Az államtitkár rámutatott, a „Kiemelt jelentőségű vizes élőhelyek fejlesztése a Sárvíz-völgyében” című, 500 millió forint támogatással megvalósuló beruházás fő célja, elsősorban a vízhiány és a kiszáradás negatív hatásainak mérséklése. A célok között továbbá szerepel a vízmegtartás javítása, a vizes élőhelyek állapotának helyreállítása, valamint a védett madárfajok élőhelyeinek megőrzése is - írja az AM. A fejlesztés mintegy 887 hektárnyi területet érint négy különálló térségben.

Különleges hálózat húzódik a hazai erdők mélyén: sokan nem is tudják

Az úgynevezett „erdei lépőkövek” rendszere egyszerre szolgálja a biodiverzitást és a fenntartható erdőkezelést.

Soponya közelében található tavaknál, a Dinnyés-Kajtori csatorna mentén, Sárszentágota térségében, valamint a Nádor-csatorna menti mocsaras élőhelyeken. A projekt különös figyelmet fordít nyolc jelölő madárfaj állományának stabilizálására. A beruházás során 10 új vízgazdálkodási műtárgy épül, 8 meglévőt felújítanak, továbbá területrendezési munkák és inváziós növényfajok visszaszorítása valósul meg mintegy 40 hektáron.

A projekt részeként ökoturisztikai és kutatási infrastruktúra is fejlődik, többek között pallósorok építésével és egy madárgyűrűző állomás felújításával. A fejlesztések hosszú távon hozzájárulnak a térség ökológiai állapotának javításához, a Natura 2000 területek védelméhez és a biológiai sokféleség megőrzéséhez.

Olyan változás lesz itthon, ami több ezer hektár földterületet érint

A magyar nemzeti parkok területén folyamatosan zajlanak a természetvédelmi fejlesztések.

A „Természetvédelmi őrszolgálat infrastrukturális fejlesztése a Vértes–Mezőföldi Tájegységben” című, 450 millió forintos projekt keretében pedig új tájegységi központ létesül Dinnyésen. A fejlesztést az indokolja, hogy az igazgatóság jelenleg Székesfehérváron bérel irodát, miközben saját tulajdonú, korszerűen használható központtal nem rendelkezik. A beruházás keretében korszerű irodai és közösségi terek jönnek létre, köztük munkaállomások, egy mintegy 40 fős tárgyaló és foglalkoztató helyiség, valamint a működéshez szükséges kiszolgáló egységek.

Emellett kültéri fedett foglalkoztató, géptároló és raktár is épül, továbbá parkoló és extenzíven fenntartható kert kerül kialakításra. A fejlesztés során megújuló energiaforrásokat alkalmaznak, napelemes rendszerrel és hőszivattyúval. A projekt részeként a természetvédelmi őrök munkáját korszerű informatikai, monitoring és területkezelési eszközök is segítik majd.

Egymilliárd forintos projekt indul: kemény, milyen fejlesztések jönnek

Jelentősen javulhat majd az erdőterületek természetességi állapota az Aggteleki Tájegységben.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnál jelenleg 36 természetvédelmi őr lát el szolgálatot, egy főre több mint 7400 hektár aktív természetvédelmi őrzési feladat jut. Munkájuk sokrétű, a hatósági jelenlét mellett zoológiai és botanikai adatgyűjtést végeznek, figyelemmel kísérik az élőhelyek állapotát, részt vesznek a területkezelési és vagyonkezelési feladatokban, valamint közreműködnek a környezeti nevelési és bemutatási tevékenységekben - zárult a közlemény.