Azzal kapcsolatban, hogy milyen változásokat észlelnek az éghajlatváltozás hatására, a G7 újságírója kereste meg az Egererdőt. A kapott válaszból kiderült, hogy a társaság erdészei az elmúlt két évtizedben azzal szembesültek, hogy az időjárási anomáliák (mint például az aszályok) mértéke és gyakorisága is növekedett. A jellemzően őshonos fafajokból álló állománynál először az örökzöld fenyveseknél okozott szembetűnő változást a klímaváltozás.

Az aszály miatt meggyengült állományon belül a lucfenyőket szúk támadták meg. Szúk eddig is laktak a fenyőkben, de az utóbbi időben egyrészt nagyon elszaporodtak, másrészt, noha korábban a gyantájával védekezett ellenük a fenyő, mostanra már nem képes rá, mert elkezdett száradni. A lucfenyőre keresztet lehet vetni Magyarországon, csak mutatóban fog maradni belőle pár példány, mondta el a G7-nek korábban Horváth Iván, a Pro Silva nevű erdészeti szövetség elnöke. A lucfenyő egyébként Európa-szerte pusztul, és nem csak azokban a térségekben, ahol nem őshonos.

A fekete- és erdeifenyőket pedig gombák támadták meg az Egererdő területén. A gombafertőzés már korábban is sok fenyőt pusztított el Magyarország más tájain, a Keszthelyi-hegységben például az aszályok miatt legyengült feketefenyők mintegy kétharmada pusztult el 2013 környékén egy ilyen fertőzés miatt.

 - írta az Egererdő.

A fenyvesek mellett az őshonos fafajú erdőkre is hatással van a klímaváltozás, bár szerencsére jóval kisebb mértékben. A párás, hűvös klímát kedvelő bükkösök mesterségesen létrehozott állományaiban is számottevő pusztulást figyeltek meg. Ez szintén ismerős más magyar tájakról: a 2000-es évek első felében több százezer bükkfát kellett kivágni Zala-megyében, miután a szintén szárazság miatt legyengült fákat két robbanásszerűen szaporodó rovarfaj támadta meg, a zöld karcsúdíszbogár(Agrilus viridis) és a bóbitás bükkszú(Taphrorychus bicolor). A kutatók között egybehangzó véleménye szerint a magyar középhegységek emblematikus fafajának számító bükk minden bizonnyal el fog tűnni Magyarországról a század végéig. Az Egererdő pedig a kevesebb csapadékot igénylő tölgyeseknél azt tapasztalta, hogy a sekély talajú, gyorsan kiszáradó részeken foltosan kiritkulnak, akár teljesen kiszárad az állomány.

Sajátos klímája miatt Magyarország az egyik leginkább sérülékeny európai ország az éghajlatváltozás szempontjából. A nyolcvanas évektől gyorsuló melegedés következtében a nyári középhőmérséklet 2 Celsius-fokkal nőtt. Több fafaj eltűnőben van, és harminc éven belül olyan klimatikus viszonyok lesznek, hogy az ország bizonyos részein nem tudnak majd fák nőni. Egyes klímamodellek alapján a legszárazabb erdészeti klímaosztály Magyarországon az erdős sztyepp, amelynek kiterjedése több mint duplájára nőhet harminc éven belül (a mostani 25%-os arányról 55%-osra). Emellett minden bizonnyal meg fog jelenni egy Magyarországon eddig ismeretlen klímazóna is, a sztyepp vagyis pusztaság.

Az Egererdő azt írta, hogy a klímaváltozás hatásainak mérséklésére az őshonos fafajú erdők mesterséges telepítése lehet az egyik jó módszer. Szerintük elvetendő a szárazságtűrő, de idegenhonos fajok betelepítésének gondolata, és szükséges az erdők változatosságának a növelése. Ez utóbbi azért komoly kihívás, mert elődeink olyan erdőket hagytak ránk, amelyek több tíz hektáros tömbökben hasonló korúak és fafajúak. Az őshonos lombhullató erdők változatosságát ezért több, de kisebb mértékű beavatkozással növelik, amelyeket fokozatosan vezetnek be.