Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A NAK látogatásának célja az volt, hogy egy komplex, a talajművelés (vagy éppen nem művelés) mellett a tápanyag-gazdálkodás és növényvédelem kihívásairól és a lehetséges megoldásokról is konzultáljanak, illetve eszmét cseréljenek a gazdával. A Berend Kft. tulajdonosa a növényorvosként végzett Berend Ferenc, aki kilenc éve folytat talajmegújító gazdálkodást. Ezen gazdálkodás előtérbe kerülését a gazdaságban az egyre aszályosabb időszakok gazdaságossági mutatói és a gyenge adottságokkal rendelkező homokos-vályog talajok indokolták, emellett a gazdát amerikai tapasztalatai is segítették a merész váltás megvalósításában.
A váltással a technológia nyilván nem egyik évről a másikra ért el látványos hatást, de a közel egy évtizedes talajkímélés meghozta az eredményt. Elmondása szerint a szántott területeken a májusban leesett esőnek nem sok nyoma maradt, míg a Berend család talajai még mindig nedvesek voltak a kukorica gyökerei körül. Persze a nedvesebb talajok később melegednek, így a csírázás is kicsit vontatottabb, de az eredmény kárpótol ezért.
A területen minimálművelést folytatnak, takarónövényeket, például homoki zabot, takarmányborsót és talajművelő retket alkalmaznak, amit egész télen rajta hagynak a táblákon. Persze ez zavaró lehet a "tiszta, megmunkált földfelszínhez" szokott szemeknek, de ez a tábla sem gazos, csak fedett. Házigazdánk szerint az ökológiai másodvetést is csak úgy szabadna elvégezni, hogy az a talaj téli takarását és nedvességmegőrzését szolgálja. Az előírások miatti gyors nyári vetéssel éppen az ellenkezőjét lehet elérni, különösen a mélyen gyökerező keresztesvirágúak alkalmazásával.
Tapasztalatai szerint a gépi munka ráfordítási ideje lényegesen csökken ezzel a módszerrel. A talaj élete megváltozik, hiszen egyetlen egy ásónyomban számos giliszta volt látható, s a talaj szerkezetességének javulása is kézzel tapintható. Véleménye szerint az egyes gombás fertőzések száma is csökkent. A pocok elszaporodása sem domináns, hiszen a természetes ellenségek gyakrabban jelennek meg az üde tájban. A gyommentesítésre azonban ügyelni kell, melyre még a legolcsóbb és leghatékonyabb megoldás a Glifozát alkalmazása, mely szerinte nem olyan káros, mint azt hallani lehet. Sarkalatos pont lehet a no-till technológiában is és jelentős költségnövekedést eredményezhet, ha a glifozát hatóanyag engedélyét nem újítanák meg. A fő probléma, hogy semmilyen objektív bizonyíték nincs arra, hogy megfelelő, szakszerű felhasználás mellett veszélyt jelentene a hatóanyag.
Berend Ferenc egyik fájdalma az, hogy az így megalkotott agrotechnika valóban kihat a biodiverzitásra is, ezáltal a vadak gyakorta járják a takarónövényekkel borított táblát, ahol nagy károkat okoznak. Ez a technológia hatékonyságát befolyásolja pl. a vadkáros egység talajtömörödöttségével is.
Mindig érdemes, olyan gazdálkodási formákat, technológiákat megismerni, melyek nem a megszokott módon állítják elő a növényi produktumot az adott területről. Fontos szem előtt tartani, hogy a no-till technológia nem minden gazdaságban alkalmazható költséghatékonyan és a talajra gyakorolt pozitív hatása nem minden területen azonos. Azonban bizonyos elemek saját gazdaságunkba építésével javíthatjuk termelékenységünket. A csökkentett művelésszámmal alkalmazásával már jelentős mértékben javulhat talajaink állapota.
