Amióta csak léteznek emberi civilizációk, a föld mindig a leginkább értékálló, legstabilabb tulajdon volt, amivel valaki rendelkezhetett. A termőföld pedig a történelem során mindig kiemelt fontosságú volt, a háborúk java részét bevallottan, vagy sem, de emiatt indították. Ebből kifolyólag a termőföldek ára folyamatosan magas volt, és különösen igaz ez a jelenre, amikor folyamatosan érkeznek a hírek a termőföldek kimerüléséről, művelésre alkalmatlanná válásáról. Ám nem mindenki tényleges tulajdonosa a földnek, amit megművel, sokan csak bérlik azt, és ez mind Magyarországon, mind az Európai Unióban így van. És mind itthon, mind az EU-ban folyamatos a termőföldek és földbérleti díjak drágulása - derült ki az Eurostat legfrissebb adataiból.

Az EU 27 tagállamából jelenleg még csak 19-ből vannak friss információk a termőföldek árának 2021-es évben mért átlagos szintjéről. 3661 euróval Horvátországban volt a legalacsonyabb egy hektárnyi termőföld átlagára, a legdrágább pedig - az eddigi adatok szerint - Luxemburgban volt 47290 euróval. Azt azonban érdemes figyelembe venni, hogy Hollandiában már 2020-ban is átlagosan 71225 euró volt egy hektárnyi termőföld, ami 2021-re vélhetően tovább emelkedett. Ha regionális szinten nézzük a földárakat, akkor a legmagasabb átlagos értéket a spanyolországi Kanári-szigetek régiójában találhatjuk, ahol 2021-ben átlagosan 120477 euróba került egy hektárnyi termőföld. Ezzel szemben a legalacsonyabb a svédországi Övre Norrland régióban volt, ahol átlagosan "mindössze" 1 882 eurót kellett kifizetni egy ugyanekkora földterületért.

A rendelkezésre álló adatok alapján 2015 és 2021 között a legnagyobb mértékű vételár-növekedés egy hektár szántóföld esetében Romániában, ahol 273%-kal és Csehországban, ahol 122%-kal emelkedtek a vételárak. További jelentős drágulást regisztráltak Észtországban és Luxemburgban, mindkét országban valamivel több mint 70%-kal emelkedtek az árak. A legtöbb tagállamban ugyancsak emelkedtek az árak, bár jellemzően kisebb mértékben. Kivételt egyedül Dánia jelentett, ahol a szántóföldek átlagára mintegy 3%-kal csökkent a vizsgált időszakban.

Szántóföldet 2021-ben is drágábban lehetett vásárolni, mint állandó gyepterületet. Egy hektár állandó gyepterület ára abban az évben Bulgáriában volt a legalacsonyabb, átlagosan 1423 euróval, Luxemburgban pedig a legmagasabb, átlagosan 41930 euróval. Hollandiában azonban már 2020-ban is 59065 euró volt egy hektárnyi gyepterület átlagos ára, ami 2021-ben vélhetően tovább emelkedett. Ez amúgy az EU legtöbb régiójában is így volt. A szántóföld átlagosan valamivel több mint hússzor volt drágább az állandó gyepterületnél az Égei-tenger északi részének görög szigetein, ahol szántóföldet 37926 euróért állandó gyepterületet pedig már 1744 euróért lehetett kapni, de hasonló volt az arány a spanyol Murcia régióban is, ahol egy hektárnyi szántóföldért 20445 eurót kellett kifizetni, mígy egy hektár állandó gyepterület mindössze 982 euróa került. Kivételnek számít a trend alól a spanyolországi Asztúria (szántó: 8096 euró, gyepterület: 9536 euró) és Madrid (szántó: 7621 euró, gyepterület: 7946 euró), valamint a litvániai Sostinės régió (szántó 3805 euró, gyepterület: 4055 euró).

Központi Statisztikai Hivatal (KSH) "Termőföldárak és bérleti díjak, 2021" című kiadványa alapján Magyarországon 2021-ben Békés, Hajdú-Bihar, Tolna, Győr-Moson-Sopron és Fejér megyében volt a legmagasabb a szántók ára (2,0-2,5 millió forint/hektár), Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád és Zala megyében pedig a legalacsonyabb (1,2-1,3 millió forint/hektár). A többi megyében a szántók átlagára 1,5-2,0 millió forint/hektár között alakult. Tavalyelőtt a szántók átlagára legnagyobb mértékben Nógrád (+27%), Vas (+19%) és Bács-Kiskun (+17%) megyében nőtt, és egyedül Hajdú-Bihar megyében csökkent (-3,1%). A drágulás mértéke a megyék felében meghaladta a 10%-ot. A gyep művelési ágba tartozó területek átlagosan 961 ezer forintba kerültek 2021-ben, ami mintegy 14,8%-os drágulást jelent 2020-hoz képest. Közép-Magyarország nélkül a gyepátlagár 2021-ben a Közép-Dunántúlon volt a legmagasabb (1,1 millió forint/hektár), Észak-Magyarországon volt a legalacsonyabb (802 ezer forint/hektár), valamint Dél-Dunántúlon (27%) és Dél-Alföldön (25%) nőtt a leginkább 2020-hoz képest. Az Eurostat elemzése alapján Magyarország a termőföldárak tekintetében az EU alsó harmadába tartozott.

Óriási különbségek tapasztalhatóak a mezőgazdasági földterületek bérleti díjában is

Nem minden földterület van azonban az azt megművelő személy tulajdonában. Sok termelő kénytelen bérelni azt a földet, amin gazdálkodik, akár rövid, akár hosszú távú üzleti döntésként. Ezeknél a gazdálkodóknál a földbérleti díj egy olyan tényező, amelyet bele kell kalkulálniuk a számításaikba. A termőföldárakban tapasztalható eltérésekhez hasonlóan az egy hektár mezőgazdasági földterület éves bérleti díjai is jelentősen eltérnek az egyes országok és régiók között. Az Eurostat ezen a téren még nem rendelkezik a 2021-es adatokkal, ám a 2020-as bérleti díjak kapcsán elmondható, hogy egy hektár szántóföld vagy állandó legelő bérlése Olaszországban volt a legdrágább, átlagosan 837 euró (közel 313 ezer forint) évente, ezt szorosan követte Hollandia 824 euróval (több mint 310 ezer forinttal). A mezőgazdasági földterület bérlése 2020-ban átlagosan Szlovákiában volt a legolcsóbb, hektáronként mindössze 57 eurót, vagyis alig több mint 20 ezer forint kellett kiadni érte. Az egy hektár szántóföld vagy állandó gyepterület 2020-as bérleti díjának legmagasabb regionális átlaga Fruili-Venezia Giulia tartományban volt, 1714 euróval (több mint 641 ezer forinttal), ami az országos átlagnak valamivel több mint kétszerese volt. Az EU legolcsóbb régiói a svédországi Mellersta Norrland és Övre Norrland voltak. Mindkét területen 34 euró, azaz 12 ezer forint volt egy hektár föld bérlése 2020-ban. Azon tagállamok közül, amelyek a szántóföld és az állandó gyepterület bérleti díját külön-külön jelentették, az állandó gyepterület bérlése mindig olcsóbb volt, mint a szántóföldé.

Magyarországon a szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja 2021-ben átlagosan 72700 forint volt országosan. A szántók átlagos éves bérleti díja Hajdú-Bihar (98200 forint/hektár), Tolna (91300 forint/hektár) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (86 900 forint/hektár) volt a legmagasabb. A bérleti díjak Nógrád (43300 forint/hektár), Heves (52300 forint/hektár) és Zala megyében (53800 forint/hektár) voltak a legalacsonyabb. Ezen a téren Magyarország már az uniós középmezőnybe tartozott az Eurostat statisztikái alapján.