Az éghajlatváltozás okozta veszélyekről beszélve Ürge-Vorsatz Diána az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) alelnöke kiemelte, hogy a Golf-áramlat akár már a következő évtizedekben leállhat, és az Észak-Atlanti-óceán áramlási rendszere (AMOC) összeomolhat. Ez a folyamat szélsőséges éghajlati jelenségekkel járna, valamint negatívan hatna a gazdaságra és az élelmiszer-ellátásra. A professzor szerint ennek megelőzése érdekében elengedhetetlen a nettó zéró kibocsátásra való globális átállás, amely során a kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége egyensúlyban van az elnyelt mennyiséggel.
Nyakunkon a katasztrófa: ha nem változtatunk, súlyos lesz a 2025-ös év
A szakértő hangsúlyozta, hogy minden tized Celsius-foknyi felmelegedés számít, ezért sürgősen növelni kell az energia- és élelmiszerrendszerek, valamint az infrastruktúra rezilienciáját. Emellett rámutatott, hogy a szélsőséges időjárási események – például az idei ciklonok – hatalmas gazdasági károkat okoznak, amelyek már most is messze meghaladják a nemzetközi klímacsúcson megszavazott támogatási összegeket.
Az éghajlatváltozás pillanatok alatt elszedi tőlünk a pénzt, ezért nagyon fontos, hogy minél előbb megelőzzük ezeket a jelenségeket. Védekezni kell ellenük, hogy a szélsőséges események minél kisebb kárt okozzanak
– mondta. Az IPCC alelnöke szerint a legnagyobb hangsúlyt az épületszektor fejlesztésére kellene helyezni, különösen az Európai Unióban, ahol az energiafogyasztás közel felét a fűtés és hűtés teszi ki, ennek nagy része pedig fosszilis tüzelőanyagokból származik. Hozzátette, hogy Magyarországon ez az arány még magasabb, ami óriási terheket ró a lakosságra és a vállalatokra. Szerinte a megoldás az energiahatékony épületek létrehozása és a meglévők felújítása lenne. Bár ez jelentős költségekkel jár, ezek elmaradnak a fosszilis iparágakba áramló szubvenciók mértékétől: tavaly például ezek globálisan 7700 milliárd dollárt tettek ki, ami a világ GDP-jének több mint 7 százalékát jelenti.
Ezt senki sem teszi zsebre: kegyetlen, ami 2024-ben történt az időjárással
Ha ennek az iszonyatosan nagy összegnek csak egy részét átirányítanánk az épületszektor felújítására, akkor fokozatosan meg tudnánk oldani ezt a problémát, és ezáltal a kecske is jól lakna, a káposzta is megmaradna
– fogalmazott. A szakember kitért Donald Trump visszatérésére is, és úgy véli, személye nem lesz megkerülhető a klímacélok vonatkozásában, ugyanakkor az üzleti élet szereplői, az államok és a városok is kiveszik a maguk részét az éghajlatváltozás elleni küzdelemből. Ezzel együtt úgy gondolja, „nem lehet egyetlenegy országot kipécézni”, mivel idén a világ népességének a fele a választóurnákhoz járult, és nagyon sok helyen a választók olyan politikai vezetőre vagy pártra szavaztak, amelyek nem járnak élen sem az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, sem a környezetvédelemben.
A professzor szerint ennek ismeretében kijelenthető, hogy számos országban nem feltétlenül a klímaváltozás elleni küzdelem a prioritás, ezzel pedig „szembe kell néznie a világnak”. Hozzátette:
úgy kell megoldani az említett problémákat, hogy meg kell hallani a szavazók hangját, továbbá figyelembe kell venni gazdasági szempontokat is.
Mint mondta, az embereket jelenleg leginkább a megélhetésük foglalkoztatja, fontos téma még a bevándorlás, ahogy az infláció, a munkalehetőség és a versenyképesség is fókuszban van, és Ürge-Vorsatz Diána szerint ezekre rákapcsolódva kellene megfogalmazni az éghajlatváltozással kapcsolatos célokat is.
