Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A Zürichi Műszaki Egyetem kutatói egy nagy, nemzetközi összetételű csapatban azt mérték fel, miként reagált bolygónk jelentős hőmérsékleti változására a növényzet, és miféle evolúciós következményekkel járt ez. Ehhez a bolygónk legnagyobb tömeges kihalási hullámainak az idejére pillantottak vissza - olvasható a National Geographic oldalán.
Szibéria területén nagy, bazaltáras vulkánkitörés zajlott a 252 évvel ezelőtt bekövetkezett perm végi kihalás következtében melynek eredménye a szibériai trap, amely ma lépcsőzetes sziklák sokaságából áll. A kitörés során nagyságrendileg 200 ezer év alatt, 40 ezer millió szén jutott a légkörbe, 5-10 Celsius-fokkal felmelegítve a bolygót. A változások következtében felborult földünk hőszabályozása. A kihalási hullám következtében évmilliókig tartó átmeneti időszak köszöntött be, amelynek során azután a növényvilág apránként visszanyerte erejét.
Kemény szavak: teljesen át kell gondolni a szántóföldi termelést
A bolygó lehűlésének érdekében a légköri szén-dioxid mennyiséget csökkenteni kell, ehhez pedig a szilikátos kőzetek málása és a növények által közvetlenül megkötött szén járult hozzá. Az élővilágunk jelentős részt vállal abból a folyamatból, amelyet a Föld termosztátjaként ismerhetünk, stabilizálja a klímát az a kényes egyensúlyi állapot, amelyet a pusztán geológiai és légköri hatások képesek volnának nagyon eltolni.
Alkalmazkodás
Az élővilág képviselőinek alkalmazkodását és elvándorlási képességét vizsgálták a kutatók egy-egy a klímát is érintő bazaltáras vulkánkitörés után, három nagy kihalási hullámban. Minden alkalommal jelentős melegedés zajlott, de eltérések voltak az a melegedés mértékében és az idő elteltében. Kiderült, hogy a hosszabban tartó és jelentősebb mértékű kitörések, és az utánuk következő felmelegedések következményeit sokkal nehezebben viselte az élővilág.
Aggasztó dolog derült ki az erdőkről itthon: van baj, nem is kicsi
A perm végi vulkánkitöréshez hasonló események attól függő hatást fejtenek ki, hogy bolygónk milyen rövid vagy hosszú idő alatt képes visszadolgozni a kibocsátott szenet. A kisebb katasztrófákból az élővilág könnyebben kilábal, a nagy, gyorsan végbemenő katasztrófák viszont súlyos gondokat jelenthetnek. Ezek nyomai akár évmilliókon át kimutathatóak a kőzetekben.
A jelenkori klímaváltozás és az élővilágot sújtó emberi hatások alapvetően akadályozzák az élővilág alkalmazkodását. Az üvegházhatású gázok kibocsátása napjainkban sokkal gyorsabb ütemben történik, mint a múltban bekövetkezett bármely óriási vulkánkitörés esetében történt.
