Üzemel az első magyar rovarfehérje-gyár

Az elmúlt év igazi fordulópontot jelentett a rovarfehérje-hasznosítás terén Magyarországon, hiszen az Agroloop Hungary Kft. 13 ezer négyzetméteres automatizált gyárcsarnokában december közepén megindult a takarmányfehérje-gyártás. Ez a mérföldkő kitűnően szemlélteti, hogy a rovarok hasznosíthatóságát tekintve a takarmányipar jócskán megelőzi az élelmiszeripart, melynek hátterében főként az áll, hogy a fogyasztói elfogadottság ebben az esetben nem ütközik érdemi akadályokba.

Mint azt az Agrárszektor az üzemátadó ünnepségen megtudta, az Agroloop egy kifejezetten erre a célra alapított vállalattól szerzi be a fekete katonalégy lárvákat. Ez önmagában is jól mutatja a kereslet és az igények robbanásszerű növekedését – hiszen az, hogy már külön cégek alakulnak rovarfehérje-termelésre, egyértelmű jele annak, hogy a nemzetközi piacon már megindult az átalakulás, legalábbis a takarmányelőállítás terén.

Indul a rovarfehérje-gyártás Magyarországon: átadták az első üzemet

Ipari rovartenyésztéssel hódítja meg a takarmánypiacot a magyar vállalat, ma nyitották meg óriási üzemüket.

Szintén figyelemreméltó fejlemény, hogy az üllői üzemben a világon jelenleg elérhető legmodernebb berendezések segítségével kezdődött meg a gyártás, miáltal Magyarország nemzetközi összehasonlításban vizsgálva azonnal az élvonalba került. A rovarfehérje-gyártás ráadásul teljes egészében a körforgásos gazdaság elvén alapul: egyfelől napi szinten 120 tonna élelmiszeripari melléktermékből készítenek tápanyagot a lárváknak, a működés során pedig egyáltalán nem keletkezik hulladék, hiszen még a lárvák ürülékéből is talajjavító granulátumot készítenek az automatizált rendszerben.

A gyártás további előnye, hogy a folyamat ökológiai lábnyoma lényegesen kisebb, így harmincszor kevesebb földterületet és negyvenszer kevesebb vizet igényel egyenértékes súlyonként, mint a hagyományos állati takarmányalapanyag-termelés. Emellett negyvenszer kevesebb szén-dioxid-kibocsátást eredményez, mint az átlagos állattenyésztés. Ily módon pedig olyan termőterületek is felszabadulhatnak, amelyeket az eddigi takarmányelőállítás helyett élelmiszerellátásra lehet majd használni a jövőben.

Tavaly más országokban is bejelentettek újabb ambiciózus fejlesztéseket, hogy tovább gyorsítsák a rovarfehérje takarmányipari felhasználásának fellendülését, ami kiválóan jelzi, hogy a szektor globális szinten is hatalmas növekedési potenciállal bír.

A bolgár Nasekomo például 8 millió eurós tőkeinjekció révén bővíti termelési kapacitásait annak érdekében, hogy évente 100 ezer tonna szerves mellékterméket 25 ezer tonna értékes rovarfehérjévé tudjon átalakítani, a dél-afrikai Maltento vállalat pedig 2025 júniusára 120 tonnáról 500 tonnára növelné termelési kapacitását. A spanyol rovarfehérje-gyártó Bioflytech jelenleg évi 12 ezer tonna friss fekete katonalégy lárvát állít elő, a Galícia északnyugati régiójában található létesítményeinek bővítése után azonban 90 000 tonnát szeretne elérni. Sőt, a magyar üzemhez hasonló elven működik 2023. decembere óta a 22 ezer négyzetméteres területen elhelyezkedő dán Enorm Biofactory vállalat is, amely Észak-Európa legnagyobb rovargyárának számít.

Az étkezési célú rovarfogyasztás keményebb dió

Az étkezési célú rovarfogyasztás terén az elmúlt években alig enyhült a magyar fogyasztók ellenállása, holott egyre többször kerül elő, hogy magas energia- és fehérjetartalmuk, valamint jó esszenciális aminosav- és zsírsavprofiljuk miatt a rovarok nemcsak egészséges, de fenntartható és költséghatékony alternatívát is jelentenek. Tenyésztésük ugyanis a hagyományos állattartáshoz viszonyítva kevésbé függ a termőföldtől, kevesebb üvegházhatású gázt termel, sőt lényegesen kevesebb helyet és vizet igényel.

A rovarokból készült élelmiszerek 1997. május 15-e előtti jelentős mennyiségű fogyasztását ugyanakkor az Európai Unión belül az EU egyetlen tagállama sem igazolta, így ezek az élelmiszerek az Európai Unió egész területén új élelmiszernek minősülnek és engedélyeztetésük szükséges. Az eljárást az (EU) 2015/2283 számú rendelet szabályozza, a biztonsági értékelést pedig az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság végzi. Ez alapján jelen pillanatban a közönséges lisztbogár lárvája, a keleti vándorsáska, a házi tücsök és az alombogár lárvája hozható kereskedelmi forgalomba élelmiszerként és élelmiszer-összetevőként az Európai Unióban, az illetékes hatóságnál pedig jelenleg is folyik néhány további rovar kockázatértékelési és engedélyeztetési eljárása. A Nébih tematikus oldala szerint a fenti négy fajra összesen hat engedély került kiadásra:

• A szárított közönséges lisztbogár lárvát egészben vagy por alakban, fehérjetermékekben, kekszekben, hüvelyesekből készített ételekben és tésztaalapú termékekben lehet felhasználni.
• A fagyasztott, szárított és por formában lévő keleti vándorsáskát többek között feldolgozott burgonyatermékekben, hüvelyesekből készített ételekben és tésztaalapú termékekben, húshelyettesítőkben, levesekben és leveskoncentrátumokban, konzerv vagy üvegben kiszerelt hüvelyesekben és zöldségekben, salátákban, sörszerű italokban és alkoholos italkeverékekben, csokoládétartalmú édességekben, fagyasztott savanyútej-alapú termékekben és kolbászokban lehet felhasználni.
• A közönséges lisztbogár fagyasztott, szárított és por formájában lévő lárváját többek között sokmagvas kenyér- és zsemlefélékben, sós kekszekben és sós pálcikában, müzliszeletekben, szószokban, savóporban, húshelyettesítőkben, levesekben és salátákban, chipsekben és előkészített húsokban lehet felhasználni.
• A fagyasztott, szárított és por formában lévő házi tücsköt például kenyér- és zsemlefélékben, pékárukban, gabonaszeletekben, töltött tésztatermékekben, kekszekben, levesekben, leveskoncentrátumokban vagy levesporokban, kukoricaliszt-alapú snack termékekben, szószokban és húshelyettesítőkben használják fel.
• A házi tücsökből előállított, részben zsírtalanított port többek között müzliszeletekben, kekszekben, szószokban, száraz tésztákban, tejsavóporban, húshelyettesítőkben és kukoricaliszt-alapú snack termékekben lehet felhasználni.
• A fagyasztott, pépesített, szárított és por formában lévő alombogárlárvákat pedig müzliszeletekben, kenyér- és zsemlefélékben, feldolgozott és reggeli gabonapelyhekben, sütött sütőipari termékekhez szükséges előkeverékekben, töltött tésztaalapú termékekben, savóporban, levesekben, gabona- és tésztaalapú ételekben, metéltben, chipsekben, amerikai mogyoróvajban, fogyasztásra kész, pikáns szendvicsekben, tej- és tejtermék-helyettesítőkben, valamint húshelyettesítőkben használják fel.

Eddig rosszul hittük? Több magyar is igent mondana a rovarevésre

A magyar fiatalok nyitottak a rovarfogyasztásra, csak az étel ne hasonlítson az eredeti állapotára.

Bár a fiatalabb generáció kíváncsi az új ízekre és nyitottabb lenne az új élelmiszer elterjedésére, a kulturális és gasztronómiai hagyományok ezidáig erősebb szempontnak bizonyultak a fenntarthatóságnál. Ahogyan azonban arról korábban az Agrárszektor is beszámolt, az ilyen rovarfehérjéket tartalmazó élelmiszereket 2023 óta a magyar üzletekben külön polcon kell elhelyezni, az összetevőket pedig a csomagoláson jól látható helyen kell feltüntetni. Ily módon mindenki tudni fog róla, ha rovarfehérjét tartalmazó terméket vásárol.