Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A tengerek által elnyelt szén-dioxid mennyiségét eddig tévesen becsültük meg; új adatok alapján a valós helyzet rosszabb lehet a vártnál. A Föld légköri egyensúlyának fenntartásában kulcsszerepet játszó óceánok a globális szén-dioxid-kibocsátás mintegy 26 százalékát nyelik el, amelynek nagy részét fitoplanktonok hasznosítják, melyek végül 'tengeri hó' formájában a mélybe kerül. Egy friss kutatás szerint azonban az elhalt szervezetek nem süllyednek le egyszerűen és egyenletesen; gyakran lassulnak a maguk után húzott nyálka hatására és lebegnek, a különböző élőlények pedig elfogyasztják a tétován süllyedő maradványokat. Így a szén-dioxid tárolásának mértékét eddig túlbecsültük, ami komoly következményekkel jár a klímaváltozási modellek pontosságára - írja az Index.
Durvul a helyzet: nagy veszélybe kerülhet az emberiség
Manu Prakash, a tanulmány egyik szerzője és kollégái egy speciális eszközt is építettek, hogy megfigyelhessék a tengeri hó viselkedését. Maine partjainál gyűjtött, 80 méter mélyről származó minták vizsgálatakor egy vízzel töltött forgó dobban lebegtették a részecskéket, amelyeket egy mikroszkóppal figyeltek meg, stabilizátorokkal kiegészítve a hajó mozgásának kivédésére. A kísérlet során mesterséges részecskék hozzáadásával vált láthatóvá a nyálkás réteg, amely lelassítja a részecskék süllyedését, megállapítva, hogy a 100 méteres mélységig a tengeri hó kétszer annyi időt tölt a vízben, mint azt korábban hitték.
Tényleg a vesztébe rohan a világ? Kiderült, mi várhat ránk a jövőben
Ha a klímamodellek nem is változnak gyökeresen, az biztos, hogy Manu Prakash, a mikroszkópok iránt rajongó indiai mérnök pályája csúcsát közelíti. Prakash az olcsó, papírból hajtogatható, mobiltelefonhoz csatlakoztatható mikroszkóp feltalálójaként vált ismertté, és korábban olyan madagaszkári parazitát tanulmányozott, amely önállóan több tucat métert tud megtenni. Az ötlet, hogy kerékszerűen forgatható tárgyasztalt építsen, éppen ennek a parazitának a mozgási sebességét mérő kísérlet során született, és most ezt alkalmazta a tengeri hó vizsgálatára.
