2026 különösen érdekes év ebből a szempontból, hiszen egyszerre erősödnek a hosszabb távú, már jól ismert trendek, és jelennek meg új hatások, mint például a GLP-1 alapú testsúly csökkenést támogató terápiák elterjedése vagy a nosztalgia szerepének visszatérése. Ezen irányok összességében egyértelműen kirajzolják, merre tart az európai élelmiszerfogyasztás. Mindez különösen fontos, hiszen a nemzetközi irányok egyre gyorsabban gyűrűznek be a hazai piacra, így a globális trendek ismerete a gyors reagálás alapfeltételévé válik. Azok számára pedig, akik nemzetközi piacokra termelnek, még inkább kulcskérdés ezeknek az irányoknak a folyamatos nyomon követése, hiszen a siker egyik legfontosabb tényezője az időben történő alkalmazkodás - írja a NAK.

A 2026-os globális trendkép egyik legfontosabb eleme, hogy a fehérje továbbra is meghatározó marad, ugyanakkor a korábbi „minél több fehérje” szemléletet egy kiegyensúlyozottabb megközelítés váltja fel. Ezzel párhuzamosan a rost szerepe is jelentősen felértékelődik, sok esetben mintegy ellenpólusként jelenik meg a fehérje túlsúlyával szemben. A fogyasztók egyre tudatosabbak, és nem csupán a tápanyagok mennyiségét, hanem azok forrását és minőségét is vizsgálják. Ezzel összefüggésben a funkcionális élelmiszerek térnyerése is folytatódik, amelyek nemcsak táplálnak, hanem konkrét egészségügyi előnyöket is kínálnak. Külön figyelmet érdemel a „GLP-1 hatása”, amely alapjaiban formálja át az étkezési szokásokat. A csökkenő étvágy kisebb adagok, magasabb tápanyagsűrűség és új termékfejlesztési irányok felé tolja a piacot. Mindezek mellett továbbra is fontos marad az átláthatóság, a természetesség és az értékalapú fogyasztás, amelyek a fogyasztói bizalom alapját képezik.

Az Egyesült Királyság piacán mindez különösen jól megfigyelhető, ahol a GLP-1 használatának terjedése látványosan befolyásolja az élelmiszerfogyasztást. A kisebb adagok és a tápanyagdús, koncentrált élelmiszerek iránti igény egyre hangsúlyosabb, miközben a fogyasztók továbbra is keresik az érzelmi biztonságot nyújtó, nosztalgikus termékeket. Ez a kettősség - az egészségtudatos választás és a „komfortételek” iránti igény - meghatározó jellemzője a brit piacnak. A termékfejlesztésben megfigyelhető a kisebb, tudatosabb adagok felé való elmozdulás is, ami új lehetőségeket teremt a gyártók számára.

Spanyolországban a trendek más hangsúlyokat mutatnak, de szintén jól tükrözik a globális irányokat. Itt a gyors életvitel és a mediterrán étkezési kultúra találkozása formálja a piacot, ahol a kényelmi megoldások és az egészségtudatosság egyaránt fontos szerepet kapnak. A fogyasztók egyre inkább olyan élelmiszereket keresnek, amelyek gyorsan fogyaszthatók, ugyanakkor magas fehérjetartalommal és kedvező tápanyagprofillal rendelkeznek. A „healthification”, vagyis az egészségtudatos gyorsételek térnyerése különösen látványos, hiszen a hagyományos kényelmi termékek új, funkcionális dimenzióval bővülnek. Ez a trend jól mutatja, hogy a kényelem és az egészség nem egymást kizáró fogalmak, hanem egyre inkább egymást erősítő tényezőkké válnak a fogyasztói döntésekben.

Németországban a piac talán a leginkább kiegyensúlyozott és tudatos megközelítést mutatja. A fehérjeforrások diverzifikálása itt kiemelt szerepet kap, a fogyasztók nemcsak a mennyiségre, hanem a minőségre és az eredetre is figyelnek. Ugyanakkor megfigyelhető egyfajta „fehérje-túlterheltség” is, amely a túlzott kommunikáció és termékkínálat következményeként alakult ki, és amely lassan átadja helyét egy árnyaltabb szemléletnek. Érdekes módon a hagyományos és „retro” ételek ismét előtérbe kerülnek, ami a megbízhatóság és a hitelesség iránti igényt tükrözi. A fogyasztói élmény nemcsak az ízekről, hanem a textúráról, a vizuális megjelenésről és az összhatásról is szól, így a több érzékszervre egyszerre ható élmények szerepe is növekszik. A GLP-1 hatás Németországban is jelen van, de inkább a tudatosabb, kisebb adagok és a strukturáltabb étkezés irányába hat.

Franciaország esetében a trendek kevésbé radikálisak, ugyanakkor annál következetesebbek. A hangsúly továbbra is a minőségen, az élvezeten és az étkezés kultúráján van, amely mélyen beágyazott a mindennapokba. A helyi, autentikus alapanyagok iránti kereslet erős, és a fogyasztók kevésbé hajlamosak követni a gyorsan változó nemzetközi trendeket. A francia piac inkább a hagyományok megőrzéséről és a gasztronómiai értékek tiszteletéről szól, ami egyfajta stabilitást és ellenálló képességet biztosít a gyors változásokkal szemben. Bár a globális trendek itt is megjelennek, azok adaptációja lassabb és megfontoltabb.