a beszivárgás és felszámolódnak a biológiai ragasztók, amik biztosítják talajaink szerkezetét. Fentiek szerint tehát az összetartó erőt elveszejtő vázalkotókat elfújja a szél - írja a NAK.
A megoldás tehát ezen „por” alkotók „újraragasztása” a kalcium mellett szervesanyagokkal, mikróbákkal stb. A talajok szerkezetének stabilitása tehát részben biológiai, részben kémiai eredetű. Ott, ahol rendben van a kémia - a tápanyagok egyensúlya, a szerkezet szempontjából különösen a kalcium (Ca) és a magnézium (Mg) aránya fontos - és a biológia - megfelelő talajélet -, ott a talaj levegőellátása, víz- és tápanyag-gazdálkodása is jól működik. Hogyan növelhetjük a talajunk szervesanyagkészletét, javítsuk a biológiai életét? A szakirodalom és a már gyakorló gazdák véleménye alapján:
- Minimum 3-4 növény termesztését illesszük be a vetésforgóba.
- A talajművelés során a talajbolygatást minimalizáljuk, a művelési időpont talajállapottól függően válasszuk meg.
- Tarlómaradványokat lehetőleg tartsuk a táblán.
- A talajfedést biztosító növénykultúrák termesztése (zöld növényi borítottság, mulcs).
- Évelők termesztése.
- Szervestrágya - szennyvíziszap stb. - felhasználás.
A dús és váltakozó mélységbe hatoló és csaknem folyamatos gyökérzet biztosíthatja leginkább talajaink számára a megújulást, a megfelelő kondíciót, a megfelelő talajéletet, hiszen a talajaink egy élő közeget alkotnak, mely „olyan, mint a gyerek, etetni, s itatni kell”. Ezen túlmenően ne feledjük talajaink időnkénti mésztrágyázását, hiszen a kalciumnak fontos szerepe van a morzsalékos talajszerkezet kialakításában is. Fentiek miatt is fontos lehet a takarónövények alkalmazása a betakarítást követően, persze a lehulló csapadék talajba történő tárolása mellett.
Egyes területeken gazdálkodók véleménye szerint takarónövény után a főnövény tovább bírta a szárazságot, üdébbek, zöldebbek maradtak a növények, hiszen a gyökerek mélyebbre tudtak hatolni azokon a gyökércsatornákon, amelyeket a takarónövény készített elő. Persze a szakértők javaslata szerint egy nyári betakarítású növény (búza, repce stb.) után egy tavaszi növény (kukorica, napraforgó, szója stb.) elé takarónövényezzünk a mi éghajlati viszonyaink mellett. Az ősszel lekerülő kapások után egy tavaszi elé áttelelő keveréket tartanak megfelelőnek.
Amennyiben a szerkezetesség még adott, vagy már alakul újra, úgy azt tartsuk is fenn az alkalmazott agrotechnikákkal is:
- Menetszám, illetve haladási sebesség csökkentése
- Az erőgépek és művelőeszközök járókerekeinek taposásából eredő tömörödés csökkentése (alacsony-nyomású, széles gumiabroncsok használata).
- Mulcs alkalmazásával - csökken a talajra nehezedő nyomás, véd a nagyesők idején a talajszemcsék szétesésétől, táplálja a talajlakó élőlényeket, csökkenti a kipárolgást stb.
- Forgatás minimalizálására irányuló talajművelés.
Pár év múlva ténylegesen érezhető a hatása, de el kell kezdeni, hiszen alkalmazkodni kell a változatos időjáráshoz. Leírtakon túl megfontolandó a fasorok, fássávok létesítése fenntartása, hiszen természetes szélfogók, stabilizálják a mikroklímát, csökkentik a párolgást, hűtik a légkört. Fentiek elősegítik talajaink és vizeink helybentartását, és nem fújja el könnyedén a szél.