Mégis úgy látszik, hogy a termőtalajok romlását nem sikerült megállítani. Egyes kutatások szerint évente világviszonylatban mintegy 75 milliárd tonna termőtalaj fogy el, ez naponta 20–25 millió hektárt jelent. Dr. Dobos Endre szavait idézve a talajromlás üteméről: „Lassan, de biztosan belecsúszunk a szakadékba, és mire ott leszünk a szélén, már olyan gyors lesz a folyamat, hogy akkor már nem az előttünk álló éveket fogjuk számolni, hanem a másodperceket.”

Milyen okok vezetnek a termőtalajok eltűnéséhez, romlásához?

Az infrastruktúra fejlesztése, a lakóövezetek, gyárak építése miatt is fogy a termőtalaj. A helytelen talajművelési gyakorlat, a szakmailag indokolt vetésforgó hiánya, az okszerűtlen műtrágya- és vegyszerhasználat, valamint a talaj növényekkel való borítottságának mellőzése mind hozzájárulhat a talajpusztuláshoz. Ezt tovább súlyosbítják a klímaváltozás káros hatásai. A hirtelen nagy mennyiségben lezúduló csapadék eróziót okozhat. A tartós csapadékhiány és magas hőmérséklet aszályos időszakot eredményezhet. Terméketlenné válik a talaj és elindulhat az elsivatagosodás folyamata.

Ahogy lassan elfogy a termőföld és várhatóan erősödnek a klímaváltozás káros hatásainak következményei, úgy élelmezési gondok léphetnek fel. A növekvő világnépességet nem tudja eltartani a csökkenő növénytermesztési terület.

Milyen megoldási utakat ismerünk?

Először is a talajadottságokat jól kell ismerni, csak „pontos diagnózis” után lehet a „komplex gyógymódot” alkalmazni. A talajok romlásának fő oka, hogy gyérül a talajélet, csökken a mikrobák (talajbaktériumok, gombák, algák) száma és fajgazdagsága. Így az elszegényedett, sérült mikrobiális környezet kevésbe tudja ellátni feladatát (pl. tápanyag-szolgáltatást, vízmegtartást, patogén mikrobák elnyomását, a szármaradványok lebontását). A sérülést a különböző stresszek okozhatják, pl. tartós csapadékhiány vagy a vegyszerek okozta stressz.

Tulajdonképpen minden talajregenerálási törekvés a talajélet helyreállítását célozza. Így a bolygatás nélküli, minimális talajmozgatással járó talajművelés. A szántás során ugyanis az aerob és anaerob viszonyokat megváltoztatjuk, ezzel számos baktérium pusztulását idézhetjük elő, mert megváltoznak a körülményeik. Az okszerű vegyszer- és műtrágyahasználattal csökkentjük a stresszt a talajélet számára. Azzal, hogy szinte egész évben talajtakarást biztosítunk, megakadályozzuk a talaj kiszáradását, a szén eltávozását és egyben támogatjuk a szerves anyag és a talajélet felépülését. Fontos a jó vetésforgó és a zöldkeverék alkalmazása is a diverzifikáció miatt. A szármaradványokat mindig vissza kell forgatni. Javasolt a talajok és szármaradványok mikrobiológiai kezelése is. A biostimulátorok és a mikrobiológiai készítmények használata pedig bizonyítottan képes a talajt javítani, a növények egészséges növekedését, fejlődését támogatni.

Ma már ott tart a talajmikrobiológiai tudásunk, hogy olyan hasznos baktériumokat a talajba tudunk oltani, melyek tápanyagot biztosítanak és tárnak fel a növények számára, növényi hormon termelésükkel a növekedést, fejlődést támogatják. Ezen kívül talajszerkezetet építenek és a patogén gombák szaporodásának gátlásával növénybetegségeket előznek meg.

A Magyar Talajvédelmi Szövetség a Nébih-hel közösen 9 éve tartamvizsgálatot folytat talajoltó baktériumkészítményekkel Pécsett, különböző növénykultúrákban. Az eddigi eredmények azt mutatták, hogy a kezelt területek termésátlagai minden esetben meghaladták a kontrollt, vagyis a kezeletlen területek átlagait, de még a pozitív kontrollét is (+50 kg/ha nitrogén). A baktériumos talajoltás hatására a minőségi paraméterek is javultak.

Különböző mikrobiológiai termékek hatása a termékhozamra (Forrás: Pénzes Éva)

Örvendetes tény, hogy egyre több gazda vallja tapasztalatai alapján, hogy változtatni kell az eddigi megszokott növénytermesztési technológián, rutinon. Precíziós szemlélettel és állandó szakmai érdeklődéssel, nyitottan kell az új technológiákra, készítményekre tekinteni. A gazdálkodóknak meg kell osztani az eredményeket, tapasztalatokat és egymást segítve közösen kell gondolkodni.

A cikk szerzője: Pénzes Éva, Magyar Talajvédelmi Baktériumgyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége