Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A takarónövények önmagukban is jó hírnévnek örvendenek, hiszen - egyebek mellett - csökkentik a nitrogénveszteséget, hatásosak a gyomnövények ellen, csökkentik a talaj erózióját, olvasható a Future Farming oldalán. És bár a mikrobiális bőség nem mérhető könnyen, ez a mértékegység a talaj egészségének becslése szempontjából kiemelt fontosságú, jelentette ki Nakian Kim, az Illinois-i Egyetem növénytudományi karának doktorandusza és a tanulmány fő szerzője.
- mondta Nakian Kim.
A kutatás során a tudósok megkerestek minden létező tanulmányt a takarónövényekről. Összesen 985 tudományos cikket találtak. Ezek közül csak azokkal foglalkoztak, amelyek a parlagon hagyott földek talajával és a takarónövényekkel fedett földek talaját hasonlították össze, valamint kizárták azokat, amelyeket üvegházban folytattak le, vagy a növénymaradványokat tekintették takarónövénynek. A kutatók arról is meggyőződtek, hogy a megmaradt tanulmányok statisztikailag megalapozottak legyenek, és hogy megfelelően nagy számú mintán alapuljanak. A tudósok végül 60 tanulmány adatait elemezték, amelyek a talaj 13 különféle mikrobiális paraméterével foglalkoztak.
- mondta Maria Villamil, a növénytudományok docense és a tanulmány társszerzője.
A kutatócsoport a 13 mikrobiális paramétert három csoportra osztotta: mikrobiális bőségre, aktivitásra és diverzitásra. Ezek közül nem csak a mikrobiális bőség kategóriájában volt kimutatható jelentősebb javulás a takarónövények használatát illetően, a parlagon hagyott földek ellenében. A mikrobiális aktivitás 22%-kal jobb volt ezeknél a mintáknál, a diverzitás pedig 2,5%-kal volt erősebb ugyanitt.
Nakian Kim arról is beszélt, hogy takarónövények gyorsan ható gyomirtószerekkel történő kiirtása is erős hatással volt a talajok mikrobiális összetételére. Ezek az eredmények nagyon érdekesek voltak, mondta Nakian Kim. Azoknál a talajoknál, ahol vegyszeres gyomirtást hajtottak végre, sokkal kisebb volt a talaj mikrobiális bősége, mint azoknál, ahol mechanikus módon irtották ki a gyomnövényeket. Vagyis a gyomirtószeres kezelés valahogyan lecsökkentett minden hasznot, amit a takarónövények alkalmazása hozott.
A talajművelések szintén változtattak az eredményeken. Nakian Kim elmondta, eredetileg arra számítottak, hogy a hagyományos talajművelés csökkenteni fogja a takarónövények jótékony hatását a talajban, de nem így történt. Mi több, a tudósok nagy meglepetésére épp, hogy a tartósító talajművelés során csökkent a talaj mikrobatartalma. Nakian Kim szerint ez azért történhetett, mert a tartósító talajművelés során gyakran semmiféle ilyen jellegű munkálatot nem végeztek, vagyis a gyomnövények szabadon nőhettek a földeken. A gyomnövények pedig utánozták a takarónövények viselkedését.