Mivel az Európai Unióban a biohulladék megfelelő begyűjtésének mértéke és minősége még mindig nem megfelelő, ezért az EU úgy döntött, hogy 2023 végéig minden tagállam számára kötelezővé teszi a biohulladékok begyűjtését. Milánó példája pedig utat mutat a többi ország, köztük Magyarország számára is. A Humusz Szövetségnél fontosnak tartják, hogy az olasz város szemlélete, módszere széles körben ismert legyen, ezért röviden és érthetően összefoglalták a milánói gyakorlatról készült tanulmányt - írja a FruitVeB.
Nagy dobásra készül a magyar agráregyetem: ez a mezőgazdaságra is hatással lehet
Igazi városi környezetben kellett megoldani az élelmiszerhulladék-begyűjtési problémát
Milánó városvezetésének kezdetben nem volt egyszerű feladata. Az olasz nagyváros lakosságának (1,4 millió fő) 80 százaléka ugyanis tömbházakban él. Ennek ellenére hatékony hulladékgazdálkodási rendszert jött létre, amelynek első lépését 2012 novemberében tették meg. A ma működő szisztémát szakaszosan vezették be, odafigyelve a megfelelő kommunikációra, tájékoztatásra és oktatásra.
Elárasztották a veszélyes növényvédő szerek az országot: mindet meg kell semmisíteni
Éttermek, háztartások és piacok
A rendszert három nagyobb egységre bontották: kereskedelem-vendéglátás, háztartások, nyitott piacok. A kereskedelmi tevékenységek, azaz az étkezdék, bárok és éttermek az összes élelmiszer-hulladék mintegy 25 százalékát teszik ki. Ezen a területen a legfontosabb szempontok a háztól házig történő begyűjtés, a 120 literes kukák biztosítása és a napi szintű begyűjtés megszervezése volt, hétfőtől vasárnap estig. A háztartásokból származó élelmiszer-hulladék: a Milánóban összegyűjtött ilyen típusú hulladék legnagyobb részét teszi ki. Itt három fő tényezőt érdemes megemlíteni:
- házhoz menő begyűjtés, hetente kétszer kora reggel;
- 10, 35 vagy 120 literes kukák biztosítása, illetve komposztálható zsákok a kukába való elhelyezéshez;
- kisebb szemetesek/zsákok biztosítása a kisebb háztartások számára.
Ez most komoly? Nem is gondolnád, mire cserélnék a műanyag csomagolásokat
A rendszer harmadik lába a legfiatalabb. Hiszen "csak" 2017-ben kezdődött meg a nyitott piacokon történő begyűjtés, de 2019-re már 2000 tonna élelmiszer-hulladékot gyűjtöttek össze és komposztáltak. A piacok esetében speciális komposztálható zacskókat biztosítanak zacskótartóval; illetve gyűjtést minden alkalommal, amikor a piac bezár. 10 évnyi működést követően a milánói élelmiszerhulladék-begyűjtési rendszer nagyszerű eredményeket mutat. 2011 és 2015 között az egy főre jutó összegyűjtött élelmiszer-hulladék éves mennyisége 28 kilogrammról 95 kilogrammra nőtt, 2019-ben pedig elérte a 110 kilogrammot, ami majdnem hatszorosa az uniós átlagnak. A legutóbbi évek adatai szerint évente átlagosan 130.000 tonna élelmiszer-hulladékból keletkezik biogáz, illetve komposzt. Az élelmiszer-hulladék külön gyűjtését megvalósító rendszer bevezetése után a szelektív hulladékgyűjtés is fellendült. 2019-ben elérte a 62,6%-ot, ami az EU 2020-ra kitűzött 50%-os újrahasznosítási célértékéhez viszonyítva kiváló eredmény.
