Március 19-én jön a tavasz meghatározó agráreseménye: Agrárium 2025
A rendezvény célja, hogy áttekintse mindazokat a fontos támogatási, szabályozási, finanszírozási, piaci és jövedelmezőségi változásokat, illetve kilátásokat, amelyek döntően meghatározzák az agrárgazdasági vállalkozások egész éves eredményes gazdasági/üzleti tevékenységeit.
Kistermelők, őstermelők és fiatal gazdák 50% kedvezménnyel regisztrálhatnak a rendezvényre!
Az ökológiai lábnyom egy olyan mérőszám, amely azt mutatja meg, hogy egy ember, közösség vagy ország mekkora területet használ fel a természeti erőforrások biztosítására és a hulladék kezelésére. Ez magában foglalja az élelmiszerek előállításához, a lakóhely fenntartásához, az energiafelhasználáshoz és a közlekedéshez szükséges erőforrásokat, valamint a szén-dioxid-kibocsátás semlegesítéséhez szükséges területet. Az ökológiai lábnyomot gyakran globális hektárban (gha) mérik, amely egy olyan egység, amely figyelembe veszi a földterületek termelékenységét és a biokapacitást. A cél az, hogy az emberiség lábnyoma ne haladja meg a bolygó regenerációs képességét. Amikor ez a határ átlépésre kerül, ökológiai túllövésről beszélünk.
Hogyan számítjuk ezt az értéket?
Az ökológiai lábnyom kiszámítása során összeadják az emberi tevékenységekhez szükséges föld- és vízterületet. Ez magában foglalja az élelmiszertermelést, a faanyag és más természetes anyagok kitermelését, az épített területek fenntartását, valamint a szén-dioxid-kibocsátás elnyeléséhez szükséges erdőterületeket. Az egyes tevékenységekhez tartozó területeket a biokapacitás – a természet erőforrásainak előállítási és regenerálódási képessége – alapján állapítják meg. A számítás alapját a nemzetközi statisztikai adatok, például az energiafogyasztás, a mezőgazdasági termelés és a hulladékkezelés adatai képezik. A végeredmény egy átfogó kép arról, hogy egy személy vagy közösség milyen mértékben használja fel a Föld erőforrásait.
Az ökológiai lábnyom számításakor figyelembe veszik az egyének, országok fogyasztási, közlekedési és energiahasználati szokásait, majd statisztikai adatok alapján egy becsült értéket állapítanak meg.
Minden emberi tevékenység igénybe vesz földterületeket vagy halászati területeket. Az ökológiai lábnyom ezeknek a területeknek az összességét méri, és hat fő összetevőből áll:
- Szénlábnyom: Az az erdőterület nagysága, amely szükséges a fosszilis energiahordozók égetése, a földhasználat változása és kémiai folyamatok által kibocsátott CO₂ megkötéséhez.
- Legelőlábnyom: Az a terület, amely a hús- és tejtermékek, bőr, gyapjú előállításához szükséges állatállomány eltartásához kell.
- Erdőlábnyom: Az éves rönkfa-, papír-, faáru- és tűzifafelhasználás által igényelt terület nagysága.
- Halászatilábnyom: Az óceáni és édesvízi halászat mértéke alapján becsült terület, amely figyelembe veszi a halállomány újratermelődési igényeit is.
- Szántóföldi lábnyom: Az a földterület, amelyet növénytermesztésre használnak emberi fogyasztás, állati takarmány vagy bioüzemanyag előállítása céljából.
- Beépített területek: Az infrastruktúrához, például lakóépületekhez, ipari létesítményekhez, közlekedési hálózatokhoz és vízerőművek tározóihoz szükséges földterület
Beindult a rovarfehérje-gyártás itthon is: hiába ódzkodnak a magyarok, ez a jövő
A számítási eljárásokat folyamatosan fejlesztik, hogy pontosabb és reálisabb képet nyújtsanak a Föld erőforrásainak állapotáról. Bár a módszernek lehetnek hiányosságai, a legfontosabb üzenete, hogy bolygónk erőforrásai és energiakészletei nem képesek olyan gyorsan regenerálódni, mint amilyen ütemben az emberiség jelenlegi életmódja felhasználja őket. Ha kíváncsiak vagyunk saját ökológiai lábnyomunkra, számos alkalmazás és eszköz áll rendelkezésünkre, amelyek segítenek ezt kiszámítani. Ezeket az interneten böngészve is megtalálhatjuk és néhány kattintással kiszámíthatjuk a saját ökológiai lábnyomunkat.
Durvul a helyzet: nagy veszélybe kerülhet az emberiség
Hogyan tudjuk csökkenteni?
Az ökológiai lábnyom csökkentése érdekében fontos, hogy kevesebb erőforrást fogyasszunk, és hatékonyabban használjuk fel azokat. Ez magában foglalja a megújuló energiaforrásokra való áttérést, az élelmiszer-pazarlás csökkentését, valamint a helyi és szezonális termékek fogyasztását. Az újrahasznosítás, az energiatakarékos közlekedés – például a kerékpározás vagy a tömegközlekedés – és a fenntartható építési technológiák alkalmazása szintén hozzájárul a lábnyom mérsékléséhez. Egyéni szinten az életmódbeli változtatások, például a húsfogyasztás csökkentése, jelentős hatással lehetnek. Az ökológiai lábnyom csökkentésével elősegítjük a természeti erőforrások fenntarthatóságát és a bolygó regenerációs képességének megőrzését. Íme pár tipp, amellyel csökkenthetjük ökológiai lábnyomunkat:
- Igyekezzünk minél kevesebb energiát használni és ha lehet, részesítsük előnyben a megújuló energiaforrásokat
- Ha tehetjük korszerűsítsük lakásunk, házunk fűtési rendszerét.
- A megújuló ernergiaforrások kihasználása érdekében telepíthetünk napelemeket saját épületeinkre, területünkre.
- A lakóházak szigetelése csökkentheti az energiapazarlást.
- Érdemes kevesebb állati eredetű ételt fogyasztani, részesítsük előnyben a növényi alapú táplálkozást
- Vásárlásaink során válasszünk helyben megtermelt élelmiszereket, éehetőség szerint.
- Ügyeljünk a csomagolóanyagokra! Válasszünk csomagolásmentes termékeket, vagy használjuk többször a bevásárószatyrokat, zacskókat. Számos üzletben lebomló vagy visszaválható termékekkel is találkozhatunk már.
Elkészült az akcióterv, ami a magyar vizekben is változásokat hozhat
- Ha tehetjük, ültessünk kertünkbe minél több növényt, lombos fákat, melyek segítenek a szén-dioxid megkötésében, nem mellesleg pedig árnyékát természetes hűsítőként használhatjuk ki.
- Gondoljuk át közlekedési szokásainkat, és ha lehet, részesítsük előnyben a közösségi közlekedést, kerékpározást, esetleg gyaloglást, az autó használat helyetté
- Igyekezzünk csak olyan ruhát vásárolni, amire tényleg szükségünk van, esetleg vásárolhatunk olyan terméket is, ami nem új.
- Ha valami elromlik, törekedjünk annak megjavítására, ne lecserélésére.
- Minimalizáljuk a légiközlekedés
Országonként is mérhető
A világ ökológiai lábnyom mérete 2019 a világon átlagosan 1,8 gha-ra volt tehető, Magyarországon ugyanez a szám 2,92 gha volt. Az ökolábnyom mértéke szoros összefüggést mutat a természeti adottságokkal és a gazdasági fejlettségi szinttel. Érdekes, hogy olyan országok is nagyobb ökológiai lábnyommal rendelkeznek hazánknál – mint Izland, Új-Zéland vagy Finnország –, amelyeket környezettudatosság szempontjából fejlettebbnek tartunk. Ugyanakkor Magyarország ökológiai lábnyoma meghaladja olyan országokét is, mint Kína, Líbia vagy Irán, amelyeket gyakran nagy szennyezőként emlegetünk. Ennek oka lehet, hogy a fejlett országok fogyasztásából eredő környezeti terhelés gyakran nem saját területükön, hanem más régiókban jelentkezik.
