Új őrület a magyar kertekben: egyre többen ültetnek ilyen gyümölcsöket
Sokan vélik úgy, hogy kis kertben nem férnek el gyümölcsök, pedig van választék bőven.
Az illatos hunyor a Dél-Dunántúl erdeiben, cserjéseiben előforduló kora tavaszi évelő növényünk. A boglárkavirágúak rendjébe, ezen belül a boglárkafélék családjába tartozó faj.
Az illatos hunyor jellemzői és termesztése
Az illatos hunyor bőrszerű tőlevelei áttelelnek, a levélkék fonákukon, az ereken szőrösek. A virágtakaró zöldessárga színű. Az illatos virág a kisvirágú hunyorénál nagyobb, 5-7 cm-es. Virágzása február–áprilisig tehető. Az illatos hunyor alacsony, közepes termetű évelő növény, mely hazánkban is őshonos és védettséget élvez. Magyarországon főként a Mecsekben és a Dél-Dunántúlon találkozhatunk vele a bükk és gyertyán erdőkben. Fontos kiemelni, hogy a növény minden része mérgező, ezért véletlenül se fogyasszuk vagy épp díszítsünk vele ételeket.
Az illatos hunyor félárnyékos, védett helyen, humuszban gazdag, jó vízáteresztő talajba ültetve fejlődik legszebben, ezen kívül kedveli, ha földje nyirkos. Az illatos hunyort ültethetjük napos, világos helyre is, de ilyenkor fokozottan kell figyelni a rendszeres öntözésre. Levelei ugyan fél-örökzöldek, de a nagyon erős téli fagyok károsíthatják valamelyest, ezért lehetőleg tavasszal távolítsuk el ezeket a károsodott leveleket. Nem túl beteges fajta, de a levélfoltosodás időnként megjelenhet, de alapvetően nem érzékeny növény. Az átültetést és a bolygatást sem kedveli igazán, de ha mindenképp szaporítani szeretnénk, tőosztással próbálkozhatunk.
Sokan vélik úgy, hogy kis kertben nem férnek el gyümölcsök, pedig van választék bőven.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
Chilében is megalakult az úgynevezett vetőmagőrök mozgalma, akik a hagyományos növényfajták megmentését tűzték ki célul maguk elé.
2024 októberében a magyar gazdák 36,4 százalékkal kevesebb traktort vettek, mint egy évvel korábban.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.